rendkívüli hír
Advertising
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Kúria szerint Tóta W. Árpád ironizálása sérti a magyarok méltóságát

Varga Zsolt András, a Kúria elnöke
Varga Zsolt András, a Kúria elnöke   -   Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Elmarasztalta a Kúria a HVG publicistáját, Tóta W. Árpádot a "Magyar ember nem lop, csak kalandozik" című véleménycikkéért. Két magyar állampolgár személyiségi jogainak megsértéséért indított pert a publicista ellen, arra hivatkozva, hogy a szerző a magyar nemzet tagjaként megsértette a méltóságukat, amikor az ezer évvel ezelőtti keresztény Európát fosztogató magyar kalandozókra a "büdös magyar migráns", illetve a "magyar bandita" kifejezést használta. 400 000 forint sérelemdíj megfizetésére és elnézést kérő közlemény megjelentetésére is kötelezte az alperest.

A kérdéses szövegrész eredeti formájában így nézett ki.

Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – »kalandozást« – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért.

Az irónia vége

Korábban az elsőfokú bíróság elmarasztalta Tóta W. Árpádot, a másodfok viszont elutasította a keresetet. A másodfok elsősorban azzal érvelt, hogy a honfoglaló magyarokra vonatkozó jelzők nem "sugároznak át" a mai magyar nemzet tagjaira.

A Kúria jelenlegi, a bírósági gyakorlat szempontjából erőteljes fordulatot hozó érvelése szerint viszont nem innen kell megfogni a kérdést, hanem onnan, hogy véleménykifejtés szabadsága áll szemben az emberi méltósággal. Bár a Kúria azt is leszögezi, hogy a kifogásolt kifejezéseket a szövegkörnyezet és a választott stílus sajátosságainak számításba vételével kell megítélni, ezzel együtt is azt írja az ítélet indokolásában, hogy a "bandita", a "büdös" és a mai nyelvben pejoratív "migráns" kifejezés használata a magyar nemzet (1200 évvel ezelőtti) tagjaira sérti a magyar nemzethez tartozók méltóságát.

Az iróniáról pedig úgy vélekedik a Kúria, hogy "a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól."

Messzemenő következmények

A Kúria sok szempontból vitatható döntése ellen csak nemzetközi fórumokon lehet jogorvoslatot szerezni. Az ítélettel kimondják például azt, hogy a több mint ezer évvel ezelőtt Nyugat-Európában fosztogató magyarokra nem lehet sem a migráns, sem a bandita kifejezést használni.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint banditizmus: "szervezetten űzött rablás, gyilkolás", a migráns szónak a szótárban szereplő alapja, a migráció pedig a "népesség mozgása, vándorlása egy országon belül, illetve áttelepülése, átköltözése egyik országból a másikba". A cikk éppen arra mutat rá, hogy a "szervezetten űzött rablás és gyilkolás" kategóriájába eső nyugat-európai magyar hadjáratokat puszta eufemizmus kalandozásnak nevezni, míg a migráció egy semleges, leíró szakkifejezés volt, amelyet csak a kormánykommunikáció tett pejoratívvá, és amely valós, szótári jelentésében akadálytalanul illeszthető rá a magyar nép honfoglalásig terjedő időszakára.

Míg a korábbi bírói gyakorlat csak a személyre szóló valótlan kritikát, illetve indokolatlanul bántó és lealacsonyító kifejezések használatát értelmezte a személyhez fűződő jogok megsértéseként, a Kúria jelenlegi ítélete megalapozza, hogy bárki pereljen egy olyan csoportra vonatkozó ironikus megjegyzések miatt, amelyhez saját belátása szerint tartozik.

Megerősödött félelmek

Az ítélet valóra váltani látszik azokat a félelmeket, amelyeket sokan hangoztattak Varga Zsolt András kinevezésekor a Kúria élére. A tárgyalótermi tapasztalattal nem, csak alkotmánybírói tapasztalattal rendelkező jogtudóst az Országos Bírói Tanács tiltakozása mellett nevezték ki a magyar legfelsőbb bírói fórum élére, részben a megfelelő tapasztalat hiánya, részben pedig azért, mert a Parlamentnek kétszer kellett jogszabályt módosítania azért, hogy a jelölt alkalmassá váljon a poszt betöltésére.

A jogszabályokat azért kellett módosítani, hogy a politikusok által megválasztott alkotmánybírókat a rendes bírói előmeneteli rendszer megkerülésével a bírósági hierarchia csúcsára ki lehessen nevezni bírónak, illetve hogy rendes bírói tapasztalat nélkül is lehessen valaki a Kúria elnöke. Ezeket a módosításokat az Európai Bizottság is szóvá tette a jogállamiságról szóló jelentésében.

A Kúria elnöke a bírák kinevezésén és az ügyelosztáson keresztül közvetve befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek ezen a fórumon. A Kúria ítéletei az alacsonyabb rendű bíróságok számára is igazodási pontot jelentenek.

A Kúria mostani ítéletében az Alkotmánybíróság döntéseire is hivatkozik, amelyek elsősorban a keresztény valláshoz tartozás alapján vizsgálták a véleménykifejtés szabadságának határait. Míg a HVG Nagy Harácsony címlapja esetén elutasították a magukat kereszténységükben sértve érző magánszemélyek keresetét, helyt adtak egy hasonló keresetnek egy, a lengyel abortusztörvény elleni performansszal szemben.