rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vakcinaszerződések: mennyi az annyi?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Kiürített vakcina ampullák egy nevadai oltóközpontban
Kiürített vakcina ampullák egy nevadai oltóközpontban   -   Szerzői jogok  AP Photo/John Locher
Betűméret Aa Aa

Jó üzletet kötött Magyarország az orosz és a kínai vakcina megvásárlásával? Ha csak a nemzetközi piacon érvényesített árakat vesszük figyelembe, a válasz egyértelműen: nem. A beszerzést azonban nem csak az árak, hanem elsősorban a gyorsan romló járványügyi adatok vezérelték. Meg a politika.

A vakcinaszerződésekben megállapított árak üzleti érdekek védelmében a gyártók kérésére titkosítottak. Hatalmas beruházásokat eszközöltek az oltóanyag fejlesztésébe és a gyártásba egyaránt, ezért a globális verseny kezdő szakaszában a nyilvánosság mellőzéséhez folyamodtak – írja az Európai Bizottság, amely hozzáteszi: ezt a beszerzési eljárást az unió tagországai elfogadták.

Az árak azonban fokozatosan kiszivárogtak.

A belga költségvetési államtitkár egy 2020 decemberi tweetjében véletlenül közzétette, majd gyorsan visszavonta a covid-vakcinák szerződésben titkosított uniós beszerzési árát. Eva De Bleeker sietve leszögezte: ballépése „nem veszélyeztet semmit, a vakcinák érkeznek”.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője még januárban bejelentette: kikéri a kormánytól a vakcinaszerződéseket. „Ha valamit nem tudnak megoldani, rögtön ellenséget keresnek. Most ismét az Európai Unióban találták meg, akire mutogatni tudnak, mondván, ha nem lennének a brüsszeli kötöttségek, akkor gyorsabb lenne a tömeges oltás” – mondta a politikus.

„Ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a kínai és az orosz szerződéseket, továbbá arra kérjük az Európai Bizottságot is: hozzák nyilvánosságra a Brüsszel által kötött szerződéseket!” – ezt osztotta meg Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter két hónappal később, 2021. március 11-én, az orosz és a kínai vakcinaszerződésekkel együtt.

A magyar kormány a vakcinabeszerzések ügyében a nyilvánosság pártján áll. Ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a kínai...

Posted by Gulyás Gergely on Thursday, March 11, 2021

A csatolt szerződésekből kiderül, hogy a kínai Sinopharm vakcina egy dózisáért Magyarország egy beiktatott közvetítő révén 30 euró + áfát fizet (miközben Peru ennél 8 euróért olcsóbban kapja); az orosz Szputnyik V vakcina egy dózisa Magyarország számára 19,9 dollár a 10 dolláros világpiaci árral szemben.

Az Európai Bizottságtól pedig Magyarország nem kérheti a szerződéseket nyilvánosságra hozatalát, hisz a többi tagországhoz hasonlóan még 2020 júniusában arra hatalmazta fel a bizottságot, hogy a nyilvánosság kizárásával kezdje meg vakcinabeszerzési tárgyalásait.

Az EU által lekötött vakcinák

Az Európai Bizottság – a tagországok igényeit összesítve – eddig 2,265 milliárd dózis vakcinát kötött le. A mennyiség sokszorosan meghaladja a 448 millió lakosú EU igényeit.

A beszállítók:

• Pfizer/BioNTech akár 600 millió dózis;

• AstraZeneca akár 400 millió dózis;

• Sanofi-GSK akár 300 millió dózis;

• Johnson & Johnson akár 400 millió dózis;

• CureVac akár 405 millió dózis;

• Moderna akár 160 millió dózis.

Ezen felül megállapodott a Novavaxszal akár 200 millió, illetve a Valnevával akár 60 millió dózis leszállításában.

Az EU-ban jóváhagyott vakcinák

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig négy koronavírus elleni védőoltás hagyott jóvá. Ezek:

• A Pfizer/BioNTech vakcinája: a Comirnaty

AstraZeneca

• A Johnson & Johnson vakcinája: a Janssen

Moderna

Három vakcina vizsgálata megkezdődött. Ezek (zárójelben a vizsgálat kezdetének dátuma):

• CureVac (2021. február 12.)

• Novavax (2021. február 3.)

• Szputnyik V (2021. március 4.)

A piacon jelenleg két kínai vakcina klinikai tesztelése zárult le, egy pedig a záró szakaszba érkezett. Egyik kínai gyártó sem folyamodott uniós engedélyezésért.

A vakcinák ára, hatásossága, működési elve

A Magyar Tudományos Akadémia egyszerű és közérthető videóban mutatja be, hogyan működnek a koronavírus elleni mRNS vakcinák, illetve a hagyományos virálisvektor-alapú védőoltások, azaz hogyan védenek meg bennünket.

