rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Fagyhalál fenyeget több száz migránst és menekültet Boszniában, a hatóságok nem tesznek semmit

Access to the comments Kommentek
Írta: Hans von der Brelie  & Euronews
euronews_icons_loading
Fagyhalál fenyeget több száz migránst és menekültet Boszniában, a hatóságok nem tesznek semmit
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Dermesztő hideg, több száz menekült, akik leselejtezett tehervagonokban alszanak. Miért nem helyezték el ezeket az embereket sürgősségi menedékhelyen? Riporterünk, Hans von der Brelie Bosznia-Hercegovinában járt ennek utána.

Boszniában vagyunk, amely tranzitország a menekültek és migránsok számára, akik az úgynevezett balkáni úton érkeznek. De az Európai Unió külső határai zárva vannak. Több ezer menedékkérő nem tud továbbhaladni. Sokuk elhagyatott épületekben, hevenyészett sátrakban vagy ahogyan itt, Tuzla külvárosában, leselejtezett tehervagonokban laknak.

“A hőmérséklet bőven 0 fok alá süllyedt. Több száz ember – köztük Salman és testvérei - fűtés nélkül alszanak a tél közepén… De miért nem helyezték el ezeket az embereket szükségszálláson? Ennek néztünk utána Bosznia-Hercegovinában” - mondja tudósítónk.

„Egy régi vagonban alszunk. Nem jó itt az élet. Nagy hiba volt, hogy Boszniába jöttünk. A mi nagy hibánk” - vélekedik Salman.

Barátságos beszélgetésünket félbeszakítja egy kiabáló migráns, aki késsel közeledik. Úgy döntünk, hogy továbbállunk… Reggel Salman elmagyarázza, hogy azok közül, akikkel együtt utazott, néhányuknak pszichológiai problémái alakultak ki, mire Pakisztánból Boszniába értek. A középosztálybeli családok euróezreket gyűjtenek, hogy fiaikat Európába küldjék. De most itt vannak megakadva félúton. Se előre, se hátra. Már másfél éve itt rekedtek, és hét hónapja élnek a vagonokban. Számtalan alkalommal megpróbáltak átkelni a bosnyák-horvát határon, de sikertelenül. Azt mondták riporterünknek, hogy még egyetlenegyszer megpróbálják, és ha ismét nem sikerül, akkor folyamodni fognak azért, hogy visszatérhessenek Pakisztánba. Ezzel azonban azt kivívhatják családjaik haragját, akik fejenként 3-4 ezer eurót költöttek arra, hogy ők Európába jöhessenek, gyakran hiteleket felvéve. Ez számukra befektetés: ha egy családtagot Nyugatra küldenek, akkor később számíthatnak rá, hogy az fog hazaküldeni pénzt.

A helyi hatóságok nem hajlandóak menekülttábort nyitni Tuzla környékén, amely fontos tranzitállomás Szerbia és Horvátország között. Az olyan civil szervezetek, mint amilyen az EMMAUS, melegedőhelyet alakítottak ki a migránsoknak. Sokan közülük úgymond gazdasági bevándorlók Pakisztánból és Észak-Afrikából – mint ahogyan ez a csoport is Algériából. Brahim Radi és barátai nem először próbálják meg elérni az EU-t.

“Egy horvát határőr kiütötte a fogamat a gumibotjával" - mondja Radi. Megütötte a számat, a fogam pedig kitört itt. Mások elvesztették egy szemüket vagy összetörték a bordáikat. Nézze meg ezt: a fülét ütötték meg gumibottal.”

Az Emmausnál a menekültek és migránsok lefürödhetnek, és átcserélhetik koszos ruháikat tisztára. A helyet Dzeneta Delic-Sadikovic, egy fiatal ügyvéd igazgatja. Őt felháborítja, hogy a tuzlai városi tanács semmilyen támogatást nem nyújt.

