Magyarország 17 éve lépett be az Európai Unióba, az igazságügyi miniszter szerint ott évek óta politikai boszorkányüldözés zajlik.
Magyarország nélkül nincs egységes Európa, minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán.
HIRDETÉSVarga Judit szombaton az írta: 2004. május elseje sokak számára marad emlékezetes, hiszen ezen a napon vált Magyarország az Európai Unió tagjává. "Úgy gondoltuk, egy olyan európai közösséghez csatlakoztunk, amely az EU alapítóinak szellemiségét tovább hordozva egy erős nemzeteken alapuló, erős Európát alkot majd".
A miniszter szerint azonban idővel bebizonyosodott, hogy az "elődeink által ránk hagyott örökséget nem mindenkinek áll érdekében megőrizni". 2010-től konstruktív viták helyett "politikai boszorkányüldözés" vette kezdetét, ahol nem számít már a józan ész, és ahol a "párbeszédet felváltották az ideológiai megfontolásból indított rágalomhadjáratok". A cél pedig mára nyilvánvalóvá vált: egy új, nemzetek feletti Európa létrehozása - véli Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter azt írta: "minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják". Európa emlékezeteként, az alapító szerződések, a status quo őreiként "vigyázzuk Robert Schuman és Helmuth Kohl örökségét. Kitartunk, mert tudjuk, hogy Magyarország nélkül nincs egységes Európa".
Varga Judit bízik abban, hogy a következő hónapokban az Európa jövőjéről zajló viták új válaszokat tudnak adni a kontinens legnagyobb kihívásaira, legyen szó a koronavírusról vagy éppen a migrációról. Addig is mindig észben kell tartani az EU mottóját: "Egység a sokszínűségben!" - írta az igazságügyi miniszter, hozzátéve: ahol a sokszínűség legalább annyira fontos, mint az egység.
Folyamatos csatázás Brüsszellel
Az utóbbi években rendszeressé váltak a viták az Európai Unió vezetői, intézményei és a magyar kormány között, például a jogállamiság, a civil szervezetek vagy a média ügyében. A Fidesz kilépése az Európai Néppártból szintén harsány üzengetés közepette történt meg.
Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mintegy 40 vizsgálatot indított az uniós forrásokkal kapcsolatos esetleges visszaélések miatt.
A napokban a magyar egyetemek magánalapítványokba való kiszervezése ellen tiltakozott több EP-képviselő.
Karácsony: a kormány hatalmi érdekeire akar költeni
A csatlakozás évfordulója és a munka ünnepe alkalmából Budapest főpolgármestere emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió hatalmas segítséget nyújt Magyarországnak is a gazdaság helyreállításához.
Karácsony Gergely szerint ebből a támogatásból, miként más európai országokban, Magyarországon is lehetne jelentős szociális támogatásokat adni, bérkiegészítést fizetni, az álláskeresési járadékot növelni és meghosszabbítani, a lakhatási költségeket zöld programokkal csökkenteni.
"Az Orbán-kormány azonban megfosztani készül a magyarokat az uniós támogatás nagyobbik részétől, mintegy 3300 milliárd forinttól, és a pénz vissza nem térítendő részét elsősorban saját klienseinek gazdasági és önmaga hatalmi érdekeire akarja költeni mindenfajta konzultáció nélkül" - fogalmazott Facebook-oldalán a főpolgármester hozzátéve: megint csak a kiváltságosok egy százalékának érdekeit helyezné a 99 százalék érdekei elé.