rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ingyen használhatják a BKK járatait az autósok a Föld napján

euronews_icons_loading
A 178-as busz a Naphegy téri végállomásán
A 178-as busz a Naphegy téri végállomásán   -   Szerzői jogok  Szigetváry Zsolt/MTI
Betűméret Aa Aa

A világ majdnem kétszáz országában szerveztek különböző programokat április 22-én, a Föld napján, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Budapesten az autósoknak érvényes forgalmi felmutatásával egy napig ingyenes az utazás a tömegközlekedési eszközökön.

A programmal a BKK arra szeretné ösztönözni az autóval közlekedőket, hogy a környezet és saját egészségük megóvásáért válasszanak egyéb, alternatív közlekedési eszközt, vagy használják a közösségi közlekedést úticéljuk eléréséhez. Ezáltal csökkenhet a zaj- és légszennyezettség, javulhat a levegő minősége, járhatóbbá, élhetőbbé válnak a zsúfolt fővárosi útszakaszok, az aktív mozgással pedig sokat lehet tenni az egészség megőrzéséért is - sorolja a tömegközlekedés előnyeit a szervezet közleménye.

A BKK hosszú távú célja, hogy kerékpár- és gyalogosbaráttá tegye a fővárost. A közlekedési fejlesztéseket a Budapesti mobilitási terv 2030 foglalja össze, ami egy élhetőbb várost szeretne megteremteni új biciklisávokkal, járatbővítéssel és megfelelő infrastruktúrával az elektromos rollerek, kerékpárok és robogók számára.

Halálos probléma a légszennyezés

Az elmúlt évben a koronavírus-járvány miatt az éghajlatváltozás problémája a háttérbe szorult, a világ számos országában sok program akadozik, vagy legalábbis csúszik a végrehajtása. Pedig a légszennyezettség a betegség kockázatát is növeli, és nagyon súlyos következményekkel jár.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője az Euronewsnak azt mondta, szerinte azonnali lépéseket kell tenni a légszennyezés csökkentése érdekében. A világon évente 7-8 millió, Magyarországon 13-14 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Ez a szám csökkenthető lenne, ha visszafognánk a károsanyag-kibocsátásunkat.

A Magyarországon keletkező káros részecskék nagyjából 90 százaléka a rossz fűtőanyagok használatából ered. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a káros hatások 90 százalékáért is a fűtés felel.

„Jellemzően vidéki környezetben fűtenek nagyon sokan fával, esetleg szeméttel, vagy egyéb illegális módon. Az emberek nagy része viszont a városokban lakik, úgyhogy bár a teljes kibocsátásban a fűtés dominál, egészségügyi szempontból a közlekedésnek is jelentős a szerepe" - magyarázta Simon Gergely, és azt is hozzátette, hogy az apró részecskék, például a nitrogén-oxidok jelentős részben a dízelautókból származnak. Ezekkel kapcsolatban egyébként Magyarország ellen folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás, az Európai Bizottság szerint a kormány nem tesz eleget azért, hogy a határértékek alá szorítsa a szennyezés mennyiségét.

Leáldozóban a dízelautók kora

A párizsi klímacélok teljesítéséhez a Greenpeace szerint 7 éven belül le kellene állítani a belsőégésű-motoros járművek forgalmazását Európában, 2035-re pedig teljesen ki kéne tiltani őket az utakról. Egyes nyugat-európai, valamint orosz városokban már elindult ez a folyamat, Magyarországon azonban ez nem lesz egyszerű.

„Sajnos, mivel - főleg - a német nagyvárosokba már hosszabb ideje nem lehet behajtani ilyen járművekkel, van egy olyan trend, hogy a magyarok tömegével használják az Európa nyugati részéből kidobott régi, nagyon szennyező járműveket. Különösen a járvány alatt, amikor félnek tömegközlekedési eszközöket használni" - mondta Simon Gergely. A szakértő szerint Budapesten is minél előbb ki kell tűzni a dátumot, amikortól már nem hajthatnak be a városba az erősen környezetszennyező autók.

A lakosság szerint közös megoldásra van szükség

A magyarok közel 80 százaléka szerint a lakosságnak, a vállalatoknak és a politikának egyaránt tennie kell azért, hogy a fenntarthatósági fordulat sikeres legyen - derül ki a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezőinek megbízásából készült reprezentatív kutatásból a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint.

A lakosság szerint az éghajlatváltozás, a hulladékgazdálkodás és a túlzott fogyasztás a legjelentősebb fenntarthatósági kihívások. A felmérésben rákérdeztek arra is, milyen módon tehet a társadalom a fenntarthatóbb mindennapi életért: a megkérdezettek 77 százaléka az élelmiszer-pazarlás elkerülését, 75 százaléka a szelektív hulladékgyűjtést, 74 százaléka az energiatakarékosságot, 69 százaléka pedig a tudatos vízhasználatot nevezte meg.

Környezetbarát termékekre a magyarok 43 százaléka költene többet, 39 százalék otthona energetikai korszerűsítésével járulna hozzá a fenntarthatósági fordulathoz, 36 százalék pedig jobban szeretne tájékozódni a fenntarthatósági kérdésekről.