A világhírű tudós a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett, ezért Budapesten járt, hogy előadja kutatási eredményeit.
HIRDETÉSMagyarországon született és tanult, mégis az Egyesült Államokban és egy német cégnél érte el legnagyobb sikereit hazánk legújabb - és minden bizonnyal - legismertebb Nobel-díjasa, Karikó Katalin. Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy akkor is ismernénk-e a nevét, és büszkék lennénk-e rá, ha 2020-ban nem söpört volna végig a világon a koronavírus-járvány? Persze a választ sohasem fogjuk megtudni, de az biztos, hogy Karikó így megkapta a neki járó tiszteletet. Nem csak a nemzetközi porondon, de hazájában is.
Ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, kedden pedig a világhírű biokémikus át is vehette az erről szóló oklevelet. A kitüntetést Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke adta át a pesti Vigadóban.
Az MTA szabályai szerint minden rendes és levelező tagnak megválasztása után úgynevezett székfoglaló beszédet kell tartania. Ilyenkor a tudós bemutatja kutatási területét és eredményeit egy illusztris szakmai közönségnek. Bár Karikó Katalinnak nem lett volna kötelező székfoglalót tartania, ő mégis úgy döntött, hogy prezentálja: miként lehet terápiás célokra használni az mRNS-t, vagyis a hírvivő RNS-t. A hallgatóság soraiban az akadémikusok és hozzátartozók mellett helyet foglalt Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnökei is.
Nádtető alól a Harvard díszdoktori címéig
Az esemény elején Lénárd László köszöntőjében kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.
Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke úgy vélekedett, hogy Karikó Katalin élete filmre kívánkozó regény, amely a magyar népmesék világát idézi.
Mindketten hosszan ecsetelték, hogy a tudósnak micsoda pályát sikerült befutnia. És valóban, Karikó Katalin élete nem volt könnyű. De nem is a családja, sokkal inkább a magyar felsőoktatás helyzete miatt.
Édesapja kocsmáros-hentes volt, édesanyja pedig könyvelő. Egy víz nélküli, egyszobás vályogházban éltek, de Karikó úgy emlékezett vissza, hogy szép és békés gyermekkora volt, amit a családjának köszönhetett.
Katalin már fiatalon egy tudós kíváncsiságával szemlélte a világot, érdeklődve fedezte fel természeti környezetét, és ezt a nyitottságot az iskolákban is megtartotta. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban Tóth Albert volt biológiatanára, aki felfigyelt a kislány kiemelkedő tudományos érdeklődésére. A keddi székfoglalón pedig mindenki legnagyobb meglepetésére a korábbi mester is megjelent. Karikó többször is köszönetet mondott mindenki Berci bácsijának.
Nem mindig volt könnyű dolga
Karikó Katalin PhD-tanulmányait a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta, 28 évesen doktorrá avatták. Innen 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy munkáját és kutatásait Amerikában folytatja, a philadelphiai Temple Egyetemen, ahol módosított nukleozidokkal foglalkozott kollégáival. Innen továbbment Washingtonba, ahol igazán elmélyedt a molekuláris biológiában.
Néhány év múlva azonban visszatért Philadelphiába a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol elkezdte az mRNS-kutatásokat, amire nem sokan biztatták, de idegsebészeti kollégái támogatták. Drew Weisman, akivel most együtt kapták a Nobel-díjat, 1998-ban került az Intézetbe, ő a HIV-elleni vakcinát kutatta. 2005-ben az egyetem szabadalmaztatta technológiájukat, amiben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítették el a kívánt mRNS-eket.
Nem csak a COVID-19 ellen használható
A biokémikus a keddi prezentáción emlékeztetett, hogy nem ő volt az első, aki felfigyelt az mRNS-ekben rejlő lehetőségekre. Már 1961 óta folytak erre vonatkozó kutatások. Karikó megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről is.
Miután hosszan beszélt az eredményeiről, a kutató izgalmas részleteket is elárult jövőbeli terveiről. Az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve a rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.