rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Hullanak, mint a legyek" - a magyar romákat különösen sújtja a koronavírus

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Vízellátás a miskolci Lyukó-völgyben járvány idején (2020-as fotó)
Vízellátás a miskolci Lyukó-völgyben járvány idején (2020-as fotó)   -   Szerzői jogok  MTI/Vajda János
Betűméret Aa Aa

Szabályos pusztítást végez a koronavírus-járvány a 700 ezres magyarországi roma közösségben - állítja a Reuters hírügynökség személyes beszámolókon alapuló riportja. A számos halálesetet a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság is okozza.

Adatok nem álltak a hírügynökség rendelkezésre a magyarországi cigányságon belül pusztító pandémia kiterjedéséről, de tucatnyi érintett romával beszélve szívszaggató kép bontakozik ki a sokszor mélyszegénységben, egészségtelen körülmények között élők helyzetéről.

"Az embereink hullanak, mint a legyek" - nyilatkozta Horváth Aladár, a közösségeket sorra látogató ismert jogvédő, aki éppen az újságíróval folytatott beszélgetés előtt egy órával tudta meg, hogy 35 éves unkaöccse is az áldozatok között van.

A Covidon kétszer is átesett Bitó-Balogh Zsanett pedig robbanáshoz hasonlította a járvány lefolyását városában, a kelet-magyarországi Nagykállón. "Szinte mindegyik család elkapta. Egyik héten még látod őket, ahogy bicikliznek, a következő héten kórházban vannak, a harmadik héten már rendeled a virágokat a temetésükre."

Évtizedes bizalmatlanság

Dacára annak, hogy nehézségekbe ütközik rábeszélni a romákat arra, hogy a hatóságokhoz forduljanak ellátásért és vakcináért, roma vezetők cselekvésre szólították fel a politikusokat a Horváth által "humanitárius válságnak" nevezett helyzet kezelésére. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint viszont jut elég vakcina a romáknak is, akik döntően fiatalok - oltásuk tehát későbbre ütemezett -, csak jelentkezniük kéne érte.

A Reuters idézi a Pécsi Tudományegyetem januári felmérését, amely szerint a magyar romák alig 9 százaléka hajlandó oltatni magát. A kutatók szerint azért, mert az évtizedes diszkrimináció miatt bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal szemben.

Sztojka Edina diplomás ápoló, aki egy vidéki kórház covid osztályán dolgozik, veszélyesebbnek tartja a vírus okozta szövődmenyeket mint maga az oltást.

Nem jönnek a romák oltásra, pedig ingyenes. Annyit tudok tenni csak, ha ez példa számukra, hogy szólok vagy kiírom, hogy hozzám hasonlóan vegyék fel az oltást. De sajnos nem akarják. Félnek a mellékhatásoktól

- mondta az Euronewsnak a roma ápoló, aki szerint a romák többségénél generációk élnek együtt, így azért is veszélyes a helyzetük, mert többen fertőzödhetnek egyszerre. A távolmaradás oka pedig a sok álhír és a virológusok sokszor ellentmondásos üzenete, "még az oltásról sem tudja senki megmondani, meddig véd" - állítja. "Szóval az ismeretlentől félnek - romák és nem romák egyaránt."

A gyakorlati nehézségekhez tartozik persze az is, hogy különösen a romák által sűrűn lakott településeken nincs elég orvos és rendelő, és bár oltásbuszok járják az érintett környékeket, rájuk is vonatkozik az előzetes regisztráció - emlékeztet a Reuters tudósítása.

Mint arról már egy éve beszámoltunk, szakértők figyelmeztettek, hogy a járvány legveszélyeztettebb csoportjába tartoznak a szegénységben élő romák. Az idősek, az alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után ők a leginkább rizikós kisebbség. Nem is csak az a gond, hogy több generáció él együtt kis lakásokban, hanem az is, hogy gyakran az elemi higiéniás feltételek sem biztosítottak otthonukban.

Egy évre rá bebizonyosodott, hogy a szegények és a sérülékeny társadalmi csoportok a többségnél jóval nehezebben férnek hozzá az egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz és forrásokhoz. A szegénység már a járvány előtt is téma volt az EU-ban, de a pandémia csak növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A helyzet csak romlott

Az Európai Parlament tavaly szeptemberben elfogadott állásfoglalásában sürgette, hogy "véget kell vetni a rendszerszintű cigányellenességnek", és egyenlő hozzáférést kértek a romani emberek számára a lakhatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és a munkához.

A dokumentum hangsúlyozza: "túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények között élő romani emberek marginalizált közösségeinek helyzetén a koronavírus-járvány csak rontott. Az egészségügyhöz, ivóvízhez, tisztálkodási lehetőségekhez és élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférésük miatt ezek az emberek még inkább kitettek a vírus jelentette kockázatnak.