Az új kórokozók megfigyelése, a WHO erősítése, a genetikai szekvenálás, az oltóanyagok fejlesztése és gyártása, illetve az átfogó nyilvántartás megteremtése az öt legfontosabb feladat amerikai szakértők szerint.
HIRDETÉSA hullámokban erősödő koronavírus-járvány megmutatta, hogy a jövőben is jöhet olyan időszak, amikor felerősödik egy-egy fertőzési hullám. Megfelelő tervezéssel és felkészüléssel lehet azért tenni, hogy ne legyen annyira rossz a hatása, mint az első két hullám idején.
A Bloomberg Businessweek öt pontba szedte, hogy mire érdemes figyelnünk, mit érdemes másként csinálnunk, mint eddig. Az új kórokozók megfigyelése, a WHO erősítése, a genetikai szekvenálás, az oltóanyagok fejlesztése és gyártása, illetve az átfogó nyilvántartás megteremtése az öt legfontosabb feladat amerikai szakértők szerint.
Az előzmények majdnem öt évre nyúlnak vissza
Az Egyesült Államokban már 2017 januárjában hosszadalmas javaslatot készítettek a Biomedical Advanced Research and Development Authority washingtoni szakemberei. A 112 oldalas dokumentum a jövőbeli járványok megállításának stratégiáját írta le.
Felvázolja az oltási technológiákat, beleértve a messenger-RNS és az adenovírusos vakcinákat is, és azt javasolták, hogy jöjjön létre egy 180 fős tudósokból, orvosokból és más szakértőkből álló csoportot a vakcinálás stratégiájának felépítésére. A bonyolult feladat végrehajtásának tervezett költségére 595 millió dollárt kalkuláltak, tíz évre.
Az első elgondolásokon alapuló amerikai munkacsoport végül nem jött létre, de a szakemberek folyamatosan hangoztatták egy komplex intézmény vagy testület szükségességét.
Egyre hangosabb szakértők
2019 végén, az új koronavírus-járvány kezdetén erősödtek fel azok a hangok, amik arra hívták fel az Egyesült Államok közvéleményének figyelmét, hogy nem ez a világjárvány lesz az utolsó, bármikor újabb kórokozók miatt alakulhat ki a társadalomra és a gazdaságra is veszélyes pandémia.
Bármennyire is nyomasztó a jelenlegi helyzet, a következőnek nem kell ilyen rossznak lennie a szakértők szerint. Röviddel beiktatása előtt Biden elnök javasolta 20 milliárd dollár elköltését az oltások felgyorsítására. Ezt jó kezdetnek minősítette a szakma, de nem egy teljes tervnek, amely megvédheti az Egyesült Államokat a jövőben a tömeges halálozástól, katasztrofális gazdasági károktól.
Valószínűleg legalább öt külön kutatási és beruházási terület válik kiemelten fontossá a jövő átfogó védekezési stratégiáját illetően.
1. A kórokozók megfigyelése
Azt nem lehet megakadályozni, hogy új betegségek alakuljanak ki, ezért fontos az új kórokozók megjelenésének korai észlelése. Túl sok ember él az állatok közelében, és túl sok a nemzetközi légi utazás.
Csak a XXI. században öt veszélyes járvány fenyegette az emberiséget: a SARS 2003-as, a H1N1 2009-es, a MERS 2012-es, az Ebola 2014-es és az új koronavírus jelenlegi járványa.
A jövőben a világ népességére kifejezetten veszélyesek a fertőzékeny filovírusok, amelyek magukban foglalják az Ebola és a Marburg vírusokat, a szúnyogok által gyorsan terjesztett flavivírusokat (amelyek Zikát és dengue-lázat okoznak) és a denevér által terjesztett paramiksovírusokat (mint például Nipah és Hendra.)
A kórokozók megfigyelése révén a szakemberek időben előre jelezhetnek egy járványt, hacsak egy-egy országban a hatalom hírzárlatot nem rendel el.
