A magyar kormányzat fenntartja különvéleményét a jogállamiság és az uniós költségvetés szétválasztásáról.
HIRDETÉSMagyarország továbbra is elutasítja az európai uniós költségvetés és a koronavírus utáni helyreállítási alap jogállamisági kritériumait, jelentette be Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióbeszédében.
Így Magyarország egyedül maradt álláspontjával a 27 tagú szervezetben, miután csütörtök este a lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Varsó mégis elfogadja a feltételrendszert, és nem gördít akadályt sem a költségvetés, sem a gazdaságélénkítő csomag útjába. Jaroslaw Govin ennek feltételéül azt szabta, hogy a jogállamisági kritériumokat pontosan fogalmazzák meg. Egy hete a lengyel szenátus is határozatban szólította fel a varsói kormányt, hogy vonják vissza a vétót.
A magyar kormány álláspontja azonban változatlan. Budapest azt javasolta az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Németországnak, hogy válasszák ketté a költségvetést és a jogállamiságot. Az Orbán-kormány álláspontja szerint a pénzügyi csomagokat gyorsan el lehet fogadni, a jogállamiságról pedig ráérnek később vitázni.
Orbán Viktor szerint a jogállamisági feltételek valójában a bevándorlásról szólnak. A magyar miniszterelnök szerint az Unió többi tagállama „bevándorlóországgá” akar válni, mivel „ez van leírva a Soros-tervben”. A fideszes politikus az Unió 34 millió bevándorlót akar betelepíteni, számukra lakást és állampolgárságot biztosítani. A miniszterelnök hozzátette: „ezek az emberek rendszerint nem dolgoznak, ezért szociális segélyt fognak kapni”, valamint „azokra a pártokra fognak szavazni, amelyek beengedték őket, vagyis a baloldali pártokra”. Külön kiemelte ezzel kapcsolatban Franciaországot és Németországot. A párizsi kormányt a centrista-liberális En Marche mozgalom vezeti, míg a német szövetségi kormányt a kereszténydemokraták és a szocialisták adják, az országot pedig 16 éve a kereszténydemokrata Angela Merkel kancellár vezeti.