rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Titokzatos bronzkori térkép tartja lázban a francia régészeket

A titokzatos kőlap
A titokzatos kőlap   -   Szerzői jogok  DENIS GLIKSMAN/ Denis Gliksman, Inrap
Betűméret Aa Aa

Sok megpróbáltatást kellett kiállnia annak a kőlapnak, amely valószínűleg a legősibb térkép, amelyen Európa egy részét ábrázolták bronzkori őseink. A kőlapot 1900-ban fedezték fel, majd elveszett, végül egy csapat francia régész 2014-ben fedezte fel újra.

A bronzkorból, vagyis Krisztus előtt 2150-1600 évvel ezelőttről származó palát a Saint-Bélec-i sírdombban találta meg 1900-ban egy Paul du Chatellier nevű régész. A kőlap két méter 20 centiméter hosszú, másfél méter széles, valamint másfél centiméter vastag.

A breton szakember magánmúzeumot nyitott ahol az itteni felfedezéseit állította ki, de miután meghalt, családja eladta a gyűjteményt, köztük a híres kőlapot a Párizs közeli saint-germain-en-laye-i Nemzeti Régészeti Múzeumnak. A kőlap itt a feledés homályába veszett. Először a helyi kastély várárkában kötött ki - ez az épület ad helyet a múzeumnak- , majd a pincében tárolták évtizedekig. Csak 2014-ben fedezte fel újra két régész, Yvan Pailler és Clément Nicolas. Ők számos vizsgálatot végeztek rajta, és 3D-ben is digitalizálták. Kutatásaiknak és számos korábbi tanulmánynak köszönhetően sikerült jobban megérteniük a sztélén lévő mintákat.

Egyes vélekedések szerint a vonalak és formák, amelyek a kőlapon láthatóak, egy bronzkori politikai entitást, hatalmi központot jelölnek. Már csak azt kellett kideríteniük, ez merrefelé található: onnan indultak ki, ahol felfedezték a kőlapot, a saint-bélec-i sírdombról. Valódi kódolást végrehajtva megállapították, hogy a palán látható jelek azt a területet írják le, amelyet mintegy 30 kilométer hosszan az Odet-folyó határol a környéken.

DENIS GLIKSMAN/ Denis Gliksman, Inrap
A titokzatos kőlap mintáiDENIS GLIKSMAN/ Denis Gliksman, Inrap

Számos elemet azonban továbbra sem sikerült megfejteniük: nem értik például, miért éppen egy sírban találták meg a kőlapot. Lehetséges, hogy a temetkezési hely az Armoricán uralkodó utolsó hercegek egyikévé lehetett, de akár azé a személyé is, aki megalkotta ezt az egyedi térképet.

A régészek szerint egyes visszatérő elemek a "térképen" jelölhettek akkoriban bányát vagy egyéb lelőhelyet is. Paul du Chatellier, a kőlap eredeti felfedezője, akinek még nem álltak rendelkezésére a 21. századi módszerek, azt írta a kőlapról: "Ne a fantázia vezessen bennünket, inkább várjunk egy újabb Champollionra, aki talán egy nap el tudja olvasni, mit jelent a tábla" - utalva ezzel Jean-François Champollion francia klasszika-filológusra, aki megfejtette az ókori egyiptomi hieroglif írást.

Lehetséges, hogy erről a felfedezésről sokaknak eszébe jut a Netflix új filmje, a The Dig, amely igaz történetet dolgoz fel: arról szól, hogy egy kevésbé elismert régész, Basil Brown hogyan fedez fel egy kelet-angliai birtokon, Sutton Hoo-ban egy hatalmas kincset 1938-ban.

Igaz, az itt talált angolszász hajó és ékszerek "mindössze" 1500-1400 évesek lehetnek, de mivel az angolszász királyságok idejéből nagyon kevés emlék és dokumentáció áll rendelkezésre, valódi kincsnek számító felfedezés volt.