rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Félig zöld magyar tervek az uniós helyreállítási alap elköltésére

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
euronews_icons_loading
Rekordalacsony vízállás a Dunán 2018-ban
Rekordalacsony vízállás a Dunán 2018-ban   -   Szerzői jogok  Krizsán Csaba/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze mintegy 5800 milliárd forintos forrást jelenthetne Magyarországnak, ezt a részben vissza nem térítendő támogatásból, részben pedig kedvezményes hitelből álló csomagot arra szánja az Európai Unió, hogy a koronavírus-járvány után a tagállamok újraindítsák a gazdaságukat, de nem akárhogyan, hanem úgy, hogy azok a jövőben jobban viseljék a hasonló válságokat.

A fejlesztéseknek összhangban kell lenniük az unió hosszú távú és stratégiai célkitűzéseivel, amelyek közül a legfontosabbak a klímavédelem, és a digitális átállás. Az Európai Unió gyakorlatilag azt várja, hogy ennek a pénznek a közel 38%-a előremozdítsa a tagállam zöld céljait, vagyis környezetbarátabbá tegye a gazdaságot, és különösen csökkentse az üvegházi gázkibocsátást.

A tagállamoknak a HEE elköltésére vonatkozó terveiket április harmincadikáig be kellett volna nyújtani az Európai Bizottságnak, noha a Bizottság jelezte, hogy ha egy tagállam később nyújtja be ezeket a terveket, abból sem lesz semmi baj. Ugyanakkor azt megkívánta a Bizottság, hogy a tervek úgy készüljenek, hogy legyen róluk társadalmi konzultáció, vagyis valamennyi érintett szereplő, civil szervezet, önkormányzat véleményét kérjék ki hozzá. A kormány ennek formailag tett eleget, az eleve későn publikált tervekhez lehetett észrevételeket fűzni, de ezekre érdemben nem reagáltak.

Lyukas vödörbe öntött pénz

A kormány által publikált tervek sok előremutató részt is tartalmaznak, de olyan hiányosságaik vannak, amelyek miatt a beruházások nem feltétlenül hozzák meg a kívánt eredményt - figyelmeztetnek civil szervezetek.

Az Energiaklub szakpolitikai intézet elsősorban az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseket hiányolta. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végfelhasználók oldalán nagyon pazarló az energiafelhasználás, amit részben a rosszul szigetelt lakásállomány felújításával, részben szemléletformálással lehetne megváltoztatni.

- Nagyon jó, hogy a megújuló energiákra gondoltak a tervezők és próbálják zöldíteni az energiaszektort, ugyanakkor ha ezt nem előzi meg az energiahatékonyság növelése, akkor ez olyan mint egy lyukas vödörbe öntött pénz - mondta az Euronewsnak Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője.

Az energetikai zöldítés is egyoldalú: a napenergiát minden eszközzel támogatja, a szél és a biogáz felhasználását viszont hanyagolja a terv, holott éppen a több lábon állás biztosíthatná a rendszer stabilitását.

Vízgazdálkodás: alárendelve a mezőgazdaságnak

A másik komoly hiányossága a tervnek a vízgazdálkodás terén érzékelhető, ahol a hagyományos mezőgazdasági szempontú célokra irányozták elő a források többségét: vagyis öntözőrendszerek fejlesztésére, csatornákra és szivattyúkra. A WWF szakértője szerint a vizek megtartására legalább ekkora, ha nem nagyobb szükség lenne a szárazodás ellen.

- Mi azt gondoljuk, hogy a zöld átálláshoz egy megfelelő rendszerszemléletben gondolkodva az öntözésfejlesztési beruházások mellé ugyanannyira szükség lenne vízmegtartó projektek támogatására is, hogy legalább arányban legyenek ezek a beavatkozások, hogy a területre hulló csapadékvizet, a belvizet, esetleg az árvizet irányított kivezetéssel meg lehessen tartani, és ezt használni arra, hogy egy terület vízellátottságát, mikroklimatikus adottságait növelje - mondta az Euronewsnak Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője.

A WWF szakértője azzal érvel, hogy a jelenlegi szemlélet, amely a belvíz és az árvíz minél gyorsabb levezetését kombinálja az intenzív öntözéssel, pazarló és fenntarthatatlan. Az öntözés és a felszíni vizek felhasználása viszont csak a termőföld-állomány 2%-át éri el, de ez a szám 6-8%-nál magasabbra nem emelhető - a többi termőföld vízellátását viszont tovább rontják ezek a megoldások.

A HET jelenlegi helyzetéről keveset tudni: elvileg április 30-ig kellett volna benyújtani, de Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével való egyeztetés után bejelentette, hogy az elérhető források több mint felé, a kedvezményes hitelt Magyarország nem veszi igénybe, így azonban nem tudni, a tervek mely részét tervezi mégis megvalósítani a kormány.