“A horvát-bosnyák határon tapasztalható erőszaknak véget kell vetni" - mondja. "Tekintettel arra, hogy ezek az emberek nem akarnak itt maradni Boszniában, találni kéne egy módot arra, hogy továbbmehessenek Európába.”

Menjünk tovább a nyugat-boszniai Lipa-táborba, amely karácsonykor égett le! Ki gyújtotta fel ? A vizsgálat még tart. A legelterjedtebb vélekedés szerint dühös menekültek gyújtották fel a tábort, de más pletykák is terjednek a helyi lakosság körében. Jelenleg a rendőrség nyomoz az ügyben.

A Lipát eredetileg nyári tábornak szánták, a helyi hatóságok nem téliesítették. A Nemzetközi Migrációs Szervezet megkongatta a vészharangot, majd kivonult. A boszniai kormány Szarajevóhoz közel akarta költöztetni az itt élőket, de ez a helyi lakosság tüntetései miatt meghiúsult. Hogy megvédjék az embereket a fagyhaláltól, végül a belügyminisztérium fűtött sátrakat állított fel. Így az utolsó pillanatban elkerülték a humanitárius katasztrófát.

Két kilométerre járunk ivóvízért. Három vagy négy üveg vizet adnak nekem egy napra 33-45 embernek

- állítja Suleman.

A pakisztáni menekült mérnök, áltítása szerint. Hoteligazgatóként szeretne dolgozni Olaszországban, Németországban vagy Spanyolországban, ha "Isten is úgy akarja" - mondja. Körülbelül egy éve indult útnak. Korábban Öbölmenti országokban dolgozott építkezéseken. Látva, hogy az Euronews csapata órákon át dolgozott aznap, sajátkészítésű csirke tacóval kínálta őket, hogy megetesse az éhes újságírókat.

Mintegy kilencezer migráns van jelenleg Bosznia-Hercegovinában. Szarajevó EU-hoz akkreditált nagykövete (@josattler) azt mondta az Euronewsnak, hogy elvileg nem nagy tudomány őket elszállásolni a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően, és cselekvésre sürgeti a hatóságokat.

“A táborból mindenki ehhez a forráshoz jár fürdeni" - meséli Ziaullah Zaheer, egy afgán migráns, aki úgy mutatkozik be, mint a lipai táborban élők szóvivője. "Nincs meleg víz. Maga szerint ez rendes szállás ? Ezek a bevándorlók mind itt fürdenek. Azt kérem az EU-tól, hogy hozzanak komoly lépéseket ezekkel a menekültekkel kapcsolatban, és tegyenek értük valamit.”

Zaheer azt mondja, azért hagyta el hazáját, mert Afganisztánban üldözték őt és bátyját a dzsihadisták.

Utazzunk Bihácsba, amely a bosnyák-horvát határhoz közel található !

Közel 60 szükségszállás van a városban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szállít ide ételt és higiéniai termékeket. Míg az EU évente mintegy 20 millió eurót juttat az országnak a migráció kezelésére, a legfontosabb problémák egyike a diszfunkcionális állami struktúra. A szövetségi kormány által hozott döntéseket megvétózzák a helyi hatóságok. Az országot alkotó két entitás közül a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó semmiféle teherben osztozni menekültek elszállásolásával kapcsolatban.

“A helyzet szörnyű – ezeknek az embereknek szükségük lenne a tisztességes életkörülményekre, amint látja" - mondja Natasa Omerovic, a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársa. "Itt 120 ember van, de az egész régióban mintegy ezren húzzák meg magukat különböző helyeken, olyan épületekben például, mint amilyen mögöttem van...”

Anoosh Mostafaei azeri-iráni, azt mondja, poltikai üldöztetésnek volt kitéve hazájában, Iránban. Az ott élő azeriak szeretnének elszakadni Irántól, emiatt az iráni kormány keményen fellép az azeri származásúakkal szemben. Anoosh azt mondja, útja legnehezebb része az volt, amikor Irán hegyes tájain kellett átkelnie, miközben nem volt nála elég élelem. Barátjával, Miláddal éppen egy hosszú út után érkeztek meg ebbe az elhagyatott idősek otthonába itt, Bihácsban.

