rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogyan próbálja megmenteni 3 millió ember életét a ráktól az EU 10 év alatt?

euronews_icons_loading
 Hogyan próbálja megmenteni 3 millió ember életét a ráktól az EU 10 év alatt?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A rák elleni küzdelem az egyik központi része a 2021-ben induló Európai Horizont keretprogramnak, amely az Európai Unió jövőbeli kutatási programjának legfontosabb célkitűzéseit fogja össze. A daganatos megbetegedések évente 1 millió 400 ezer halálesetet okoznak az Európai Unióban.

A rák elleni terv 3 millió ember életét kívánja megmenteni a következő évtizedben. A rák elleni uniós misszió elnöke, Walter Ricciardi kézzelfogható példákkal szolgál számunkra, hogy miként.

Walter Ricciardi: "Az egyik legfontosabb erőfeszítésünk az lesz, hogy garantáljuk minden európai állampolgár hozzáférését a rákszűréshez. Az Európa Tanács már 2003-ban elfogadta az emlő-, a vastagbél- és a méhnyakrák megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok iránymutatásait, de még ma sem fér mindenki hozzá ezekhez. Bizonyos országokban még mindig sokan halnak meg amiatt, hogy nem jutnak hozzá a megelőző szolgáltatásokhoz. Biztosítani szeretnénk minden uniós polgár jogát a szűrővizsgálatokhoz, hogy időben diagnosztizálják a betegségét."

A korai diagnózis és a testre szabott kezelés rendkívül fontos

A brüsszeli Jules Bordet Intézetben jelenleg 160 ágy van a rákos betegeknek, de hamarosan 250-re növelik a számukat. Delphine-nél 45 éves korában mellrákot diagnosztizáltak egy rutin szűrés során. A biopszia és az emlőeltávolító műtét, azaz a masztektómia után az orvosok nem tudták, hogyan tovább.

Delphine Rémy: "Lehetőségem adódott, hogy elvégezzenek rajtam egy genetikai tesztet, amely segített meghatározni a visszaesés kockázatát. Ennek 27 százalék lett a valószínűsége, tehát nem volt kétséges, hogy kemoterápiára van szükségem."

Olena vastagbélrákját a hazájában, Ukrajnában nem kezelték megfelelően. Miután Brüsszelbe utazott, a dolgok jobbra fordultak.

Olena Shostak: "Nagyon agresszív rákom volt. A kemoterápia nem hozott eredményt. A belgiumi orvosok azt javasolták, hogy vegyek részt néhány kísérleti programban a daganatos betegségek kezelésének új területén, az immunterápiában."

Az intézet egyik onkológusa, Martine Piccart szerint mindkét beteg esete azt példázza, hogy rendkívül nagy szükség van olyan rákellenes programra, amely jól meghatározott, egyértelmű prioritásokkal rendelkezik.

Martine Piccart: "A legfontosabb a megértés. Hogy a daganatos betegségek még mindig ennyi halálesetért felelősek, az azért van, mert még nem értjük jól ezt a betegséget. A második pillér a megelőzés. A rák korai diagnosztizálására számos módszer létezik, csak még nem mindenhol alkalmazzák őket. Mindezen túlmenően meg akarjuk erősíteni a már hatékonynak bizonyult megelőzési módszereket is, és új diagnosztikai eljárásokat találni a betegség azon típusainál, amelyeknél ilyen még nincs. A kezeléseken ugyancsak javítani szeretnénk, és azokat az egyenlőtlenségeket is le akarjuk küzdeni, amelyek a kezelésekhez való hozzáférés terén tapasztalhatóak. Végezetül úgy gondoljuk, hogy sürgősen javítani kell a betegek életminőségén kezelés alatt és után egyaránt."

A daganatos elváltozások jobb megértése multidiszciplináris kutatásokat jelent

Az egyik párizsi klinikán évtizedek óta rákos megbetegedésekkel, főként leukémiával foglalkoznak. Még ennyi év után is hatalmas kihívásokkal szembesülnek - mondja az unió rák missziójának alelnöke, Christine Chomienne, aki a francia intézmény egyik kutatója.

Christine Chomienne: "Meg kell értenünk, hogy alakul ki a rákos sejt. Hogyan engedi meg az immunrendszerünk, hogy a szervezetünkben maradjon. Hogyan szaporodik és hogyan tűnik el. Hogyan képes évek múltán ismét megjelenni. Hogy ezeket a mechanizmusokat megértsük, kutatásra van szükségünk, amely viszont multidiszciplináris megközelítést igényel: matematikát, fizikát, kémiát, nem csak biológiát."

Miben segíthet a biobank?

Kaie Ilmjärv észtországi kávéház-tulajdonosnak az élete 53 évesen örökre megváltozott. Mellrákot diagnosztizáltak nála, akárcsak 10 évvel korábban az édesanyjánál.

Kaie Ilmjärv: "Az emlőeltávolító műtét után időre volt szükségem, hogy felépüljek. Most kemoterápián megyek keresztül. Tallinba járok kezelésre, mert nem itt lakom. Azt hiszem, eddig egész jól gyógyultam."

Kaie egyike annak a 200 ezer önkéntesnek, aki az észt biobank kutatásait segíti saját genetikai adataival. A kutatók szerint a genetika előrejelezhet néhány súlyos egészségügyi problémát, köztük a szív- és érrendszeri betegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget, vagy a rák különböző formáit, például a melanomát, vagy a prosztata- és a tüdőrákot.

Az észt biobank ügyvezetője, Andres Metspalu az uniós rák misszió tanácsának is tagja.

Andres Metspalu: "Vérmintákat veszünk és kivonjuk belőlük a DNS-t. Az egyes emberek teljes genetikai állományán belül megvizsgáljuk 800 ezer génvariáns helyét a genomban, ezt az információt arra használjuk, hogy előre jelezzük az egyes betegségek kockázatát. Különböző változatok felelősek ugyanis különböző betegségekért. Tehát például az emlőrák esetében egyféle variáns áll rendelkezésünkre. A szív- és érrendszeri betegségek esetében pedig egy másik."

A Tallinban élő Merike 40 éves volt, amikor kiderült, hogy emlődaganata van. Most, 53 évesen azt mondja, szerencsés, hogy eddig sikeresen legyőzte a betegséget.

Merike Värik: "Ha tanácsot adhatnék azoknak, akiket újonnan diagnosztizálnak ilyen daganattal, azt mondanám nekik, hogy támaszkodjanak a családjukra és hallgassanak az orvosukra. Változtassanak az életmódjukon, álljanak pozitívan a helyzethez és mindig kövessék az orvosok tanácsait."

A kutatók szerint a rákos megbetegedések 40% százaléka megelőzhető lenne, ha mozgósítanánk a már felhalmozott tudásanyagunkat. A rosszindulatú daganatos megbetegedések a nem fertőző betegségek közé tartoznak, és kialakulásukért ugyanazok a kockázati tényezők a felelősek. A rák megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedések tehát az emberek nagy részére kedvező hatással lennének.