rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Holokauszt-túlélők: gyűlöletbeszéddel kezdődött, tömeggyilkossággal végződött

A kötelezően kitűzendő sárga csillag 1941-ből, Heinz-Joachim Aris ruházatáról egy drezdai kiállítás anyagából
A kötelezően kitűzendő sárga csillag 1941-ből, Heinz-Joachim Aris ruházatáról egy drezdai kiállítás anyagából   -   Szerzői jogok  fotó: Jens Meyer/AP
Betűméret Aa Aa

Ma az online térben terjed a gyűlöletbeszéd, pillanatok alatt jut el széles közönséghez, figyelmeztetnek a holokauszt nemzetközi emléknapján a túlélők. Azt is tapasztalják, hogy a koronavírus-járvány hosszú hónapjaiban felerősödött a jelenség. Szerintük ez kifejezetten aggasztó, sőt, félelmetes, mivel a huszadik század első felében is szavakkal kezdődött a folyamat, ami zsidóellenes törvényekkel, listázással, emberek összegyűjtésével és haláltáborokkal, azaz a holokauszttal végződött.

Az #ItStartedWithWords (Mindez szavakkal kezdődött) nevű oktatási kampányban a holokauszt túlélői és azok hozzátartozói rövid videóüzenetekkel mesélik el a történeteiket. Céljuk, hogy a fiatalok könnyen befogadható, hiteles információt kapjanak.

A Z-generáció fiataljai szinte semmit nem tudnak

Már a kétezres évek elején megdöbbentő felmérést közölt a brit közmédia, miszerint a felnőtt brit lakosság közel fele (45%) nem hallott a náci haláltáborokról, nem tudja, hol van Auschwitz és nem tudja, mi történt ott. A nők és a 35 évesnél fiatalabbak körében még magasabb az arány: 60 százalékuk nem tud a holokausztról. Azok közül, akik ismerték az Auschwitz elnevezést, 70 százalékuk nem tudta megmondani, hogy mi köthető a szóhoz. A BBC felmérése a teljes brit népességre vetítve készült 2004-ben.

2020-ban a Z-generációként emlegetett fiatalok körében zajlott átfogó felmérés az Egyesült Államok 50 államában. A válaszadók 63 százaléka nem tudta, hogy 6 millió zsidót öltek meg a holokauszt idején, és 48 százalékuk nem tudott megnevezni egyetlen haláltábort vagy koncentrációs tábort sem.

"Egyre kevesebben vagyunk, de a hangunk még hallatszik!"

Sidney Zoltak, egy lengyel túlélő idén tölti be a 90. életévét. Jelenleg Montrealban él, onnan nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a felmérések óta eltelt idő alatt tovább erodálódott az európai kollektív tudat, egyre kevesebben tudják, hogy mi történt a XX. század elején és közepén.

A majdnem nyolcvan éve felszabadított haláltáborok túlélői akkoriban zömmel 15-20 évesek voltak, könnyű kiszámítani, hogy ők ma kilencven évesnél idősebbek, így egyre kevesebben vannak életben, akik még közvetlen forrásként elmondhatják, mi történt valójában. "Már nem vagyunk túl sokan, akik beszélhetnek, és bár egyre kevesebben vagyunk, de a hangunk még hallatszik" - mondta Sidney Zoltak az idei emléknapra küldött üzenetében.

Szavakkal kezdődött, állítják egybehangzóan a túlélők egy rövid videóban:

A holokauszt szavakkal kezdődött, mondják a túlélők

Csillapítani a gyűlöletet, cáfolni a tagadást

Az #ItStartedWithWords kampány célja az ismeretterjesztéssel többrétű: tényekkel cáfolni a holokauszttagadókat, a személyes történetek megrázó erejével csillapítani a napjainkban erősödő gyűlöletbeszédet és ismét a kollektív tudatba égetni a történéseket, hogy ne felejtődjenek el a borzalmak, és ne ismétlődhessen meg a milliók halálát és szenvedését követelő tragédia.

A tervek szerint hat önálló videót és egy összeállítást tesznek közzé szerdától a kampány weboldalán és a közösségi oldalakra (Facebook, Instagram, Twitter) hetente töltenek fel egy videót. A bejegyzések átvezetnek majd a weboldalon elérhető forrásokra, beleértve további tanúvallomásokat és ismeretterjesztő anyagokat.

„Mi nem száraz történelemórát tartunk, nem olyanról beszélünk, amiről olvastunk vagy hallottuk, hanem olyan történeteket és tényeket mondunk el, amik velünk történtek. Ez az információátadás legerőteljesebb módja" - hangsúlyozta Sidney Zoltak lengyel túlélő.

Ellenségkép kreálása, gyűlöletpropaganda, kirekesztés az első lépések

Miután a náci párt 1933-ban hatalomra került Németországban, a vezetők azonnal nekiláttak ígéretük teljesítéseként az ország „árjanizálásának”, elkezdődött a zsidó vallású és származású emberek szegregációja és marginalizálása. Ellenségképet teremtettek belőlük, dehumanizálták őket. A kezdeti gyűlöletbeszédet tettek követték, a zsidók munkavállalását, a közéletben betöltött szerepüket, majd a mindennapi életüket korlátozó rendeletek alkotásával.

