A korábbi világjárványok a globalizáció felgyorsulása előtt terjedtek, ezzel is magyarázható, hogy az új koronavírus intenzíven terjed.
HIRDETÉSMost lépi át az egymilliót az új koronavírus okozta betegségben elhunytak száma a világon. A lélektani határként emlegetett szám elérése apropóján veti össze a járványt más modern kori vírusos betegségekkel az AFP összehasonlító cikke.
Kevésbé halálos, mégis több halott
A megállapítás, miszerint az új koronavírus világjárványa századunkban több halottat követel, mint más vírusos betegségek, azért különösen érdekes, mert a vírus kevésbé halálos, mint több súlyos betegséget okozó vírus.
A járvány további terjedésének modellezését figyelembe véve is igaz marad a megállapítás, hogy a XXI. század legtöbb halottat követelő kórokozója az új koronavírus, a SARS-CoV-2, és az általa okozott megbetegedés, a Covid19.
Maradt rejtély a sertésinfluenza terjedésében
2009-ben a H1N1 vírus vagy a sertésinfluenza is világjárványként terjedt. A sertésinfluenza okozója az influenza vírus C csoportjába sorolható. Az emberre is átterjedt, illetve vannak olyan tudományos publikációk, amik azt állítják, hogy az emberről terjedt át a sertésekre. Ez máig megoldatlan rejtély.
Az enyhe vagy tünetmentes emberi esetek észrevétlenül maradtak, ezért az emberi sertésinfluenza elterjedtsége nem ismert. A sertések körében azonban megállapították, hogy bár a fertőzési arány magas, a halálozási arány alacsony, 1-4 százalék közötti.
A spanyolnátha az emberiség 3-5 százalékát ölte meg
A spanyolnátha a történelem egyik legnagyobb világjárványa volt, amit az influenza A-vírusa okozott 1918–19-ben, és ami a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború.
A spanyolnátha járványa két év alatt mintegy 21 millió, más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon.
A legpusztítóbb a pestis volt
Ezzel a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedő járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után.
Ezeket a betegségeket azonban mára sikerült legyőznie az emberiségnek. A XXI. században az új koronavírus járványa okozza a legtöbb halálos kimenetelű megbetegedést.
Gyakran vetik össze az influenzával
A Covid-19 halálozási rátáját gyakran hasonlítják össze a szezonális influenza mortalitásával. Globálisan elmondható, hogy körülbelül 650 ezer haláleset hozható összefüggésbe a szezonális influenzával a WHO összesítése szerint.
A XX. században két nem szezonális influenza, az ázsiai és a hongkongi járványa okozott gondot, előbbi 1957-58, utóbbi 1968-70 között. Mindkettő nagyjából egymillió ember halálát okozta.
Az Ebola Afrikában szedte halálos áldozatait
Az új koronavírus halálos áldozatainak száma már jóval magasabb, mint az Ebola-folyóról elnevezett vérzéses lázé.
A kórokozót először 1976-ban azonosították, és a legutóbbi, 2018-2020 közötti járvány során közel 2300 ember halt meg. Négy évtized alatt az időszakos ebolajárványok mintegy 15 000 ember halálát okozták Afrikában.
Az Ebola halálozási aránya jóval magasabb, mint a Covid-19 esetében: a fertőzöttek körülbelül 50 százaléka hal bele, és a mortalitás a járványok egy részében 90 százalékra emelkedett.
Az Ebola azért kevésbé fertőző, mint más vírusos betegségek, mert nem terjed a levegőben, csupán közvetlen és szoros érintkezés útján.
HIRDETÉSAIDS: sok magyar nem is sejti, hogy fertőzött
Az AIDS-et a leghalálosabb modern járványként emlegetik. Világszerte csaknem 33 millió ember halt meg az immunrendszert legyengítő betegségben. 1981-ben fedezték fel, még mindig nem találtak ellene hatékony oltást.
Gyógyszeres kezeléssel nulla szintre vihető a vírusszám a szervezetben, így fertőzőképtelenné lehet tenni azokat, akik elkapták a HIV-et. A problémát az jelenti a fejlett országokban, hogy az élénk szexuális életet élők közül kevesen járnak rendszeresen tesztre, így sokan nem sejtik magukról, hogy fertőzöttek, és továbbadják a HIV vírust másoknak. A gyógyszert szedők nem terjesztik a HIV-et.
A fejlődő országokban továbbra is megoldatlan, hogy gyógyszeresen kezeljék a HIV-fertőzötteket, ezért tovább terjed a vírus, és a fertőzöttek közül sokan meg is betegszenek.
Hepatitis-C: ezrek várják a már létező gyógyszert hazánkban
A hepatitis B és C vírusok száma szintén magas, évente mintegy 1,3 millió ember hal meg miattuk, leggyakrabban a szegény országokban.
HIRDETÉSVédőoltás csak az A és B típusú hepatitis ellen létezik, ami védelmet nyújt a D és az E típus ellen is, de nincs vakcina a C ellen.
Magyarországon körülbelül 30 ezer ember fertőződött a hepatitis-C vírusával. Már létezik tabletta, aminek a három hónapos szedésével a kórokozó teljes mértékben kiölhető a szervezetből, teljes gyógyulást eredményezve.
A tabletta egyelőre drága, ezért eddig kevesen kapták meg hazánkban. A szakemberek remélik, hogy éveken belül teljesen felszámolható a gyógyszerrel a hepatitis-C, de addig továbbra is fertőznek a kezeletlen magyarok tízezrei.
A hepatitis-C terjedési módja nem minden tekintetben feltárt. Annyi bizonyos, hogy vérrel terjed, de azt még nem tudják, hogy szexuális érintkezés útján is el lehet-e kapni a vírust.
HIRDETÉSMagyarországon azért van ilyen sok hepatitis-C fertőzött, mert amíg nem vizsgálták a vérkészítményeket erre a kórokozóra, egészségügyi kezelések útján ezrek fertőződtek meg, anélkül, hogy tudtak róla. Évtizedekig lappanghat, ami nehezíti felderítését, de vérvétellel kimutatható.
A globalizáció intenzívebbé teszi a pandémiát
A korábbi világjárványokra elmondható, hogy a globalizáció felgyorsulása előtt terjedtek, szakértők szerint ezzel is magyarázható, hogy az új koronavírus járvány a fenti viszonyításban sok halottat követel.
Az olcsó repülőjegyek miatt megsokszorozódott az utazók aránya, illetve többen vállalnak külföldön munkát.