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé – írják. Ezek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, amely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Ennek az immunválasznak a kialakulását és későbbi hatását szemlélteti a videó.

A vakcinák tehát különböznek a fejlesztésben alkalmazott technológiákban, eltérő a hatásosságuk (ami azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget, esetünkben a koronavírus-fertőzést), és persze nem egyforma az áruk sem.

Tételes felsorolásuk, a közérthetőség kedvéért a Magyarországon elterjedt elnevezésekkel, az áttekinthetőség kedvéért pedig forintosított árakkal (1 euró=367 Ft, 1 dollár=308 Ft):

AstraZeneca

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem már világjárvány kitörése utáni nyolcadik hónapban, novemberben jelezte, hogy az Egyesült Királyságban és Brazíliában lebonyolított klinikai vizsgálatok alapján 90%-os hatásosságú vakcinát fejlesztett ki. A hatásosság aránya később csökkent.

Származási ország: Egyesült Királyság

Technológia: adenovírus-alapú, nem tartalmaz vírust, és nem vált ki Covid-19 betegséget

Hatásosság: 70%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (74 országban engedélyezett)

Magyarországon alkalmazzák: igen (beadását több országban felfüggesztették)

Egységár: 1,78 euró (egyes források szerint 25-37 dollár)

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: 4-12 hét

Költségár forintban: 1096 Ft

CanSino Biologics

A kínai hadsereg is részt vesz a CanSino fejlesztésében. Változó hatásosságot mértek.

Származási ország: Kína

Technológia: virális vektor

Hatásosság: 70%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: n. a.

Dózisszám: 1

Két dózis közötti intervallum: -

Költségár forintban: n. a.

CureVac

A német fejlesztésű CureVac a hasonló technológiát alkalmazó versenytársak 95%-os hatásosságát célozta meg. A klinikai tesztelések előreláthatóan márciusban-áprilisban befejeződnek.

Származási ország: Németország

Technológia: mRNS

Hatásosság: n. a.

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 10 euró

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: n. a.

Költségár forintban: 7340 Ft

Janssen (Johnson & Johnson)

A 18 évnél idősebb lakosság számára kifejlesztett, csupán egydózisú, azaz ismétlést nem igénylő védőoltás.

Származási ország: Egyesült Államok

Technológia: adenovírus-alapú

Hatásosság: 66%-72%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 8,50 dollár

Dózisszám: 1

Két dózis közötti intervallum: nincs

Költségár forintban: 2618 Ft

Moderna

Új technológia alapján készült vakcina: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe. Maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Származási ország: Egyesült Államok

Technológia: mRNS

Hatásosság: 94,5%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (40 országban engedélyezett)

Magyarországon alkalmazzák: igen

Egységár: 18 dollár

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: 4 hét

Költségár forintban: 11 088 Ft

Novavax

Az amerikai fejlesztésű vakcina lengyelországi előállítását is tervbe vették.

Származási ország: Egyesült Államok

Technológia: protein alapú

Hatásosság: 89,3%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 16 dollár

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: 3 hét

Költségár forintban: 9856 Ft

Comirnaty (Pfizer/BioNTech)

A magyar származású Karikó Katalin fejlesztette ki a módosított ribonukleinsavra épülő technológiát, amellyel – az Európában meghonosodott nevet alkalmazva – a Pfizer vakcinája készül.

Származási ország: Egyesült Államok, Németország

Technológia: mRNS

Hatásosság: 95%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (68 országban engedélyezett)

Magyarországon alkalmazzák: igen

Egységár: 12 euró

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: 3-5 hét

Költségár forintban: 8808 Ft

Sanofi/GSK

A francia Sanofi Pasteur és a brit GlaxoSmithKline által fejlesztett vakcina kezdeti eredményei nem voltak ígéretesek. Az oltás hatásossága a 48 év felettiek esetében a vártnál alacsonyabb.

Származási ország: Franciaország, Egyesült Királyság

Technológia: protein alapú

Hatásosság: n. a.

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 7,56 euró

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: n. a.

Költségár forintban: 5549 Ft

Sinopharm

A kínai vakcina egy évtizedek óta létező és – és az influenzavakcinához hasonlóan – számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki. A tervek szerint hasonló technológiát fognak alkalmazni a magyarországi, Debrecenben épülő oltóanyag-gyárban is.

Származási ország: Kína

Technológia: elölt vírus

Hatásosság: 79%-86%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem

Magyarországon alkalmazzák: igen

Egységár: 30 euró (Peruban 22 euró)

Dózisszám: 2 (az Emírségekben 3)

Két dózis közötti intervallum: 3 hét

Költségár forintban: 22 020 Ft (az Emírségekben 33 030 Ft)

AP Photo/Tsvangirayi Mukwazhi
Megvetette a lábát: kínai diplomata üdvözli a Sinopharm-szállítmány érkezését a zimbabwei HararebanAP Photo/Tsvangirayi Mukwazhi

CoronaVac (Sinovac Biotech)

A Sinopharmhoz hasonlóan az elölt vírus technológiáját alkalmazza.

