Hirdetés

A felhígított ETS-reform veszélyeztetheti az EU 2040-es klímacélját

A Heidelberg Materials egyik cementgyára látható a németországi Ennigerlohban 2024. február 26-án, hétfőn. A cementgyártás a szén-dioxid egyik legnagyobb kibocsátója.
A Heidelberg Materials egyik cementgyára látható a németországi Ennigerlohban 2024. február 26-án, hétfőn. A cementgyártás a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók egyike. -  Szerzői jogok  AP Photo / Martin Meissner
Szerzői jogok AP Photo / Martin Meissner
Írta: Marta Pacheco
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egy kiszivárgott kompromisszumos javaslat védené az európai ipart az emelkedő szén-dioxid-költségektől, de - környezetvédő csoportok - szerint az ingyenes kvóták és a nemzetközi karbonkreditek engedményei alááshatják az unió 2040-es klímacéljait.

Az Euronews birtokába jutott, kiszivárgott dokumentum szerint veszélybe kerülhet az Európai Unió 2040-re kitűzött klímacélja a szén-dioxid-piac, azaz az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) reformja miatt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az EU Tanács ír elnöksége enyhítette azt a javaslatot, amelyről szerdán tárgyalnak az uniós nagykövetek, miközben az ETS-t egyre erősödő politikai nyomás éri, mert a nemzeti kormányok nehezen tudják összeegyeztetni a kibocsátási célokat az ipar versenyképességével és a magas energiaköltségekkel.

A kompromisszumos szöveg célja, hogy 2030 után is biztosítsa a politikai támogatást a szén-dioxid-piac számára. Klímavédelmi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az európai ipar védelme érdekében tett engedmények gyengíthetik a rendszer hozzájárulását a 2040-es cél teljesítéséhez, és más gazdasági ágazatoknak kellhet pótolniuk a kieső kibocsátáscsökkentést.

A Tanács szövege fenntartja az Európai Bizottság júliusi javaslatát, amely lassítaná a szén-dioxid-kibocsátási egységek számának csökkentését, meghosszabbítaná az iparnak járó ingyenes engedélyeket, és nemzetközi karbonkrediteket vezetne be az uniós piacra, lehetővé téve, hogy a hazai kibocsátásokat külföldi projektek révén ellensúlyozzák.

A tárgyalások azonban tovább formálják a tervet, különösen azt, mekkora mozgástere lesz a kormányoknak és az iparnak ahhoz, hogy elkerüljék a belföldi kibocsátáscsökkentést.

Ingyenes kvóták és nemzetközi kreditek

Az ír elnökség javaslata szerint az ipari vállalatok megtartanák ingyenes kibocsátási egységeik 80 százalékát, ha benyújtanak egy beruházási tervet, akkor is, ha később nem valósítják meg a tervezett dekarbonizációs beruházásokat. A fennmaradó 20 százalék feltétele, hogy megkezdjék a támogatásra jogosult projektek kivitelezését.

Az ingyenes engedélyek olyan kibocsátási egységek, amelyeket a vállalatok árverés nélkül kapnak meg. Céljuk, hogy megvédjék az uniós termelőket azoktól a versenytársaktól, akik olyan országokban működnek, ahol kevésbé szigorúak a klímaszabályok, például Kínában vagy az Egyesült Államokban.

A javaslat jelentős politikai engedményt jelent azoknak az iparágaknak, amelyek aggódnak az ingyenes engedélyek elvesztése miatt, és felveti a kérdést, hogy az ETS képes lesz-e elég erős ösztönzőt adni a kibocsátások csökkentésére.

A kompromisszum hosszabb ideig védené az ipart a szén-dioxid-költségektől, miközben a kormányokra bízza, hogy ez a védelem valóban európai termelésbe és tiszta technológiákba irányuló beruházásokban jelenjen meg.

A nemzetközi karbonkreditek esetében a Tanács fenntartotta a Bizottság javaslatát, amely szerint a rendszer 260 millió tonna CO2-nek megfelelő mennyiségű engedélyt különítene el a kreditek megvásárlásának finanszírozására. Nyitva hagyja annak lehetőségét is, hogy 2031 és 2035 között kísérleti szakasz induljon, amelyben az EU a teljes bevezetés előtt tesztelhetné a rendszert.

A Tanács szigorú minőségi és integritási követelményeket is fenntart a nemzetközi kreditekre vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy az ETS kibocsátáscsökkentési pályája egyre inkább ezen kreditek rendelkezésre állásától függ.

