Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Oroszország: a járvány gyászos mérlegének elhallgatott számai

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A koronavírus-járványban elhunyt szentpétervári egészségügyi dolgozók fényképei 2020 májusában
A koronavírus-járványban elhunyt szentpétervári egészségügyi dolgozók fényképei 2020 májusában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Dmitri Lovetsky

A hivatalos adatok szerint Oroszországban 103 ezerre tehető a koronavírus áldozatainak száma a Covid tavalyi megjelenése óta. Legalább 300 ezerrel többen haltak meg azonban a járványban – írja a The New York Times. A Kreml több figyelmet szentelt a közhangulatnak és a gazdaság talpra állításának, mint a vírus elleni harcnak.

„Beszélhetnék az orvossal, aki apámat boncolta?” – kérdezte a fekete dzsekit viselő biztonsági őrt a nő. Nem sokkal korábban érkezett a szamarai hullaházba, ahol rendezetlenül, fekete zsákokba csomagolt holttestek heverték szanaszét.

Édesapját hetekkel korábban vették fel a helyi kórház koronavírus osztályára, ahol 2020 novemberében elhunyt. A halál oka: „meghatározatlan eredetű vírusos tüdőgyulladás”.

Olga Kagarlitszkaja azt állította: édesapja, Gennagyij koronavírussal fertőződött meg, miközben egy mentőautó vezetőjeként Covid-betegeket szállított.

A fiatal nő Szamara szépségkirálynője volt 2005-ben. Állhatatosan követelte édesapja földi maradványait, és a pontos halálok feltárását.

„A hivatalos statisztika szerint Szamarában hét áldozata volt a koronavírusnak. Itt sokkal több vannak” – mutatott végig a hullazsákokon.

Olga okostelefonján örökítette meg a látottakat, és ki akarta deríteni az igazságot. Az őr azonban – zsebre dugott kézzel – elküldte.

Oroszország-szerte több ezer hasonló eset történt. Csupán tavaly legalább 300 ezerrel többen haltak meg a hivatalos statisztikánál.

A TASZSZ, az egykori szovjet hírügynökség orosz utóda 2021 márciusának végén – a koronavírus elleni moszkvai válságközpont összesítését idézve – 98 ezer elhunytról írt.

A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint a Covid áldozatainak száma Oroszországban valamelyest meghaladja a 103 ezret.

AP Photo/Pavel Golovkin
Intenzív osztályra tolnak egy beteget egy moszkvai kórházban, 2020-banAP Photo/Pavel Golovkin

Ennél azonban sokkal többen haltak meg, igaz, vélhetően nem mindannyian a koronavírus szövődményeiben. De még így is rácáfolnak Putyin elnök azon állítására, hogy Oroszország másoknál jobban kezelte a járványt.

Az orosz mortalitási rátát elemezve a The New York Times arra a következtetésre jutott, hogy az elhalálozás Oroszországban tavaly 28 százalékkal volt nagyobb az átlagosnál. Az elhalálozási arány növekedése sokkal magasabb, mint az Egyesült Államokban, vagy Európa legtöbb országában.

Az összehasonlítás szerint a tavalyi elhalálozási ráta növekedésében Oroszország áll az élen 28 százalékkal, Spanyolország 23, Olaszország 21, az Egyesült Államok 20 és Csehország 18 százalékkal követi. Magyarország tavaly még a 11. helyen állt: akkor a mortalitási ráta 13 százalékkal volt magasabb az átlagosnál.

Ebben az időszakban Oroszországban 362 ezren haltak meg, miközben a hivatalos adatok szerint a járvány áldozatainak a száma 57 ezer volt.

A The New York Times becslését az előző évi elhalálozási adatok alapján állította fel. Oroszország esetében a 2020 április-decemberi adatokat vizsgálta, az összes többi ország esetében a 2020 március-decemberi adatokat jelenítette meg. A koronavírus áldozatainak számát a kormányok vagy illetékes egészségügyi hatóságok tették közzé. Az orosz kormányadatok szerint kevesebben haltak meg Covidban, mint amennyit a Rosstat, az orosz nemzeti statisztikai hivatal tesz közzé.

Oroszország lazított, miközben másutt szigorítottak

„Az emberek nincsenek tisztában a valós helyzetben. És ha nem tudják, mi történik, kevésbé félnek” – mondja Olga Kagarlitszkaja.

A 2020-as év túlnyomó részében Oroszország jobban fókuszált a járvány adatainak tolmácsolására és gazdasági következményeire, mint magára a vírus elleni harcra. A tavaszi kemény lezárásokat követően a kormány nyáron lazított abban a reményben, hogy javul a közhangulat, és életet lehel a gazdaságba, miközben a fertőzés még gyorsabban kezdett terjedni.

