rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Pogány szertartás, pénzszórás" - nem mindenkit varázsolt el a Fáraók Arany Felvonulása

Írta: Nóra Shenouda
Aranyparádé Kairó utcáin
Aranyparádé Kairó utcáin   -   Szerzői jogok  AP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Túlnyomóan pozitív reakciók érkeztek azután, hogy egy világraszóló felvonuláson 22 ókori egyiptomi uralkodó, köztük négy királynő múmiáját átszállították a hétvégén a kairói Egyiptomi Múzeum elavult épületéből egy korszerűbben kialakított múzeumba. A Fáraók Arany Felvonulásának elnevezett parádé a régészeti miniszter ötlete volt, mondván: ha úgyis költöztetni kell a múmiákat, akkor megadják a tiszteletet őseiknek, és ezt a törekvést a legtöbben dicsérték is. De volt, ami nem tetszett a kommentelőknek: a legtöbben a pénzköltést, a közvetítésben az államfő központba helyezését nehezményezték, és voltak olyanok is, akik szerint ez a „pogány szertartás” nem illett egy muszlim országhoz.

A Fáraók Arany Parádéjának alapötlete állítólag onnan származott, hogy Khaled el-Anani régészeti miniszter 1979-ben egy francia nyelvű iskola tanulójaként a tévében látta, ahogyan II. Ramszesz egyiptomi fáraó múmiáját a párizsi repülőtéren katonai tiszteletadással fogadják. A fiatalembert annyira megindította a gesztus, hogy évtizedekkel később Kairó utcáin megvalósította azt, csak sokkal nagyobb léptékben. Tény, hogy a felvonulás igen látványos volt: mielőtt kitárultak volna a múzeum kapui, műsorvezetők által felvezetett dokumentumfilmeket lehetett látni Egyiptom kincseiről, énekesnők tartottak előadást, táncosok mutattak be performanszokat több halotti templomnál, a piramisoknál is, a Níluson pedig kivilágított felukkák ringatóztak.

AP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Több száz kosztümös felvonuló tette emlékezetessé a parádétAP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Amikor a régi Egyiptomi Múzeum épületéből kigördültek a mindegyik múmiát és koporsójukat tartalmazó, nitrogénnel töltött kapszulákat szállító feldíszített járművek, drámai zene szólt, a Tahrír téri obeliszkből fénycsóva csapott fel, íziszszárnyas egyiptomi papnők emlegettek fénygömböket, a járműveket motoros konvoj kísérte… A menet a 7 kilométeres utat körülbelül fél óra alatt tette meg, és 21 ágyúlövéssel fogadták őket az óvárosi Fusztat negyedben lévő Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumának új épületénél. A parádét a Kr. e. 16. századi, XVII. dinasztiából származó Szekenenré Ta-aa fáraó vezette és a Kr. e. 12. századi IX. Ramszesz zárta. Olyan fáraók is voltak köztük, akikről már igen sokan hallottak, és akiknek a neve ismert a történelemből: II. Ramszesz, Hatsepszut vagy Thotmesz. Egyszóval megható volt a tiszteletadásnak a kinyilvánítása.

Sok kommentelő azonban felháborodott azon, hogy az utóbbi években gazdasági nehézségekkel küszködő ország egy látványos, de a pénzügyi gondokat inkább csak mélyítő show-ra költi a pénzt, illetve azt is felhánytorgatták, hogy a tévéközvetítés propagandisztikus volt: feltűnően központba helyezték Abdelfattáh asz-Szíszi államfőt. Az elnököt hosszan mutatták, amint megérkezik, amint a múzeum igazgatója körbevezeti, amint helyet foglal, ahogyan a parádét megtekinti, végül pedig ahogyan a múmiák menetét vigyázállásban fogadja. Mindezt csak néhány rövidebb ismertető film szakította meg arról, milyen óegyiptomi, kopt és iszlám művészeti remekek láthatóak ma Egyiptomban.

AP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Az I. Széti múmiáját és szarkofágját szállító járműAP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Aki követi az egyiptomi politikai történéseket, valószínűleg cseppet sem lepődött meg a személyi kultusznak ezen megnyilvánulásán, ami egyébként is jellemző az országra. A show-ra becslések szerint több millió dollárt költöttek – pontos összeget sajnos nem hoztak nyilvánosságra - , de ha ennek célja a turizmus fellendítése, ami az ország fénykorában a GDP mintegy 11 százalékát adta, és a szektor az egyiptomi munkaerő 12 százalékát foglalkoztatta, akkor valószínűleg nem számít ablakon kidobott pénznek. A déli régiók szegény családaiból származó férfiaknak szinte egyetlen lehetősége a turisztikai régióban elhelyezkedni pincérként, idegenvezetőként, búvárként, tehát a turizmus fellendülése az ő megélhetésüket is elősegíti.

Míg a környékbeli arab országok muszlim vezetői siettek gratulálni asz-Szíszi elnöknek a sikerért és az "egyiptomi királyok csodálatos aranyfelvonulásáért, amely az egyiptomi elnök védnökségével valósult meg" - amint azt az ománi szultán írta - érdekes módon sok muszlim kommentelő felháborodott. És nem azon, hogy még nem vonult le a koronavírus-járvány harmadik hulláma, amikor megrendezték az eseményt. Sokan azt írták, hogy a felvonulás nem volt méltó egy iszlám országhoz, és hogy megdöbbentek a „pogány szertartáson”, ami istenkáromló volt, ehelyett Egyiptomnak inkább a ramadánra kéne készülnie, ami egyébként április közepén kezdődik.

Egyiptomban elterjedt az a szóbeszéd is, hogy a fáraók szellemének nem tetszik, hogy ilyen módon mutogatják őket végig a városon, és az úgynevezett "fáraó átkának" köszönhető, hogy néhány hete a Szuezi-csatornában keresztbeállt egy teherhajó, ezzel lebénítva a világkereskedelmet. Ennek az átoknak tulajdonították azt is, hogy Közép-Egyiptomban két vonat összeütközött, és több mint harmincan meghaltak a szerencsétlenségben.

AP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
A parádéAP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Egyébként nem ez az első alkalom a történelemben, hogy az egyiptomiak ilyen módon róják le tiszteletüket elhunyt uralkodóik előtt. A 19. században a Királyok Völgyéhez közel felfedeztek egy rejtekhelyet, ahová papok rejtettek el királyi múmiákat fosztogatók elől. Az itt talált fontos személyek múmiáit hajóra tették, és a Níluson elszállították Kairóba, ahol múzeumban helyezték el őket.

Egy újságíró így számolt be az eseményekről 1881-ben a National Geographic szerint: a folyó mentén élő egyiptomiak, amikor hírét vették, hogy egykori királyaikat hajózzák le a Níluson, kiáradtak a partokra, a nők hangosan siránkoztak, a férfiak pedig a levegőbe lőttek puskáikkal, így tisztelegve a fáraók és királynők előtt.