Két magyar EP-képviselő szerint fel kell lépni a kollektív bűnösség elve ellen.
HIRDETÉSNyolc év után ismét napirendre tűzte az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó két petíciót. Az ülésen az RMDSZ képviseletében Vincze Loránt és a fideszes Kósa Ádám szólaltak fel a felvidéki magyarok érdekében, az őket immár hetven éve sújtó Beneš-dekrétumok jogsértései ellen.
„Nem állja meg a helyét az az érv, hogy a dekrétumok csak történelmi dokumentumok. A Bosits kontra Szlovákia ügy kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2020 májusában a magyar fél javára döntött, és megállapította, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában” - hangsúlyozta Kósa Ádám.
A fideszes EP-képviselő szerint ez a helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, mely a kollektív bűnösség elvén alapszik. Ezért a képviselők az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen, és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába.
Vincze Loránt hozzászólásában cáfolta az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a dekrétumok történelmi dokumentumok.
„Csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdonelkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása. A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője.
Az Európai Bizottságnak kivétel nélkül, minden tagállamon számon kell kérnie jogállamiság elvét, továbbá az olyan alapvető emberi jogokat, mint a tulajdonhoz való jog biztosítása. A szakbizottság ezért mélyreható vizsgálat készítésére szólította fel a testületet a Beneš-dekrétumok ügyében.
A Beneš-dekrétumok a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Beneš egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 ugyanakkor az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette, és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.