Őszre az orosz kutatók kifejlesztették a világ egyik legjobbjának tartott Szputnyik V vakcinát. A Kreml azonban – saját lakossága beoltása helyett – fontosabbnak tartotta, hogy a vakcinával nemzetközi hírnévre és geopolitikai előnyökre tegyen szert.

Az áldozatok számát minimalizálták elkerülendő a közvélemény aggodalmát. Így aztán a lakosság az oltás fontosságával sem volt tisztában.

Oroszország gazdasága más országokhoz képest kevésbé sínylette meg a járvány következményeit – ezt mondta az orosz elnök a 2020-as évet összegző sajtótájékoztatóján. És valóban: miközben Európában tavaly ősszel és télen újabb szigorú korlátozásokat léptettek életbe, az oroszok tömegesen jártak éjszakai mulatókba, éttermekbe, színházba és kocsmákba.

Putyin azonban nem ejtett szót a járvány áldozatairól. A valós adatok most kezdenek a felszínre kerülni.

A hivatalos szám az orosz állami televízió és az Egészségügyi Világszervezet szerint 103 ezer, ami népességarányosan sokkal kevesebb, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában.

Egészen más kép rajzolódik ki azonban a Rosstat, a hivatalos orosz statisztikai hivatal adataiból. 2020 áprilisa és decembere között több mint 360 ezerrel több elhunytat regisztráltak, mint az átlagos években. Ha ehhez hozzáadjuk még a 2021 januári és februári számokat, akkor az elhunytak száma már 400 ezer fölé kúszik.

Az Oroszországnál kétszer népesebb Egyesült Államokban a járvány kezdete óta az átlagos évnél 547 ezerrel többen haltak meg. Ezt a mutatót a demográfiai kutatók sokkal pontosabbnak tartják a vírus áldozatainak a megállapításakor. A számokból az derül ki, hogy a koronavírus végzett minden négyszázadik emberrel Oroszországban, és minden hatszázadikkal az Egyesült Államokban.

Ennél rosszabb adatok másutt nemigen találhatók” – utalt az elhalálozási rátára Alekszej Raksa, független demográfiai kutató, aki otthagyta az állami statisztikai hivatalt. „A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy elhallgassa a tényeket.”

Az orosz kormány hivatalos adataiban csak azokat tekinti a koronavírus áldozatainak, akik a közvetlen szövődményekben halnak meg. A boncolás által kiderített, utólag Covidhoz köthető haláleseteket külön statisztikában tartja nyilván. A Rosstat adatai szerint ezeknek az eseteknek a száma 2020 végéig 162 429, 2021 végéig összesen 225 ezer volt.

A regionális aránytalanságok aláássák azt a feltételezést, hogy az áldozatok alacsony száma a vizsgálat módszertanának tulajdonítható.

Moszkvában – a Rosstat adatai szerint – 2020-ban 28 233-mal volt több a halottak száma egy átlagos évnél, miközben a hivatalos adatok szerint a járvány 11 209 igazolt halálesetért okolható. Ugyanakkor 2020-ban a Moszkvától hozzávetőleg ezer kilométerre délkeletre fekvő, 1,1 millió lakosú Szamarában 10 596-an többen haltak meg, mint egy szokásos esztendőben. A kazah határhoz közeli, a Volga-kanyarban található városban tavaly mégis mindössze 606, a koronavírushoz köthető regisztrált halálesetet jelentettek.

„A közzétett adatok megbízhatóak” – kommentálta a számokat Armin Benjan. A szamarai térség egészségügyi minisztere azt azonban elismerte, hogy az elhunytak átlagosnál nagyobb száma némileg kapcsolódik a járványhoz. A koronavírussal fertőzött szívrohamát például nem tüntetik fel a hivatalos statisztikában a Covid következményeként.

Bizalmatlanság és kétely

A hivatalosan alacsony elhalálozási ráta következtében az oroszok hajlamosak megfeledkezni a vírus veszélyeiről, ugyanakkor bizalmatlanok és kétkednek a hivatalos számokban. Egy tavaly októberi közvélemény-kutatás szerint az oroszok többsége nem hisz a hivatalos mérlegnek: egyik fele szerint a közöltnél sokkal többen, másik fele szerint a hivatalosnál sokkal kevesebben haltak meg a járvány következtében.

Egy 2021 februári közvélemény-kutatás szerint az oroszok 60 százaléka nem tervezi beadatni magának a hazai fejlesztésű Szputnyik V vakcinát. Többségük úgy gondolja egyébként, hogy a koronavírus biológiai fegyver.