Származási ország: Kína

Technológia: elölt vírus

Hatásosság: 70%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 60 dollár

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: 2-3 hét

Költségár forintban: 36 960 Ft

Szputnyik V

Az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Több országban is felmerült esetleges gyártása.

Származási ország: Oroszország

Technológia: adenovírus-alapú

Hatásosság: 91,6%%

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban

Magyarországon alkalmazzák: igen

Egységár: 19,90 dollár (a nemzetközi piacon 10 dollár)

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: akár 8 hét

Költségár forintban: 12 258 Ft

Valneva

A francia fejlesztésű vakcinát Skóciában fogják gyártani.

Származási ország: Franciaország

Technológia: elölt vírus

Hatásosság: n. a.

Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem

Magyarországon alkalmazzák: nem

Egységár: 9 euró

Dózisszám: 2

Két dózis közötti intervallum: n. a.

Költségár forintban: 6606 Ft

A leírt vakcinák összehasonlító táblázata:

Forrás. Euronews
A koronavírus-védőoltások összehasonlításaForrás. Euronews

A vakcinák hatásossága

A következőkben csak az egyelőre öt, Magyarországon alkalmazott vakcina mutatóit hasonlítjuk össze.

Hatásosság tekintetében fölényesen vezet a Pfizer, a Moderna, amelyeket a szintén 90 százalék feletti Szputnyik V követ.

A Sinopharm hatásossága 80 százalék körüli, a legalacsonyabb pedig az AstraZenecáé, 70 százalék.

Magában Oroszországban egyébként a lakosság vonakodik beadatni magának a Szputynik V-t.

A Sinopharmból világszerte 43 millió dózist adtak be február végéig, ebből 34 milliót az 1,4 milliárd lakosú Kínában.

A vakcinák ára

A vakcinák árát egy kicsit bonyolultabb összehasonlítani. Árképzést befolyásoló tényező a verseny mellett a megrendelt mennyiség és a megrendelés tartama. Elhúzódó járvány esetén például a gyártók arra számítanak, hogy termékük éveken át keresett lesz, ezáltal olcsóbb.

A Pfizer már a fejlesztés során beharangozta, hogy a koronavírus-védőoltás nem a profitot szolgálja. A Pfizer covid-vakcina 20 dollár alatti ára sokkal kisebb, mint amilyet a cég egyéb oltásaiért kap. A ritkán használt influenza elleni Prevnarért például 144 dollárt számláz dózisonként az amerikai kormánynak.

Ráadásul ha figyelembe vesszük, hogy egy Pfizer ampullából az eredetileg 5 helyett 6 dózis nyerhető (legalábbis Magyarországon), ezáltal egy dózis egységára 16,7 százalékkal csökken, akkor fejszámítással is megállapítható, hogy ár-érték arányban az amerikai vakcina toronymagasan vezet.

Az EU-nak szállított, szintén amerikai Moderna hatásossága vetekszik a Pfizerrel, és csak valamelyest kerül többe.

A magyar kormány ennek ellenére a lehívhatónál kevesebbet rendelt belőle.

„Drágább, mint a Pfizer, és kedvezőtlenebbek a szállítási feltételei” – így indokolta döntését az RTL Híradójának.

A Modernához képest a közvetítő révén (mint kiderült: egy volt hokis bukdácsoló cége révén) rendelt nagymennyiségű, ötmillió dózis Sinopharm éppen kétszer drágább, hatásosságban elmarad, ráadásul egy közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek túlnyomó többsége el is utasítja. Novemberben a válaszadók csupán 4 százaléka kért a kínai vakcinából.

Magyarország ráadásul 8 euróval többet fizet a Sinopharmért, mint Peru. Ha pedig kiderül, hogy – az Emírségekhez hasonlóan – az antitestek számának növelése érdekében 2 helyett 3 dózist kell beadni, akkor egy személy oltása már több mint 33 ezer forintba fog kerülni.

AP Photo/Risto Bozovic
Orosz vakcina MontenegróbanAP Photo/Risto Bozovic

Egyhamar valószínűleg arra sem kapunk választ, hogy a Szputnyik V 10 dolláros világpiaci ára helyett Magyarország miért fizeti ennek az összegnek csaknem a kétszeresét.

Nem számít, hogy honnan jön az oltás, nekem csak annyi számít, hogy azt jóváhagyja a mi nemzeti hatóságunk, vagy az európai szervezet. Tudja, én 42 éves vagyok. Engem egész életemben keleti vakcinával oltottak.
Szijjártó Péter
külügyminiszter

A nemzeti vagy európai hatóságok jóváhagyása helyett azonban Magyarország végül megelégedett a keleti vakcinák alkalmazásának más országokban szerzett tapasztalataival.