rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az IMF a növekvő kamatszinttől és az adósságtól tart

euronews_icons_loading
Az IMF a növekvő kamatszinttől és az adósságtól tart
Szerzői jogok  HELMUT FOHRINGER/AFP
Betűméret Aa Aa

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ezen a héten induló, tavaszi tanácskozásának fő témája volt a globális válságkezelés a koronavírus-járvány alatt. Stefan Grobe az IMF igazgatóját, Kristalina Georgievát kérdezte a talpra állás esélyeiről.

Euronews: A koronavírus-járvány a békeidők legsúlyosabb gazdasági visszaesését idézte elő Európában és a világon. Az emberek elveszítették a munkájukat, az üzleteiket és a túlélésért küzdenek. Mikor számíthatunk a fordulatra?

Kristalina Georgieva: Az üzenetem az, hogy a világgazdaság szilárd alapokon áll. Hamarosan felfelé módosítjuk majd az idei és a jövő évre vonatkozó növekedési kilátásokat. De van egy aggasztó eltérés az egyes országok gazdaságai között. És biztosítanunk kell azt, hogy a zöld jövőbe, az ellenálló gazdaságba való befektetések is szerepeljenek a terveink között.

A koronavírus-helyzet mellett milyen kockázatokat lát még, amelyek nehezíthetik a talpraállást?

Továbbra is nagy még a bizonytalanság. Az egyik ilyen az, hogy a jó hírekről is hamar kiderülhet, hogy sokaknak nem annyira jók. Például ha fellendül a gazdaság és a növekedés meghaladja a várakozásokat, akkor növekedésnek indulhatnak a hitelkamatok, emiatt szigorodhatnak a pénzügyi feltételek. A másik kockázat az, hogy hogyan kezeljük az adósságot. Hiszen a mostani válság nagy adósságot eredményezett, az államadósság átlagosan ma 100 százalék körül van világszerte. A középtávú pénzügyi konszolidációra is gondolni kell, amikor elérkezik ennek az ideje. De ez nem most lesz, most a gazdaságot kell támogatni.

Ön a Juncker-bizottság alelnöke volt. Ha visszanéz a koronavírusra adott válaszra és az újjáépítési alapokra, mit kellene most tenni elsőként?

Jelenleg a legfontosabb feladat az oltási kampány felpörgetése az egészségügyi vészhelyzet alatt. És biztosítani kell azt, hogy a támogatást ne vonják meg túl hamar a gazdaságtól. Örömmel látom, hogy az európai vezetők és az emberek is fő feladatként tekintenek ezekre. A mi adataink szerint háromszoros különbség lehet az elveszett jövedelmeknél fejenként a jól teljesítő országok, illetve a lemaradók között. Ez nem történhet meg az Európai Unióban és remélem, hogy figyelnek majd erre.

Újságíró • Zsíros Sándor