Minőségi javulást hozhat Magyarországon hosszú távon az Európai Parlament és az bizottság által is támogatott európai egészségügyi unió.
HIRDETÉSJárvány idején harmonizált és gyors lépéseket és egységes protokollt hozna az Európai Egészségügyi Unió. Békeidőben pedig csökkentené a tagállamokban tapasztalt különbségeket, egyfajta minimumot megállapítva, melyhez minden európai állampolgárnak joga van - derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság által is támogatott programról szóló sajtóbeszélgetésen Ujhelyi Istvánnal.
"Nem lehet egészséges és nem lehet boldog az az Európa, ahol elképesztő különbségek vannak az egészségügyi intézményrendszerhez való hozzáférésben, az európai állampolgárok egészségében, és az egészség megszerzésének lehetőségében" - hangsúlyozta az Európai Egészségügyi Unió egyik legfontosabb alapvetését Ujhelyi István.
Az MSZP EP-képviselője másfél éve ment át az EP külügyi szakbizottságból a közegészségüggyel, környezetvédelemmel és élelmiszer-biztonsággal foglalkozó bizottságában, és kezdett el kampányolni egy európai egészségügyi minimum szolgáltatásért.
Az egészségügyi unió gondolatából a koronavírus-járványnak köszönhetően lett a következő évek egyik legnagyobb politikai forradalma Brüsszelben. Még maga Ujhelyi is inkább a ciklus végére remélte eredetileg a megvalósulását, most viszont úgy gondolja, az lenne a csalódás, ha nem indulna el 2021-ben.
A járvány ugyanis rámutatott az EU gyenge pontjaira a területen, a koordinálatlanságra, és arra, hogyha az EU meg akarja óvni a polgárait, akkor sokkal harmonizáltabban működő egészségügyi rendszerre van szükség.
Az ügy mögé először az Európai Parlament második legerősebb frakciója, a szociáldemokraták álltak be. Radikálisan új európai rendszerek bevezetését szorgalmazták, köztük az ellátás-minőségi minimum standardok bevezetését, egy májusi nyílt levélben.
Rá két hónapra az Európai Parlament döntött a koronavírus-járvány utáni uniós közegészségügyi stratégiáról, benne az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával. Elsöprő többséggel szavazták meg, támogatták a magyar kormánypárti EP-képviselők is emelte ki Ujhelyi. Hozzátéve, hogy az egyik fideszes politikus azt mondta neki, hogy "ha nem megy rá a tagállami kompetenciákra, és nem lesz belőle látványos belpolitikai harcot, hogy mindent el a kormánytól, mert a kormány rossz, akkor ez meg fog valósulni.
Az egészségügyi unió gondolatát támogatja az Európai Bizottság is. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberi, első évértékelő beszédében azt mondta, hogy "egy erősebb egészségügyi uniót kell építenünk. Itt van az ideje".
Azonban az európai kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács egyelőre nem állt a kezdeményezés mellé, sőt, az EU4Health programra javasolt 9,4 milliárd eurós támogatási tételt ki is vették. Pedig ez jelentős előrelépés lett volna az előző hétéves költségvetési tervhez képest, melyben 453 millió szerepelt az európai egészségügyi programok finanszírozására.
Járvány idején közös fellépés, békeidőben egységesítés
Az Európai Egészségügyi Unió arról szól, hogy járvány és egyéb helyzetben idején azonnal legyenek protokollok, védekezési mechanizmusok, Békeidőben pedig az EU sokkal nagyobb figyelmet szenteljen annak ,hogy az egyes tagállamok milyen rendszereket tart fent a mi érdekünkben - foglalta össze Ujhelyi.
Ez járvány, vagy más természeti katasztrófa idején közös európai közbeszerzéseket jelentene, felállítanának egy olyan európai hadtestet, ami átirányítható bármikor oda, ahol nagyobb szükség van rá. De egységesebb és koordináltabb járványügyi protokollokat is magába foglal, amit be kell tartani a kormányoknak.
Ezért az egészségügyi unió egységesebb, koordináltabb járványügyi protokollokat is jelent majd, melyeket a tagállami kormányoknak be kell tartani. Elképzelhetetlen az, ami a tesztelés terén zajlott az elmúlt fél éven Európában, emlékeztetett a különböző protokollokra, követelményekre, tesztekre és karantén előírásokra Ujhelyi.
