Cova do Barroso hegyiben hatalmas mennyiségű lítium van, ami nélkülözhetetlen a környezetkímélő közlekedési módokhoz és az energiatároláshoz. A kitermelése azonban súlyosan rombolhatja a környezetet.
A Portugália északi részén fekvő Barroso régióban élő juhász, Paulo Pires aggódik az állataiért és a megélhetéséért, a dús legelőkre leselkedő veszély miatt. A veszélyt a hegy gyomrában található lítium jelenti, amit hamarosan kibányásznak.
— Én ellenzem a bányászatot, szerintem semmi jóra nem vezet. Ezért ellenzem. Mindennel szembe megy, amit egész életemben csináltam és amit csinálni fogok, ami a juhászat és az, hogy a juhokkal legyek - mondta Paulo Pires.
Ezek a hegyek jelenthetik a kulcsot ahhoz, hogy Európa nagy lépést tegyen a karbonsemlegesség felé, mert a lítium kulcsfontosságú az elektromos autók akkumulátoraihoz és a megújuló energiák tárolásához.
És bár már legalább tíz lelőhelyet tártak fel Portugáliában, ez a kis hegyi falu, Covas do Barroso lehet a központja a lítiumbányászatnak. Évente kétszázezer tonna lítiumban gazdag ércet terveznek kitermelni ezekben a hegyekben, de a ritka fémért folytatott hajsza erős ellenállásba ütközött.
Az ellenállás vezetői Aida és Nelson. A tehenészek meggyőződése szerint a külszíni fejtés erdőirtással, sok porral és zajjal jár. Petíciót és online kampányt indítottak, illetve tüntetéseket is szerveztek egész Portugáliában, és több ezer támogatót szereztek országszerte.
— Úgy hiszem, minden jogunk megvan ahhoz, hogy megakadályozzuk ezt, és harcolni fogunk a legvégsőkig. Minden okunk megvan, hogy harcoljunk. Azért csináljuk, mert meg akarjuk őrizni ezt az életformát - mondta Nelson Gomes.
A bánya megnyitását egyelőre szüneteltetik, a kormány jóváhagyására várnak. Aida és Nelson a bánya területén végzett próbafúrásokkal szeretné bemutatni, hogy milyen hatása lenne a projektnek a vízkészletekre.
— Az egyik aggodalmunk az, hogy mit történne ezzel a vízzel. Mert ha a vizet összekevered kövekkel, földdel, akkor az egyfajta pusztítás - mondta Aida Fernandes.
Mint ahogy sokan mások, Aida és Nelson is érzelmileg kötődik ezekhez a földekhez, amelyek a falubeliek közös tulajdonában vannak, és az ENSZ globális mezőgazdasági örökségének is részei.
— A testvéreim és én itt nőttünk fel, itt tartottuk a teheneket, számomra ezért igen nagy jelentőséggel bír mindez, gyerekkorom óta ismerem ezt a vidéket. És most nagyon szomorú vagyok, amikor tudom, hogy mindezt minden ok nélkül el akarják pusztítani, csak mert támadt egy ötletük. A szívem szakad meg, hogy ez mind eltűnik - mondta Aida Fernandes.
A Barroso bánya kitermelése tizenhat évig tartana, ebből az első két év a tervezés, és a különböző ipari létesítmények, illetve logisztikai háttér felépítése lenne.
A Mina do Barroso beruházás mögött a londoni székhelyű Savannah Resources nevű cég áll. A bányavállalat azt reméli, hogy 2023-ban megkezdheti a kitermelést, évi mintegy 1,3 milliárd eurós bevétellel.
— Fenntartható projektet terveztünk, a világ legjobb módszereit alkalmazzuk és rengeteg olyan tervünk van, amely a projekt fejlesztésének minden aspektusával foglalkozik. A vízzel például az a tervünk, hogy helyben veszünk vizet és újrahasznosítjuk a vizet. A közlekedés szempontjából nézve pedig mintegy 6 millió eurót költenénk egy elkerülőútra. És persze rengeteg lehetőséget kínálunk Portugália számára, hogy bekapcsolódjon a lítium értéklánc fejlesztéseibe - mondta David Archer, a Savannah Resources vezérigazgatója.
A lítiumőrület az egész világon érezhető, köszönhetően az elektromos közlekedésnek, a digitális és zöld technológiáknak.
— Lítiumot importálunk az elektromos autókhoz, ami így nem fenntartható, tehát diverzifikálni kell az ellátási láncot - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Ausztrália, Kína és Chile a világ legnagyobb lítium előállítói. A kereslet pedig várhatóan megnő a következő években.
— 2050-re Európának hatvanszor ennyi lítiumra lesz szüksége az elektromos autókhoz és az energiatároláshoz - mondta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke.
Az Európai Unió az iparággal együtt fejleszteni szeretné az egész láncolatot a lítium előállításától az akkumulátorok gyártásáig. Ez a piac 2025-re elérheti az évi 250 milliárd eurót, és ebből Portugália sem akar kimaradni.
— Az energiapiac átalakulása nagy gazdasági és ipari lehetőség az ország számára. A lítium felhasználásával az értéklánc fontos szereplőjének pozicionáljuk magunkat a karboncsökkentésben - mondta João Pedro Matos Fernandes portugál környezetvédelmi miniszter .
De Portugáliában sem mindeni gondolja így. A környezetvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy az ország egy bányaközpont lesz, ahol teljes térségeket jelölnek ki bányászatra, hatalmas gödrökkel.
— Természetesen támogatjuk a fosszilis tüzelőanyagok beszüntetését, de tisztában kell lennünk, hogy milyen hatása van az átállásnak. Egyrészt itt a bányászat, a lítium kitermelése. Lítiumra szükség van, de mi történik majd a használt elemekkel. Környezetvédelmi szervezetként vannak kétségeink ez ügyben - mondta Paula Nunes da Silva, a Nemzeti Környezetvédelmi Egyesület (Quercus) elnöke.
Covas do Barroso sorsa most a portugál kormány döntésétől függ. Amíg ellenőrzik a bánya várható környezeti hatását, addig lakossági konzultációt tartanak az ügyben. A környéken fekvő nagyobb település, Boticas polgármestere szerint a helyi lakosok többsége ellenzi a beruházást, még úgy is, hogy a bánya 200 új munkahelyet teremtene.
— A lakosság kilencvenöt százaléka ellenzi a bányát. Itt nincs annyi munkanélküli, tehát máshonnan jönnének a munkások, minden reggel autóval érkeznének, és este autóval térnének haza, más városokba. Ez nem hoz jólétet, viszont tönkre teszi a helyi turizmust, a vendéglátást és a mezőgazdaságot - mondta Fernando Queiroga, Boticas polgármestere.
A portugál kormány persze még a tiltakozások ellenére is engedélyezheti a bányát, nemzeti érdekre hivatkozva. És Európa ambiciózus klímatervének az árát végül a Covas do Barroso-i juhász, Paulo Pires fizetheti meg.
— Én nem a lítium ellen vagyok, ezt szeretném tisztázni. Nem vagyok a lítium ellen. De nem támogatom, hogy a falumat szennyezzék be azért, hogy a városokat megtisztítsák - mondta Paolo Pires.
Ha itt beindul a lítiumkitermelés, akkor Paulónak nem marad más választása, mint hogy elhagyja a falut. A falut, ami Európa energetikai átalakulásának paradoxonát is megjeleníti: a környezetvédelem nevében fenntartható vidéki közösségek mehetnek tönkre.