rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Varga Judit üzent az EU-nak a magyar csatlakozás évfordulóján

Írta: Kiss Gábor
Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án
Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án   -   Szerzői jogok  Koszticsák Szilárd/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Magyarország nélkül nincs egységes Európa, minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán.

Varga Judit szombaton az írta: 2004. május elseje sokak számára marad emlékezetes, hiszen ezen a napon vált Magyarország az Európai Unió tagjává. "Úgy gondoltuk, egy olyan európai közösséghez csatlakoztunk, amely az EU alapítóinak szellemiségét tovább hordozva egy erős nemzeteken alapuló, erős Európát alkot majd".

A miniszter szerint azonban idővel bebizonyosodott, hogy az "elődeink által ránk hagyott örökséget nem mindenkinek áll érdekében megőrizni". 2010-től konstruktív viták helyett "politikai boszorkányüldözés" vette kezdetét, ahol nem számít már a józan ész, és ahol a "párbeszédet felváltották az ideológiai megfontolásból indított rágalomhadjáratok". A cél pedig mára nyilvánvalóvá vált: egy új, nemzetek feletti Európa létrehozása - véli Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter azt írta: "minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják". Európa emlékezeteként, az alapító szerződések, a status quo őreiként "vigyázzuk Robert Schuman és Helmuth Kohl örökségét. Kitartunk, mert tudjuk, hogy Magyarország nélkül nincs egységes Európa".

Varga Judit bízik abban, hogy a következő hónapokban az Európa jövőjéről zajló viták új válaszokat tudnak adni a kontinens legnagyobb kihívásaira, legyen szó a koronavírusról vagy éppen a migrációról. Addig is mindig észben kell tartani az EU mottóját: "Egység a sokszínűségben!" - írta az igazságügyi miniszter, hozzátéve: ahol a sokszínűség legalább annyira fontos, mint az egység.

Folyamatos csatázás Brüsszellel

Az utóbbi években rendszeressé váltak a viták az Európai Unió vezetői, intézményei és a magyar kormány között, például a jogállamiság, a civil szervezetek vagy a média ügyében. A Fidesz kilépése az Európai Néppártból szintén harsány üzengetés közepette történt meg.

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mintegy 40 vizsgálatot indított az uniós forrásokkal kapcsolatos esetleges visszaélések miatt.

A napokban a magyar egyetemek magánalapítványokba való kiszervezése ellen tiltakozott több EP-képviselő.

Karácsony: a kormány hatalmi érdekeire akar költeni

A csatlakozás évfordulója és a munka ünnepe alkalmából Budapest főpolgármestere emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió hatalmas segítséget nyújt Magyarországnak is a gazdaság helyreállításához.

Karácsony Gergely szerint ebből a támogatásból, miként más európai országokban, Magyarországon is lehetne jelentős szociális támogatásokat adni, bérkiegészítést fizetni, az álláskeresési járadékot növelni és meghosszabbítani, a lakhatási költségeket zöld programokkal csökkenteni.

"Az Orbán-kormány azonban megfosztani készül a magyarokat az uniós támogatás nagyobbik részétől, mintegy 3300 milliárd forinttól, és a pénz vissza nem térítendő részét elsősorban saját klienseinek gazdasági és önmaga hatalmi érdekeire akarja költeni mindenfajta konzultáció nélkül" - fogalmazott Facebook-oldalán a főpolgármester hozzátéve: megint csak a kiváltságosok egy százalékának érdekeit helyezné a 99 százalék érdekei elé.