A náci hatalom a rendeleteken felül arra ösztönözte a német lakosságot, hogy ne vásároljanak zsidó kereskedőnél, ne vegyenek igénybe zsidóktól szolgáltatást, orvosi ellátást, ügyvédi eljárást. A náci propaganda "kártevőként" állította be a zsidókat, plakátokon és filmeken rovarokhoz, patkányokhoz hasonlítva őket. A zsidó üzletekre, később a zsidó emberek ruházatára kötelező volt Dávid-csillagot és a Jude (zsidó) szót feltenni.

"Azt se tudtam, hogy mit jelent"

Charlotte Knobloch, aki 1932-ben született Münchenben, videoüzenetében emlékeztet arra, hogy szomszédjai hirtelen megtiltották gyermekeiknek, hogy játszanak vele vagy más zsidókkal:

"Négy éves voltam" - emlékezett Knobloch - "Azt sem tudtam, hogy mit jelent az, hogy zsidó."

Charlotte Knobloch emlékezése:

Charlotte Knobloch, a holokauszt egyik túlélője

A járvány után megnövekedhet az erőszakos cselekedetek száma kutatók szerint

Izraeli holokausztkutatók a héten közzétettek egy tanulmányát, amiből nem csak az derül ki, hogy a koronavírus-járvány bő egy éve alatt erősödött a gyűlöletbeszéd, de egyre gyakrabban jelennek meg a világhálón olyan összeesküvéselméletek, amikben zsidókat okolnak a járvány teremtette egészségügyi és gazdasági károkért.

A Tel-Avivi Egyetem kutatói attól tartanak, hogy a járvány idején felerősödött gyűlölködés a lezárások vége után vezetnek majd erőszakos cselekményekhez. Egyelőre a pandémia miatti bezártság idején negyen országban kevesebb zsidók elleni erőszakos cselekményt regisztráltak a korábbiakhoz képest, de az izraeli kutatók szerint a gyűlöletbeszéd miatt ez a tendencia megfordul.

Az #ItStartedWithWords online kampány támogatásáról szóló nyilatkozatában az Nemzetközi Auschwitzi Bizottság megjegyezte, hogy az egyik férfi, aki januárban megrohamozta az Egyesült Államok Capitoliumát, „Auschwitzi tábor: A munka szabadságot ad” feliratú pulóvert viselt.

"Auschwitz túlélői saját kezűleg tapasztalták, milyen az, amikor a szavak tettekké válnak" - írta a szervezet, azt üzenve a mai kor emberének: "Ne legyél közömbös!"

Egy másik túlélő, Aron Krell emlékezése:

Aron Krell emlékezése

Nehéz meghúzni a határt, amikor a szó veszélyessé válik

Gideon Taylor, a zsidók kártalanítását koordináló, New York-i székhelyű konferencia elnöke emlékeztet arra, hogy a közösségi médiában annyira elszaporodtak a holokausztot tagadó vagy torzító bejegyzések, hogy a platformok üzemeltetőitől kellett kérni a valótlan információkat terjesztő posztok törlését.

Taylor professzor szerint a gyűlöletbeszéd erősödését komolyan kell venni, mert a holokauszt is azzal kezdődött, és az vezetett életük korlátozásához, az emberek marhavagonokba zsúfolásához, haláltáborokba történő deportálásához, meggyilkolásukhoz. Épp ezért nem szabad közömbösnek lenni a gyűlöletbeszéddel napjainkban, és minden eszközzel meg kell akadályozni terjedését. Így tehát volt értelme a közösségi platformok fenntartóitól segítséget kérni, magyarázta Gideon Taylor.

A határt nehéz meghúzni, de lehet érezni, amikor a szavak veszélyessé válnak, hangsúlyozza a kampányban megszólaló túlélők egyike, Zoltak. 1941-ben úgy érezte, nem is telik el sok idő a szavak és a tettek között. Varsótól keletre élt egy településen, amit pillanatok alatt foglalt el a betörő náci hadsereg.

Zoltak szülővárosában hétezer zsidóból 70 élte túl

A Lengyelországban már két évvel korábban meghozott antiszemita törvényeket gyorsan és maradéktalanul végrehajtották. Tömegesen fogták el a zsidókat és kötelezték őket kényszermunkára, így például Zoltak szüleit. Egy esztendő sem telt el, és a 15 ezer fős népességű város összes zsidóját, azaz a lakosság körülbelül felét gettóba hurcolták. Három hónappal később innen szállították át a zsidó embereket a treblinkai haláltáborba, sokukat már útközben meggyilkolták.

Zoltak egyike volt azon kevés szerencsésnek, akinek sikerült szüleivel együtt elmenekülnie egy közeli erdőbe, a következő tavaszig bujkált a környéken, amíg egy katolikus család befogadta őket egy közeli tanyán.

A háború után Zoltak visszatért városába, és megtudta, hogy az ott élt hétezer zsidó embert szinte mind megölték, beleértve az összes osztálytársát és egész családját. Közülük talán hetvenen maradtak életben:

"Nehéz megérteni, felfogni. Számokat emlegetünk, pedig valójában emberek voltak, akiknek volt nevük, családjaik."