Lárvákkal menthetik meg a Nagy-korallzátonyt

Rendkívül optimisták a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátonynál zajló lárvabetelepítési programmal kapcsolatban. A térségbe négy éve, elsőként telepítettek be korall-lárvákat. Az élőlények azóta egyrészt egészséges virágállatokká fejlődtek, másrészt pedig már túléltek egy korallfehéredést is, és már szaporodásra képesek.
A The Straits Times cikke szerint a Southern Cross Egyetem tengerökológiai kutatóintézetének égisze alatt fejlesztették ki az egyedülálló technikát, melynek lényege, hogy minden évben korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű spermiumot és ivarsejtet gyűjtenek be a zátony térségében. Az így "nyert" lárvákat aztán a Nagy-korallzátony fehéredés sújtotta területeire telepítik.
Mikroszkopikus lárvából korall
Peter Harrison professzor és csapata először 2016-ban ültetett át lárvákat a Heron-sziget környékére, ahol mostanra több mint hatvan virágállat áll készen arra, hogy a program első reprodukciósképes populációjává válva jövőre szaporodni kezdjen.
"Mindössze néhány év kell hozzá, és mikroszkopikus méretű lárvákból méretes korallokat lehet növeszteni. Rendkívül bizakodó vagyok" - mondta Harrison.
A korallok rendkívül érzékenyek a körülöttük lévő víz hőjének változására. Ha a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, a színüket adó, tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek és csak egy fehér "mészváz" marad. Ha ez a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok éhen halhatnak, de ha néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek.
A kutatók szerint 1995 óta a Nagy-korallzátony több mint fele eltűnt, a világtengerek hőmérséklet-emelkedése miatt. A pusztulás a kétezer kilométer hosszan húzódó zátony összes korallfaját, sőt a telepeknél élő hatalmas helyi állat- és növényvilágot is érinti.