rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hollandiában is félnek a történelemtanárok a Samuel Paty-val történtek óta

Access to the comments Kommentek
Írta: Monica Pinna
euronews_icons_loading
Hollandiában is félnek a történelemtanárok a Samuel Paty-val történtek óta
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Samuel Paty brutális meggyilkolása egész Európát megrázta. Az eset után már Hollandiában is félnek a történelemtanárok, mi lesz, amikor ők tartanak órát erről a témáról.

A történelemtanár, Samuel Paty brutális meggyilkolása alapjaiban rázta meg Franciaországot, és egész Európát is.

Paty-t lefejezték, azért, mert a munkáját végezte: a szabad véleménynyilvánításról szóló óráján ellentmondásos karikatúrákat mutatott be Mohamed prófétáról. Az eset után már Hollandiában is félnek a történelemtanárok, mi lesz, amikor ők tartanak órát erről a témáról.

Az egyik tanár egy rotterdami iskolából már hetek óta hiányzik. Gyakorlatilag elmenekült, miután fenyegetéseket kapott a Samuel Patyről tartott megemlékezést követően. A diákok ekkor jöttek rá, hogy már öt éve lóg a falon egy karikatúra, amely a francia Charlie Hebdo szatirikus újság pártját fogja.

A helyiek között is megoszlanak a vélemények

“A professzor csupán élt azzal az alapvető jogával, hogy bemutatta, mit gondol. Ha ezzel valaki nem ért egyet, akkor csak mondja el és kérje meg szépen, hogy vegye le” - fogalmazott egy holland férfi, míg egy másik szerint nem helyén való, hogy kirakta a képet az iskolában, különösen, hogy többféle vallású gyerek jár oda.

A vitát kirobbantó rajzon egy lefejezett Charlie Hebdo karikaturista látható, aki kinyújtja nyelvét egy véres kardot tartó dzsihadistára. A kép címe: Halhatatlan.

Az Emmauscollege több diákja tévesen úgy értelmezte a képet, hogy a dzsihadistáról készült rajz Mohamed prófétát ábrázolja.

A holland tanár tantermében kifüggesztett képről készült fotót nem sokkal a Samuel Paty-ről tartott megemlékezés után osztották meg a közösségi médiában – fenyegetésekkel együtt. Egy fiatal diákot le is tartóztattak. Az iskola nem kommentálta az ügyet.

Az Unreported Europe stábja nyolc mecset és ugyanennyi iskola ajtaján kopogtatott be Amszterdamban és környékén, de senki nem vállalta, hogy elmondja véleményét a karikatúrákról és a szólásszabadságról.

Végül egy másik iskola tanárával sikerült beszélgetniük: ő azt mondta, soha nem érezte magát veszélyben, de azt kérte, arcát és nevét ne mutassák. Szerinte a provokációnak kell, hogy legyen célja. “Ha az a szándék áll mögötte, hogy sokkoljuk a gyerekeket, majd utána átbeszéljük, hogy mit jelent és miért készült – akkor talán van helye. De tudja, én a szexről is beszélek az osztályomban. És pornófilmekről is. Természetesen nem vetítek le egy ilyen filmet sem, de beszélni tudunk róla. És szerintem a karikatúrákról is lehet beszélni úgy is, ha nem mutatjuk be.”

Két holland imám is kérte a 2013-ban eltörölt vallásgyalázásról szóló törvény helyreállítását. Más vélemények szerint azonban a szólásszabadságot minden áron védeni kell. Erre törekszik a holland vezető konzervatív párt egyik országgyűlési képviselője, aki úgy fogalmazott: “Keményebben fogunk fellépni azokkal szemben akik karikaturistákat, újságírókat, ügyvédeket vagy bírókat fenyegetnek.”

Mit gondolnak a karikaturisták?

Az Unreported Europe stábja az amszterdami globális karikaturista mozgalom vezetőjét kérdezte, hogy szerinte szükséges-e korlátozni a munkájukat?

