rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A hasfájás nem finnyásság, hanem valódi betegség lehet

Access to the comments Kommentek
Írta: Károly Szilágyi
Sapkáját igazítja a New York-i Mount Sinai kórház egyik orvosa, Annapoorna Kini 2017. február 16-án
Sapkáját igazítja a New York-i Mount Sinai kórház egyik orvosa, Annapoorna Kini 2017. február 16-án   -   Szerzői jogok  Mark Lennihan/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Az emberiség egyötöde hasi fájdalommal küzd étkezés után. A kényelmetlenség valódi betegséget takar, a hasmenésen kívül szív- és mentális betegségekhez vezethet. Belga kutatók tárták fel, mi állhat a hátterében.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) eddig rejtélyes tünetegyüttes volt: egyes embere, akik ugyan nem allergiások bizonyos ételekre, mégis hasi fájdalommal küzdenek, ha esznek belőlük. Esetükben az allergiatesztek negatív eredményt mutattak, beleikben nem láthatók elváltozások sem, ezért sok orvos azt mondta a betegeinek, hogy a betegség csak a fejükben létezik. A belga Leuveni Katolikus Egyetem kutatói azonban rájöttek, mi áll a titokzatos panaszok hátterében. A folyamatról írt tanulmányuk a Nature-ben jelent meg.

A mechanizmus ismerete által bebizonyosodott, hogy az IBS valódi betegség, és így már meg lehet kezdeni a terápiák kidolgozását is. Ezzel könnyebbé válhat a betegek helyzete, írja a tanulmány.

Az emberiség körülbelül 20 százaléka tapasztalt bizonyos ételek elfogyasztása után hasi fájdalmat, hasmenést, fejfájást. A különféle diéták csak átmeneti enyhülést jelentenek, ráadásul a tesztek nem mutatnak ki ételallergiát, és cöliákia (lisztérzékenység) sem alakul ki. A betegek rosszkedvűek, fáradékonyak voltak, romlott az életminőségük, de eddig nem volt kimutatható szervi eltérésük, sok esetben ezért pszichiáterhez küldték őket.

A kutatók először azt próbálták megérteni, mi vet véget az ételtoleranciának, miért kezdődnek a panaszok. Az IBS-ben szenvedők többsége arról számolt be, hogy tüneteik valamilyen bélfertőzés, például ételmérgezés után jelentkeztek, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy a fertőzés egy bizonyos étel jelenlétében szenzitivizálja a bélrendszert. A kísérletben szereplő egereket ezért tojásfehérjével etették és gasztrointesztinális kórokozókkal fertőzték meg – ismerteti a kutatást az Orvostovábbképző Szemle. A fertőzés elmúlása után az egereknek újra ovalbumint adtak, ekkor pedig már azon állatok bélfalában is aktiválódtak a masztociták (hízósejtek), amelyek korábban nem voltak érzékenyek a tojásfehérjére. Azok az egerek, amelyek csak tojásfehérjét kaptak, de nem kaptak fertőzést, ezután sem lettek allergiások.

Ezután a kutatók azt is kiderítették, hogy az allergia csak a fertőzött béltraktusban alakult ki, nem jelentek meg az általános tünetek.

A masztociták aktiválódása következtében hisztamin szabadul fel a bélrendszerben, és gyulladásos reakciókat, izomösszehúzódásokat vált ki. Ennek következtében sokféle tünet alakulhat ki: nehézlégzés, köhögés, hasi fájdalom, görcsök, émelygés, valamint fájdalmas menstruáció is.

Az IBS-betegeknél a tünetek antihisztamin-terápia után csökkentek, de a masztocita-aktiválódás miatt sok egyéb mediátor is felszabadul a testben, ezért a jövőben a masztocita-aktiválódást blokkoló terápiákat érdemes kidolgozni, hogy a betegek újra teljes életet élhessenek.

Amíg a megfelelő terápiákat kidolgozzák, addig érdemes azokat az ételeket elkerülni, amelyek korábban hányást, hasmenést okoztak, mert könnyen elképzelhető, hogy összetevőikre érzékennyé vált egy-egy bélszakasz. Valamint érdemes szakemberhez fordulni, mert ez nem finnyásság, hanem egy betegséget okozó elváltozás.