2. A WHO bővítése
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) strukturális hiányosságait megmutatta a jelenlegi világjárvány. A nemzetközi testület tevékenységét korlátozza, hogy egy-egy országgal, nagyhatalommal szemben diplomáciai okokból kíméletesnek kell lennie, így lassan hirdet globális vészhelyzetet.
Jelenleg a WHO nem kötelezheti információk szolgáltatására az egyes szuverén államokat, és intézkedést sem rendelhet el, csak javaslatot tehet.
A testület erőterét tovább gyengítette, hogy az Egyesült Államok következetesen élesen bírálta a WHO munkáját, majd tavaly bejelentette, hogy kivonul a szervezetből. Mindezt pandémia idején, egy kulcsfontosságú időszakban.
A világjárványokkal szembeni hatékony küzdelmet a jövőben a WHO megerősítése is segítené.
3. A vírusok genetikai szekvenálása
A vírusok nyomon követése munkaigényes folyamat, amely magában foglalja a beteg kapcsolattartók listájának összeállítását, majd az egyes emberek egyesével történő megkeresését, hogy kiderüljön, kik fertőződhettek meg.
A gépekkel végezhető génszekvenálás ezzel szemben felkínálja a vírus terjedésének molekuláris pontosságú nyomon követésének lehetőségét. A gyakori, intenzív vírusszekvenálás segíthet megválaszolni azokat a kérdéseket, mint például, hogy egy adott törzs mennyire terjed el egy közösségben, például egy iskolában, és hogy a törzs mutálódhat-e annyira, hogy rezisztenssé váljon a meglévő vakcinákkal szemben.
HIRDETÉSA nagy teljesítményú gén-szekvenáló berendezéseknek köszönhetően a vírus teljes genomjának szekvenálása csak körülbelül 50 dollárba kerül. Ez az információ nyomokat ad kórokozó útjáról, és lehetővé teszi a mutációk nagy léptékű nyomon követését.
Az Egyesült Államokban ezer Covid-beteg közül csak körülbelül 3-nál szekvenálták a vírusmintákat. A vírusszekvenálás egyik vezetője az Egyesült Királyság, több mint 200 ezer mintát dolgoztak fel. Ez valamennyi országban célként tűzendő ki egy világjárvány idején a szakértők szerint.
4. Az oltóanyagok fejlesztése
A korábbi gyakorlathoz képest gyorsabban történt a vakcinák fejlesztése, vizsgálata és engedélyezése az új koronavírus esetében, de a gyorsaság mellett fontos az átláthatóság.
Az amerikai stratégák azt is előnyösnek minősítik, hogy egyszerre több fajta vakcina fejlesztése zajlott a világon, és ezt a jövőben is kívánatosnak tartják. Kiemelik, hogy 2020-ban az oltóanyagok létrehozása terén elért eredmények voltak a leglátványosabb és legfontosabb sikertörténetek a járvány elleni védekezésben.
A jövőt illetően cél a technológia megosztása, a gyártókapacitások fejlesztése a világ minél több pontján. Egy-egy új kórokozó elterjedése esetén a frissen kifejlesztett oltóanyagokkal gyorsabban és könnyebben lehetne ellátni a világot, ha minél több országban meglenne a feltétele a tömeges előállításnak.
HIRDETÉS5. Korszerű információs rendszerek
A hatékony oltási terv kidolgozását és végrehajtását segítené a népesség egészségügyi adatainak és a tesztelések eredményeinek átfogó, napra kész követése.
A legtöbb országban nincs hatékony mód az alapvető orvosi alapanyagok számontartására, és nem követhetők a betegek egészségügyi adatai.
Az elavult nyilvántartási rendszerek korszerűsítése az alapja a következő világjárványokkal szembeni hatékony védekezésnek, az oltóanyagok gyors és megfelelő elosztásának.