Az oknyomozó portál azt tárta fel hosszas kutatómunkával, dokumentumok és adatbázisok segítségével, hogyan erősödött meg a kommunista állam magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben, magyar kormányzati segítséggel.
HIRDETÉSAz oknyomozó portál azt tárta fel hosszas kutatómunkával, dokumentumok és adatbázisok segítségével, hogyan erősödött meg a kommunista állam magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben, magyar kormányzati segítséggel.
Hiába hirdette meg Orbán Viktor a keleti nyitás külpolitikáját a nagy kínai pénzeső reményében, az igazán jelentős kínai beruházások elmaradtak. "A Kína-barát magyarországi környezet viszont kapóra jött a kínai titkosszolgálatnak, mely az érkező kínai cégeket, intézményeket, egyetemistákat, vagy éppen a letelepedési kötvényeseket is felhasználva vetette meg a lábát Magyarországon" - állítja a Direkt36 oknyomozó portál írása.
A lap szerint a miniszterelnök 2009 decemberi pekingi útja jelentett fordulópontot a magyar-kínai kapcsolatok erősödésében: Orbánék úgy látták, a világgazdaságban "keleti szél fúj", márpedig "a nyugati országokon kívül nincs más elérhető tőke, technológia és nagy piac, csakis Kínában." Céljuk ugyanis a nyugati piacoktól való függés csökkentése volt.
Új típusú fenyegetés
A következő években aztán kiderült, ami előre látható volt, hogy a Peking által beígért óriási "megsegítések", befektetések elmaradtak. Egy Magyarországon zajló, kínos amerikai-kínai kiadatási ügy nyomán aztán az Orbán-kormány még óvatosabb lett Kínával, és inkább a német modellt követi. Azaz csendben építi a gazdasági kapcsolatokat, és nem teszi szóvá az emberi jogsértéseket, az unióban pedig megvétózza a Kínát alacsonyabb szinten elítélő közös nyilatkozatokat.
"Ám az egyre szorosabb kínai-magyar kapcsolatok egy olyan fenyegetést is felszínre hoztak, amit a magyar állam sem mer teljesen figyelmen kívül hagyni:
- írja a lap, felidézve Ujhelyi István szocialista képviselő esetét, akiről kémelhárítók 2013 körül feltételezték, hogy ellenséges külföldi hírszerzővel került kapcsolatba, amire személyesen figyelmeztették is. 2014 környékén „Jelezték, hogy többször is volt nálam egy kínai illető a parlamentben, aki problémás, és megkértek rá, hogy többé ne tartsam vele a kapcsolatot” – mondta Ujhelyi, aki állítása szerint így is tett. További részleteket nem volt hajlandó elárulni kínai ismerőséről, mert szerinte azzal esetleg nemzetbiztonsági érdeket sértene.
"A kínai térnyerés fontos része a kulturális expanzió, mert a sikeres európai pozícióépítéshez át kell hidalni egy óriási kulturális szakadékot" – magyarázta a lapnak az Alkotmányvédelmi Hivatal egy volt elhárítótisztje, utalva a hazánkban is működő Konfuciusz Intézetre, de ide tartozhat a kínai titkosszolgálattal együttműködő sanghaji Fudan Egyetem is, amely három év múlva nálunk nyitja meg első európai kampuszát.
Komoly jelenlét
Hazánkban élő, nem is feltétlenül beszervezett kínai egyetemisták is folytatnak hírszerző tevékenységet Magyarországon, olvasható a cikkben. A lapnak Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja elmondja:
Gondot okoztak a magyar szerveknek a letelepedési kötvényprogrammal tömegesen érkező kínaiak éppúgy, mint a kínaiak (és oroszok) nagyarányú ingatlanvásárlása Budapesten. Tavaly év végén pedig a polgári és a katonai kémelhárítás vezetői zárt ajtók mögött " egyre növekvő kínai kémaktivitásról, Brüsszelben és Budapesten is érezhető kínai titkosszolgálati offenzíváról" beszéltek - írja a Direkt36, számos gyanús példát idézve.
Így például egy, a kínai emberi jogsértéseket számon tartó amerikai külpolitikai szakértő, aki pedig hozzászokott, hogy a kínai titkosszolgálat figyeli, igencsak meglepődött, amikor 2018-ban beült több budapesti kávézóba, és ázsiai férfiak mindenhol nyíltan lefényképezték őt mobiljukkal. "Az FBI visszajelzései megerősítették: nem véletlenszerűen botlik mindenütt ázsiai turistákba, valóban a kínai állam figyeli" - írja a lap.