State of the Union: középpontban az EU klímapolitikája

Egy gazdálkodó egy aszály sújtotta területen dolgozik Frankfurtban, Németországban, amikor Németországban a hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot.
Egy gazdálkodó egy aszály sújtotta területen dolgozik Frankfurtban, Németországban, amikor Németországban a hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot. Szerzői jogok MICHAEL PROBST/2007 AP
Írta: Arató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A State of the Union eheti adásában brüsszeli kollégánk, Isabel Marques da Silva számít a figyelmükre. Az adás központi témája a környezetvédelem, illetve az Európai Bizottság által bejelentett új, 2040-es klímacélkitűzés.

HIRDETÉS

Mozgalmas volt ez a hét az uniós környezeti politikájában. Először Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület visszavonja a növényvédő vegyszerek használatának korlátozására vonatkozó javaslatát. A cél az volt, hogy 2030-ra a peszticidek használatát a felére csökkentsék. Ez azonban az ágazat, a termelők és az európai jobboldal ellenállását váltotta ki, így a jogszabály ellehetetlenült.

Bejelentést bejelentés követett, az illetékes biztos ugyanis azt közölte, hogy felvázoltak egy útvonalat, amelynek célja a károsanyag-kibocsátás 90 százalékos csökkentése az 1990-es bázisévhez képest - 2040-re. Ez a közbülső állomás: 2030-ra 55, 2040-re tehát 90, 2050re pedig száz százalékban klímasemlegessé szeretne válni az EU.

Erről a folyamatról kérdeztük Linda Kalchert, a Strategic Perspectives agytröszt ügyvezető igazgatóját. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon sikerül elérni ezt a célt?

- Szerintem jó úton haladunk - kezdte a válaszát Linda Karcher. - Láttuk tehát, hogy az elmúlt években sokkal több megújuló energiát építettek ki. Vannak napelemeink és több szélmalmunk is épül. Tehát ez egy nagyon jó tendencia az energiaszektorban. Azt is látjuk, hogy az árak egy része csökken a hőszivattyúk vagy az elektromos járművek esetében. Ez tehát a fogyasztókat is segíti abban, hogy ténylegesen áttérjenek az új technológiákra. És emlékeznünk kell arra is, hogy a törvényeket csak idén fogadták el. Tehát valóban időbe telik, amíg a fővárosok és a tagállamok végrehajtják ezeket. Feltételezem, hogy a következő 2-3 évben sokkal többet fogunk látni mindezzel kapcsolatban.

Azt is felvetettük az igazgatónak, hogy felkészültek-e a kormányok, a polgárok, a gazdasági szereplők ezekre az erőfeszítésekre?

- Láttuk, különösen a válságra reagálva, hogy a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban sok olyan polgár volt, aki hőszivattyút vásárolt, mert olyan magas volt az energiaszámlája. Tudjuk, hogy az átmenetnek a zöld acél, a zöld villamos energia és a zöldebb termékek felé kell irányulnia, és most egy olyan környezetre van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy megmutassuk, hogyan válik igazán erőssé a bizottsági javaslat, s ennek a folyamatnak befektetésekről és új ipari, üzleti megoldásokról kell szólnia. És úgy gondolom, hogy nagyon érdekes vita várható, különösen, ha megnézzük, hol lehet munkahelyeket teremteni, hol lehet létrehozni ezeknek a zöld termékeknek a gyártását, de ehhez új európai ipari stratégiára van szükség - jelentette ki a szakember.

Minden további részlet a State of the Unionban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Környezetvédők tiltakoztak Franciaországban egy autópálya bővítése ellen

Von der Leyen bejelentette a vitatott növényvédőszer-törvény visszavonását, a Green Deal első vereségét

Globális felmelegedés: arra kell fókuszálnunk, hogyan tudunk kevesebb energiából jobban élni