Másként hatnak a Covid-vakcinák a nőkre?

Több oltóanyaggal kapcsolatban is felmerült az utóbbi időben, hogy a ritkán előforduló mellékhatások elszenvedői elsősorban nők. Vajon mi és mennyi igaz ezekből az állításokból?

Az elmúlt héten a Johnson & Johnson vakcinájának beadása után hat esetben merültek fel véralvadási problémák az Egyesült Államokban. Bár közel hétmillióból elenyészően kevésnek számít a hat eset, az a szakemberek számára figyelemre méltó, hogy mindegyik érintett nő. Egyelőre senki sem tud választ adni arra, hogy a vakcina okozhatott-e problémát.

Dr. William Schaffner fertőző betegségekkel foglalkozó professzor a Vanderbilt Egyetem Orvosi központjában. Az Euronews-nak nyilatkozva azt mondta, hogy egyszerűen nincs elég rendelkezésre álló információ, ezért nem jelenthető ki, hogy a nőket komolyabban érintik a mellékhatások.

Neil Mabbott, az Edinburgh-i Egyetem profeszora is megerősíti ezt: "A vakcina csak nagyon-nagyon ritka esetben okoz agyi trombózist. Jelenleg annyit tudunk, hogy gyakrabban fordulhat elő nőknél mint férfiaknál, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy rendkívül ritkák ezek az esetek."

Nem a koronavírus az első

Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC adatain alapuló előzetes tanulmány szerint a nők köréből gyakrabban jelentenek erőteljesebb reakciót, fejfájást, fáradtságot vagy szédülést az oltóanyag beadása után. A mintavétel tavaly decemberi, ekkor indult az oltási kampány az Egyesült Államokban. Eszerint a nők közül került ki a beoltottak 62 százaléka, míg ők szenvedték el a mellékhatások 72 százalékát.

A jelenség nem új és nem köthető kizárólag a koronavírushoz. A 2009-es madárinfluenza-járvány idején megfigyelték, hogy a nők többször számoltak be mellékhatásról az oltások után, mint a férfiak. Dr. Schaffner szerint a vakcináktól egy lépést hátrébb lépve azt is figyelembe kell venni, hogy a nők gyakrabban kerülnek kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel, mint a férfiak.

Bár nem zárja ki, hogy az ösztrogén esetleg szerepet játszhat a mellékhatások elviselésében, fontosnak tartja leszögezni, hogy a jelenség mögött álló biológiai faktorokat még nem tanulmányozták kellő alapossággal.

Befolyásolhatja a diagnózist

Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a vakcinák befolyásolhatják a mammográfiás képalkotást. A hónaljnál található nyirokcsomók megnagyobbodhatnak az oltás után, aminek hatására azok másképp jelennek meg a fevételeken.

Amerikai kutatók szerint a termékenységi kezelésekkel, például petesejtleszívással esetén is érdemes időben minél nagyobb távolságot tartani az oltástól. Egyrészt amiatt, mert a már egyébként is megterhelő beavakozásokkal járó kellemetlenségeket az oltás mellékhatásai csak tovább  súlyosbíthatják, illetve amiatt is, mert a vakcina okozhat hidegrázást vagy lázat is, ez pedig megnehezítheti a szakemberek számára, hogy meghatározzák: vajon "csupán" az oltás mellékhatása ez vagy maga a beavatkozás váltja ki a testből a reakciókat. 

Arról is keringenek törénetek, hogy az oltás beadása megváltoztatta a menstruációs ciklust, de erre nincs egyértelmű tudományos bizonyíték. Az ugyanakkor nem kizárt, hogy más faktornak, például a stressznek valóban lehet ilyen hatása. 

Abban ugyanakkor minden megkérdezett szakember egyetért, hogy az oltás kockázata messze elmarad az egyéb egészségügyi kockázatoktól, így jelenleg ez a legegyszerűbb és legbiztonságosabb mód a Covid-betegség kifejlődésének elkerülésére.