Inna Pogozseva édesanyja, egy szülész-nőgyógyász 2020 novemberében halt meg, miután egy CT-vizsgálat után Covid-gyanúval kórházba került. A gumicsizmába és vegyi védőruhába öltözött gyászhuszárok a hullaházból egy lezárt koporsóban vitték a nőt halottaskocsijukba, majd vegyszerrel fertőtlenítették egymást.

AP Photo/Dmitri Lovetsky
Védőruhába öltözött sírásók temetnek Szentpéterváron, 2020-banAP Photo/Dmitri Lovetsky

A halotti bizonylaton azonban egy szót sem ejtettek a koronavírusról. Inna azt mondja: nem tudott kinek hinni a járványban. Még az a széles körben terjedő, hamis összeesküvési elmélet is felmerült benne, miszerint édesanyja haláláért a Gates alapítvány tehető felelőssé.

Egyben azonban bizonyos volt: a közelgő Covid-pusztítás dacára sem volt hajlandó beoltatni magát. Ha nem bízhat édesanyja halotti bizonylatában, miként bízhatna az orosz kormány állításában, miszerint a vakcina biztonságos.

„Ki tudja, mit kotyvasztottak össze?” – töpreng Inna. „Ebben a helyzetben senkiben sem lehet bízni.”

A 144 milliós Oroszországban eddig 15,1 millió ember kapta meg az oltás első dózisát. Egyelőre a lakosság kevesebb mint 4 százaléka élvez teljes védettséget a második vakcina beadása után.

Inna Pogozseva azt kérte a hatóságoktól, vizsgálják felül édesanyja halálának okait. Ha ugyanis kiderül, hogy egészségügyi alkalmazottként a munkahelyén fertőződött meg Coviddal, állami juttatásra jogosult.

Olga Kagarlitszkaja édesapja mentőautót vezetett. A nőnek – igaz, a kormányzó segítségével – sikerült elérnie, hogy apja halálának okaként a koronavírust tüntessék fel, de csak azok után, hogy a közösségi médiában megosztott felháborodása nagy visszhangot váltott ki.

Fásultság és közöny

A járvány gyászos mérlege ellenére kevesen ellenzik – még Putyin bírálói közül is – a lazítást. Tavaly ősszel és télen a vállalkozások újra kinyithattak. Sokan ezt az orosz fásultsággal és fatalizmussal, illetve azzal magyarázzák, hogy az állam minimális támogatást sem áldoz a gazdaság életben tartására, miközben az emberek kénytelenek valamiből megélni.

Alekszej Raksa demográfiai kutató azonban megjegyezte, hogy az elhalálozási ráta a koronavírus-járvány idején közel sem növekedett olyan mértékben, mint a 90-es években, a Szovjetunió összeomlását követő káoszban és szegénységben.

„A nemzet túl sok megrázkódtatáson esett át. Ezek után az ember egészen másként viszonyul a halálhoz” – mondja Raksa.

Szamara térségében – a statisztikai adatok alapján – minden 250. haláleset a Covidhoz köthető. Viktor Dolonko, egy helyi kulturális lap szerkesztője legalább 50 személyes ismerősét vesztette el a járvány következtében. Sokan közülük a virágzó művészeti élet jeles személyiségei voltak. Mégis úgy gondolja, hogy Szamarában nem kell lezárni a most fél házzal működő színházakat a járvány lassítása érdekében.

A halálesetek megrázók, de úgy véli, inkább az idős korúak és a krónikus betegek a koronavírus áldozatai. A 62 éves Dolonko zsúfolt helyeken maszkot visel, gyakran mos kezet – és rendszeresen jár képtári megnyitókra.

„Az ember vagy óvatosan éli az életét, vagy bezárkózik, és megszűnik létezni. A nyugatiaktól eltérően az oroszok tudják, mit jelent az élet szélsőséges körülmények között is” – mondja Dolonko.

AP Photo/Alexander Zemlianichenko
Mise Moszkvában, 2020 júniusábanAP Photo/Alexander Zemlianichenko

„Szeressük egymást” – fohászkodott az egyik vasárnapi misén Szergej Ribakov, és a pap szavaira a gyülekezet tagjai elkezdtek ölelkezni, és csókolták egymást.

A miséről távozó 59 éves nő azt mondta: nem tart a fertőzéstől. „Bízom Istenben” – magyarázta.

A szamarai térségben az orosz ortodox egyház hét papja hunyt el a koronavírus szövődményeiben. Szergej atya ismert közülük néhányat.

Ő úgy véli, Oroszország azért lazított a korlátozásokon, mert nem látni a járvány végét. Aztán Dosztojevszkijt idézte: „Szívós teremtés az ember! (...) Olyan lény, aki mindent megszokik.” (Wessely László fordítása)

„Hozzászokunk a járványhoz. És megszokjuk a halált is” – mondta rezignáltan Szergej atya.