rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Brüsszeltől remél segítséget a kínai adósságcsapdába került Montenegró

Access to the comments Kommentek
Írta: Hans von der Brelie
euronews_icons_loading
Brüsszeltől remél segítséget a kínai adósságcsapdába került Montenegró
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A világ egyik legdrágább autópályáját építik Montenegróban, kínai hitelből. Ennek vissza visszafizetése komoly gondokat okozhat. Kínai adósságcsapdába lépett Montenegró?

Európa legellentmondásosabb autópályája, és Montenegró legelső autópályája. Negyven híd és kilencven alagút szeli át a káprázatos hegyvidéket a kis nyugat-balkáni országban. Az autópálya megépítését és finanszírozását Kína segíti.

De a tervezett 140 kilométerből eddig mindössze 40 kilométer készült el. Az autópályaépítést az ország erős embere, Milo Đukanović indította. Ő három évtizede meghatározó alakja a montenegrói politikának, volt miniszterelnök, jelenleg az ország államfője.

A nagyszabású projektet amerikai és francia megvalósíthatósági tanulmányok is kockázatosnak minősítették, az Európai Befektetései Bank pedig elutasította, hogy beszálljon a megvalósításba, csakúgy mint a Nemzetközi Valutaalap. Miután a koronavírus-járvány megroppantotta Montenegró idegenforgalmát, az országnak fogalma sincs, miből finanszírozza a hiányzó szakaszokat.

Vajon majd a semmi közepén ér véget az autópálya vagy sikerül befejezni? Az autópálya az ország déli részén fekvő Bar kikötőjét kötné össze az északon lévő szerb határral. Az első szakasznak, amit pirossal jelöltünk a riportunkban látható térképen, 2020-ra kellett volna elkészülnie, de nem készült el.

Bojan teherautósofőr. A politikusok ezernyi munkahelyet ígértek az új autópályaépítésnél, de Bojannak semmi sem jutott, mert kínai munkásokat hoztak. Bojan szerint az alvállalkozók a szomszédos országokból is toboroztak illegális munkásokat, akik után nem fizetnek társadalombiztosítást.

— Jobb lett volna, ha Európa adja a hitelt. Ha Európa adta volna, akkor nem intézhették volna ilyen szabálytalanul. Olyan volt az egész, mintha a bazárban lennénk, nem írnak le semmit, csak szóban állapodnak meg. Mert kínaiakkal és horvátokkal dolgoztak. Ha ez európai lenne, akkor jobb lenne az ellenőrzés és az építkezés mostanra be is fejeződött volna. Elloptak tíz százalékot, ami 100 millió euró, ennyi hiányzik, hogy be lehessen fejezni az első szakaszt - mondta Bojan Rajković.

A Kína Állami Út és Hídépítő cég (CRBC) projektvezető-helyettese körbekalauzolt minket a helyszínen, de nem nyilatkozott. Az Euronews a kínai követségen keresztül is megpróbált interjút kérni, de mindenhol falba ütköztünk.

Montenegrót a térség egyik legkorruptabb országának tartják. A helyiek mérgesek. Míg a kínai cég székhelyére tartunk, meglátunk egy graffitit, Milo – te tolvaj felirattal, utalva arra, hogy Milo Đukanović állítólag kapcsolatban áll a helyi kivitelezőkkel.

Viszont sikerült beszélni Dejan Milovaccsal, aki a MANS antikorrupciós szervezet kutatója. A civil szervezet működését az Európai Unió is támogatja. A hatalmas összegű kölcsönből 400 millió jutott ellenőrizetlenül a különböző kivitelezőkhöz, köztük az elnökhöz közelállókhoz is.

— A kivitelezőket nem nyilvános pályázaton választották ki. A projekt nagy részét titkosították. A kínai cégnek nyújtott támogatás, vagyis hogy nem fizet áfát, hogy nem kell járulékokat fizetnie, hogy vámmentesen hozhat be árut, a helyi alvállalkozókra is kiterjesztették, mindenféle ellenőrzés nélkül. Ez különösen nagy korrupciós kockázatot jelent - mondta Dejan Milovac, a MANS kutatója.

A lakosoknak egyre inkább elegük van a kiterjedt korrupcióból. Tavaly kormányváltás volt, az új miniszterelnök-helyettes pedig elkötelezett harcosa az átláthatóságnak, ami feltétele annak, hogy Montenegró közeledjen az Európai Unióhoz.