A politikus szerint még most is teljes káosz uralkodik Európában, ami az emberek életére is hat, mert nem tudják, hogy ki mikor milyen kötelezettségekkel, illetve feltételekkel utazhat, és milyen esetben számíthat karanténra, ez elképesztő az Európai Unióban, tette hozzá.
Elképesztő különbségek
Magyarországon háromszor nagyobb esélyünk van kórházi fertőzésben elhunyni, mint Németországban, óriási különbségek vannak az ezer lakosra jutó ápolók számában, egy orvos feleannyit keres Magyarországon, mint Szlovákiában, Belgiumban pedig kilencszer annyit visz haza, sorolt Ujhelyi példákat arra, hogy milyen különbségek vannak egy-egy tagállamban a polgárok egészséghez való hozzáférésében, melyek minőségileg más életesélyeket jelentenek.
A különbségek kiegyensúlyozásához kell, hogy legyen egy európai egészségügyi minimum szolgáltatási sztenderd, amit közösen meg tud fogalmazni az unió és amelyből nem enged, ezt minden tagállami kormány biztosítani köteles az állampolgárai számára - mondta a megvalósításról Ujhelyi, hozzátéve, hogy nem újkeletű ez, a bankoknál megtörtént.
A sztenderdek megállapításához először egy egységes alapelvek és kritériumok alapján megfogalmazott stressztesztre van szükség, ahol megnézik az egészségügyi intézmények tűrőképességét, gyenge és erős pontjait. A 27 tagállam eredményei alapján lehet megfogalmazni ezeket a minimum elvárások melyektől felfelé el lehet térni, de lefelé nem.
Min kellene Magyarországon változtatni?
Ujhelyi szerint nagyságrendeket kellene ugrani ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy a magyar egészségügy modernem fejlettebb és biztonságosabb lesz a benne dolgozóknak és a betegeknek is.
Többször beszélt a hálapénz kiiktatásának a fontosságáról szocialista politikus, ez bekerült az Európai Parlament által támogatott dokumentumba is. "Kőkemény eszközökkel meg kell szüntetni Magyarországon a hálapénzt" - mondta. Hangsúlyozta azt is, hogy a hálapénz kiiktatásához radikálisan meg kell emelni az egészségügyi dolgozók fizetését, nem lehet a büntetéssel kezdeni. (A háttérbeszélgetés és a cikk publikálása után jelentette be Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy "áttörő béremelést kapnak az orvosok", és kivezetik a hálapénzt - a szerk.)
HIRDETÉSEhhez az is szükséges, hogy a GDP-ből nagyobb összeget fordítsanak az egészségügyre.
Ugyanis különbségek kialakulásának, és megmaradásának egyik oka, hogy Magyarország a GDP-jének 6,6-6,7 százalékát fordítja (a 2019-es adatok szerint) az egészségügy finanszírozására, míg az EU-átlag 10 százalék. Magyarország teljesít a legrosszabbul a magán kiadások terén.
"Többszörösét fordítjuk családi kiadásból egészségügyi szolgáltatás vásárlására, ahelyett hogy ezek a közfinanszírozásból megtörténő egészségügyi szolgáltatások lennének" - fogalmazott Ujhelyi.
Az úgynevezett újjáépítési alapból Magyarországnak nagységrendekkel nagyobb forrást kellene lehívnia az egészségügy rendbetételére - emelte ki a szocialista EP-képviselő.
Mikor valósulhat meg mindez?
Jelenleg az Európai Parlament és az Európai Bizottság támogatja a kezdeményezést, az Európai Tanács nem.
HIRDETÉSEredetileg Ujhelyi azzal számolt, hogy 4-5 év múlva lehet a kezdeményezésből kézzel fogható cselekvés. Azonban a koronavírus-járvány, és az európai káosz annak kezelésében "ajtót nyitott".
Ezért csalódott lenne, ha nem indulna el a megvalósítás 2021 január elsejével, ami természetesen nem azt jelenti, hogy rögtön érzékelhető változás lesz Magyarországon, de a stresszteszteknek meg kel történnie jövőre, melynek eredményei alapján megállapítják az egészségügyi minimumot.