“Három éve kezdtem meg az utamat Iránból ide. A határ le van zárva, de mit tehetünk ? Talán barátok segíthetnek, embercsempészek, nem tudom… pénzt kell adni. ”

Az egykori hűtőgyárat, a Birát tavaly szeptemberig átmeneti tábornak használta mintegy kétezer migráns. A szomszédoknak azonban elegük lett a számos betörés miatt- mondja Seid Sehic az Euronewsnak. És ez nem minden… Behív bennünket az udvarába, amely szomszédos az egykori Bira táborral. Amikor épp a krumpliját művelte, elég kellemetlen pillanatokat szereztek neki…

Öt migráns jött be a kertembe, egyiküknél egy hosszú kés volt, aki megtámadott. Szerencsére a kés nem szúródott bele a hasamba, csak a ruhát vágta át. Hátraléptem, megragadtam egy vasvillát, ami a földön feküdt, megütöttem vele a migránst, és mondtam neki, hogy dobja el a kést.

Seid szomszédaival együtt ellentábort vertek a birai gyár előtt, hogy biztosan ne térhessenek oda vissza a migránsok.

Egy magasrangú diplomata arra figyelmeztetett bennünket, hogy amikor Una-Sana kanton miniszterelnökével találkozunk, tartsuk észben: ez az ember készen állt arra, hogy hagyja megfagyni a migránsokat. Mustafa Ruznic azzal magyarázza keményvonalas migránsellenes nézőpontját, hogy biztonsági aggodalmai vannak a számos bűncselekmény miatt, amelyet a migránsok ebben a kantonban elkövetnek.

Hans von der Brelie, Euronews

“Miről beszél, amikor azt mondja: 3000 bűncselekményünk van?”

Mustafa Ruznic, Una-Sana kanton miniszterelnöke

“Az Una Sana kantonban állandóan verekedések vannak a pastuk és a hazarák, valamint a síiták és a szunniták között. Az utóbbi három évben ezek a migránsok több mint 3200 bűncselekményt követtek el. Ezek között volt nemi erőszak, több gyilkosság egymás között és számos gyilkossági kísérlet az állampolgáraink ellen. Gyújtogatnak és magánházakba törnek be. Az összes migránst, aki a városunkban van, ki kéne toloncolni, illegálisan vannak itt.”

“NO CAMP” -ilyen táblák állnak a Bira-tábor bejáratánál. A dühös helyiek ellenzik a teljesen felszerelt helyszín újranyitását. Az Euronewsnak sikerült ide bejutnia.

A koronavírus miatti lezárások feszültségeket szítottak a Bira-táborban. Tavaly áprilisban hatalmas verekedés volt itt: rivális migráns csoportok estek egymásnak, 450 ember vett benne részt. Szeptemberben a tábort bezárták, de az infrastruktúra még a helyszínen van. Az EU azt javasolta, hogy a fagyhalál elkerülésére nyissák újra a létesítményt. De a helyi döntéshozók ezt megvétózták. A Nemzetközi Migrációs Szervezet igazgatója, Natasa Omerovic sajnálja a patthelyzetet:

“Ezt a helyet 24 órán belül használni lehet – készen áll. Összesen 250 egységünk van, amelyek egyenként 6 embert tudnak befogadni. Ezzel 1500 embert tud ez a tábor elszállásolni.”

Boszniát elhagyva Isztambulban szállunk át. Néhány utast a Nemzetközi Migrációs Szervezet emberei kísérnek, akiket repjegyekkel segítenek az önkéntes hazatérésben. Tavaly a szervezet 303 Európában rekedt migránst segített abban, hogy hazatérjen.