"A szatírák és karikatúrák készítése arról szól, hogy feltárjuk a szólásszabadság határait. Manapság azzal bonyolódik a helyzet, hogy az erőszak is bekerül a képletbe, amikor egy karikatúra megjelentetéséről és annak következményeiről van szó. De azt nem gondolom, hogy a korlátozás segítene, mert ez a műfaj pont a korlátokat feszegeti” - mondta Tjeerd Royaards.

Szerinte a karikaturisták öncenzúrát gyakorolnak és vannak olyan témák, amelyekről nem készítenek rajzokat, hiszen a véleménynyilvánításnak is vannak határai.

Nem a Charlie Hebdoval kezdődött

A dán “Jyllands-Posten” volt az első újság, amely egy Mohamed prófétát gúnyosan ábrázoló karikatúrát közölt még 2005-ben. A francia szatirikus magazin ezekkel együtt publikálta a sajátjait.

A francia lap korábbi ügyvezető szerkesztője, Philippe Val szerint nem minden a provokációról szól. “Az, hogy valaki gyakorolja a sajtószabadsághoz való jogát, az nem provokáció” - fogalmazott.

Hogy mi történt ezután, azt mindenki tudja. A 2015-ös Charlie Habdo elleni merénylet után dzsihadista támadások sorozatára került sor, amelyek több mint 400 ember életét követelték Európa-szerte.

Egyikük a francia történelemtanár, Samuel Paty. Néhány héttel később, Nizzában három embert öltek meg iszlám terroristák egy katolikus templomban. Majd Bécsben, egy zsinagóga közelében négyen haltak meg egy utcai lövöldözés során. A támadást a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vállalta magára.

Radikális iszlám Hollandiában

Hollandiában még mindenki tisztán emlékszik az ország egyik legvitatottabb megítélésű hírességének meggyilkolására.

A biciklizők már észre sem veszik a krétarajzot a nyílt utcán, ahol 16 évvel ezelőtt meggyilkolták a moziigazgató és producer Theo Van Gogh-ot. A holland “enfant terrible” az életével fizetett az provokációért.

Ebru Umar évekig dolgozott Van Gogh-gal. Nyíltan támogatja a szólásszabadságot – megtanulta, hogy az út szűk, és magas az ár: “Amikről írtunk, az poén volt. Persze kihívás is, de igyekeztünk humort is belecsempészni. Sosem gondoltuk, hogy majd iszlám vallási alapon gyilkosságra kerül sor. Erre tessék” - fogalmazott.

Van Gogh egy karizmatikus jobboldali személyiség volt – a muszlim nőkről szóló dokumentumfilmje sokkolta a nézőket. A film szókimondó, provokatív jelenetei miatt gyilkolta meg egy holland születésű muszlim férfi.

Van Gogh kollégája elítéli az esetet követő csendet: “Ez most megtörtént Franciaországban. Aztán majd megtörténik itt is. Az ember nem akar ezekről tudomást venni, amíg nem közvetlenül a saját szeme láttára történik. Amíg nem velünk történik, addig nem is beszélünk róla” - mondta Ebru Umar.

Semmi sem változott 2015 óta?

A Mohammed prófétát ábrázoló karikatúrák megjelenése után a muzulmán világban több erőszakos tüntetés tört ki 2005-ben. Több száz ember halt meg a zavargások során.

Ma ugyanez történik: így reagáltak Muszlim országokban, amikor Macron elnök bejelentette a radikális iszlám visszaszorításáról szóló törekvését – még Samuel Paty halála előtt, majd azt követően is. Szóval, tulajdonképpen semmi sem változott 2015 óta?

A holland karikaturista mozgalom főszerkesztője, Tjeerd Royaards szerint a Charlie Hebdo eset óta a helyzet egyre veszélyesebb, kiszámíthatatlanabb. “Komoly fenyegetéseket kapunk a munkánk miatt. Szóval ma, úgy általánosságban sokkal összetettebbek a körülmények” - mondta.

Továbbra is sok a kérdés. A muszlim közösségnek újra kell-e gondolnia a vallásgyalázásról alkotott fogalmát? Vagy a nyugati világnak kell alkalmazkodnia az egyre színesebb társadalom elvárásaihoz?