Ha azonban az iparágak nem tudják megvásárolni ezeket a krediteket, az veszélyeztetheti a 2040-es klímacélt, amely legalább 85 százalékos belföldi nettó kibocsátáscsökkentést ír elő, a fennmaradó 5 százalékot pedig nemzetközi krediteknek kellene fedezniük.

Az ír elnökség konszenzust próbál kialakítani a 27 uniós ország között, mielőtt a tárgyalások a politikailag kényesebb kérdésekre, a klímacélok szintjére és a tagállamok közötti tehermegosztásra terelődnek.

Reményei szerint december 11-én, a Környezetvédelmi Tanács ülésén születhet megállapodás. Az Európai Parlament várhatóan a december 14-17. közötti strasbourgi plenáris ülésén szavaz az ügyben.

Széttagoltság nemzeti szinten

Az ír elnökség nehéz küzdelem elé néz, tekintettel a tagállamok közötti mély megosztottságra és a tárgyalások bonyolultságára.

Az Euronews által megtekintett második dokumentum szerint az uniós országok már most megosztottak abban, milyen gyorsan kellene csökkenteni a kibocsátási engedélyek kínálatát, engedélyezni kell-e a vállalatoknak nemzetközi karbonkreditek használatát kötelezettségeik teljesítéséhez, és milyen mértékben kellene megóvni az ipari ágazatokat a növekvő szén-dioxid-költségektől.

Ezek az igények együtt azt a veszélyt hordozzák, hogy felhígítják az ETS-t, éppen akkor, amikor a rendszerre az unió következő kibocsátáscsökkentési szakaszának jelentős részét bízzák.

A kormányok általában meg akarják őrizni az ETS-t a dekarbonizációt finanszírozó bevételi forrásként, ugyanakkor egyre nagyobb aggodalmat okoznak azok a költségek, amelyeket a rendszer az energiaigényes iparágakra ró, amelyek kínai vagy amerikai gyártókkal versenyeznek.

Az uniós fővárosok megosztottak abban, mennyi kibocsátási engedély álljon összesen a vállalatok rendelkezésére. Egyesek szerint csökkenteni kellene a mennyiséget, hogy emelkedjen a szén-dioxid ára, és ösztönözzék a fosszilis energiahordozókból való kivonulást.

Mások viszont attól tartanak, hogy az ingyenes engedélyek visszavonása súlyosan érintené a már most is nehéz helyzetben lévő iparágaikat.

A kibocsátási engedélyek lassabb csökkentése mérsékelné a nyomást az erőműveken és gyárakon a kibocsátások visszafogására, visszafoghatná a szén-dioxid árát, és több időt adna a cégeknek az alkalmazkodásra. Ugyanakkor kevesebb kibocsátáscsökkentést eredményezne az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban, ami megnehezítené a 2040-es cél elérését.

Riasztást adnak ki a környezetvédő szervezetek

A WWF Germany megbízásából készült, az Öko-Institut által jegyzett friss elemzés arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság javasolt ETS-reformja „összeegyeztethetetlen” az EU céljával, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó kibocsátást.

„A Bizottság inkább kockáztatja a klímavédelmet, mintsem hogy biztosítsa az európai ipar jövőjét” mondta Lisa Okken, a WWF Germany iparpolitikai szakértője.

„A javasolt reformból hiányzik az a szén-dioxid árjelzés, amely ösztönözné az európai ipar sürgős modernizációját. Ezt a hiányt bonyolult könyvelési trükkökkel és túlzott rugalmassággal próbálják pótolni.”

A környezetvédők egy másik fő aggodalma az a javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a jelenlegi kibocsátási plafon felett további kibocsátások történjenek, cserébe jövőbeli, tartós szén-dioxid-eltávolításokért olyan drága technológiák révén, amelyek a levegőből fogják meg a CO2-t.

„Továbbra sem egyértelmű, hogy ezeket az eltávolításokat a szükséges mértékben meg lehet-e valósítani, mivel a szükséges kapacitások ma egyszerűen nem léteznek” olvasható a tanulmányban.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Nagy kibocsátók elmaradnak a klímacéloktól egészségügyi ígéreteik ellenére

Elmagyarázzuk: mi az EU szén-dioxid-piaca, és miért fontos?

Alááshatja Európa klímacéljait az EU 2035-ös autókibocsítási tilalmának enyhítése?