— Ön szerint probléma van a visszaosztással, az autópályaépítés szerződéseihez kapcsolódó korrupcióval? - kérdezte Hans von der Brelie, az Euronews tudósítója.

— Amit tehetünk, az az, hogy minden iratot megvizsgálunk, és ha találunk valamit, ami problémás, akkor átadjuk a különleges ügyésznek és ő megkezdi a hivatalos eljárást - mondta Dritan Abazović Montenegró miniszterelnök-helyettese.

— Ez érdekes! Tehát lesz vizsgálat? - kérdezte Hans von der Brelie, az Euronews tudósítója.

— Több mint biztos vagyok benne, hogy igen. Minden , ami ennél a projektnél történt, teljesen átláthatatlan - mondta Dritan Abazović Montenegró miniszterelnök-helyettese.

— Ma még csak egy része készült el az autópályának. Ki fogja befejezni a hiányzó szakaszokat? - kérdezte Hans von der Brelie, az Euronews tudósítója.

— Éppen ezt kérdezzük Brüsszeltől. És biztos vagyok benne, hogy sikerült megoldást találni arra, hogy az európai intézmények finanszírozzák hiányzó két szakaszt - mondta Dritan Abazović Montenegró miniszterelnök-helyettese.

— Milyen változásra van ehhez szükség? - kérdezte Hans von der Brelie, az Euronews tudósítója.

— Országunkban erősebb szerepet kell, hogy kapjon a jogállamiság. A legnagyobb feladat pedig harcolni a szervezett bűnözés a korrupció ellen - mondta Dritan Abazović Montenegró miniszterelnök-helyettese.

Többen félnek attól, hogy Kína foga valójában Bar kikötőjére fáj. A milliárdos kölcsön aláírásával Montenegró néhány furcsa vállalást is tett. Például, hogy pénzügyi nehézségek esetén lemond az ország némely területéről, és az erről szóló eljárást pedig Kínában folytatnák le, kínai törvények szerint.

Egy hosszú távú kikötői koncesszió megszerzése pedig jól illeszkedik a kínai Egy Út Egy Övezet Kezdeményezésbe, hogy könnyebben hozzáférjen a nemzetközi piacokhoz. A gazdasági fellendülésben bízó kikötői hatóságok két új terminált is terveznek.

— Fő célunk, az üzleti célunk a következő tíz évben az, hogy regionális jelentőségű kikötővé váljunk abban az értelemben, hogy több rakományunk, több ipari és kereskedelmi szolgáltatásunk legyen, és így tovább - mondta Deda Đelović, a Bar kikötőjét üzemeltető cég igazgatóhelyettese.

A kínai cég irányította autópályaprojekt keresztül megy a Tara folyó völgyén, a térség egyik utolsó vad folyójának völgyén, amit, legalábbis elméletben, nemzeti és nemzetközi törvények is védenek. Nataša Kovačević a víz minőségét ellenőrzi. Az eredmény lesújtó.

A Tara folyó egyes fokú kiváló vízminőségét a legrosszabb, 5-ösre kellett módosítani. Kovačević eredetileg jogot tanult, majd csatlakozott a Green Home környezetvédő csoporthoz. Az építési területről beáramló üledék miatt a halak már nem szaporodnak a vízben.

— Elpusztítottuk a Tara folyó legfontosabb szakaszát. Élhetetlenné tettük a halak számára. És emiatt a következő húsz évben biztosan nem térnek ide vissza, sőt néhány talán soha sem tér vissza ide - mondta Nataša Kovačević, a Green Home környezetvédő szervezet munkatársa.

A kínai mérnökök nem veszik figyelembe az EU-szabványokat, Montenegró hatóságai pedig nem ellenőrizték a projektet: az építési hulladék beszennyezte a völgyet, és a Tara-folyó mederét.

— Ez hihetetlen, mert itt az áll, hogy a Tara-folyó az UNESCO védelme alatt áll, ezért tilos a talaj és a homok kotrása, és tilos mindenfajta hulladék lerakása. Itt pedig mindenfelé építési hulladékot látni. És ide van írva: kérjük, tartsa tisztán a területet, egyszerűen hihetetlen - mondta Nataša Kovačević, a Green Home környezetvédő szervezet munkatársa.

A holtpontról egy új, az Európai Unió által finanszírozott hitelcsomag hozhat elmozdulást. A kérdés az, hogy Montenegró betartaná-e az európai környezetvédelmi normákat, és teljes átláthatóságot biztosítana-e minden egyes, a helyszínen elköltött euró tekintetében.