rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Koronavírus: nem hatékonyak az óvintézkedések az ECDC szerint

Koronavírusos beteg kezelése intnenzív osztályok, Koszovó, 2020. szeptember 21.
Koronavírusos beteg kezelése intnenzív osztályok, Koszovó, 2020. szeptember 21.   -   Szerzői jogok  Visar Kryeziu/AP
Betűméret Aa Aa

Az új koronavírus terjedését fékező gyors és hatékony intézkedésekre kéri az európai országok hatóságait az EU járványügyi hivatala. Fokozott aggodalmat vált ki a koronavírus-járvány alakulása és a megnőtt halálozási ráta hét európai uniós tagállamban, Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Romániában a csütörtökön kiadott jelentés szerint.

A járványok megfigyelésével foglalkozó európai hivatal új kockázatfelmérése szerint ennél az országcsoportnál tapasztalható "a súlyos esetek, illetve a kórházi ápolásra szorulók magasabb aránya", a "halálozási arány már megfigyelt, illetve a jövőben várható növekedésével" együtt járva.

A meglévő korlátozásokat sem tartják be

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a koronavírus terjedése azért sokkal erősebb a második hullámban, mint az elsőben volt, mert az eddig alkalmazott óvintézkedések nem hatékonyak, illetve a hozott korlátozásokat nem tartják be kellő mértékben.

A jelenlegi gyakorlat az EU egyik államában sem teszi lehetővé a járvány megfékezését, vélik az ECDC szakemberei.

Messze a nyájimmunitástól

A járvány kezdete óta több mint 3 millió új koronavírusos esetet regisztráltak Európában. Ez túl nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, ahhoz viszont nem elegendő az átfertőzöttség, hogy a nyájimmunitás kialakuljon. Az immunitás szintje az EU legtöbb régiójában kevesebb 15 százalékosnál.

Az ECDC hangsúlyozta, hogy a fertőzések növekedése eltérő ütemű az EU tagállamaiban. Bonyolítja a helyzet elemzését, hogy kellő számú tesztek elvégzése hiányában nincsenek valós adatok.

Beszédes szennyvízminták

Az egyes országokban a nyilvántartás kritériuma is mások, így a tagállamok által naponta közzétett új adatok nem összevethetők egymással. A kommunális szennyvízminták elemzése ad becslési támpontot a szakembereknek, hogy képet alkossanak egy-egy térség fertőzöttségéről.

Ugyanígy a szennyvízminták adatainak változása alapján igyekeznek prognózisokat felállítani a járvány alakulását előrevetítendő, ami a felkészülés miatt fontos.

A fiatalok után a fiatal felnőtteknél tartunk

Az EU járványügyi hivatala a fertőzöttek korosztályi megoszlását is vizsgálta. Kiderült, hogy a második hullámban még mindig a 15-49 éves korcsoportban a legintenzívebb a kórokozó terjedése, ami előrevetíti, hogy némi fáziskéséssel az idősebb korosztályt is eléri a fertőzési hullám.

Az EU-n belül Spanyolországban a legrosszabb a helyzet, az ibériai országban 320 új fertőzés jut 100 ezer lakosra 14 nap alatt. Ezt követi Csehország (229,4), Franciaország (204,5), Luxemburg (173,8) és Málta (140,6) a hasonló mutató alapján.

Magyarországon is magas a mutató

Magyarországot is megemlíti a jelentés. Belgiumban, Hollandiában és Ausztria mellett itt is meghaladja a 100 esetet 100 000 lakosra vetített mutató.

Az új koronavírus járványa világméretű, ezért a kórokozóval szembeni védekezés is csak akkor hatékony, ha egységesen magas színvonalú az egyes országokban. Ez nem csak az óvintézkedésekre vonatkozik, hanem a későbbi készítményekhez és oltóanyagokhoz való hozzáférés tekintetében is igaz, hangsúlyozza az ECDC.

Andrea Ammon, az ügynökség igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a kialakuló helyzet "veszélyezteti az egészségügyi rendszer azon képességét is, hogy megbirkózzon a COVID-19 betegek megnövekedett számával. Ezért célzott népegészségügyi intézkedésekre van szükség".

Amíg nem áll rendelkezésre biztonságos és hatékony vakcina, addig a közösségben való elterjedés csökkentésére irányuló stratégiák a leghatékonyabb eszközök. A gyors azonosítás, a tünetektől független tesztelés és a magas kockázatú kapcsolatok karanténba helyezés a leghatékonyabb intézkedés az átvitel csökkentésére.
Andrea Ammon, az ECDC igazgatója

Az ügynökség azt javasolja, hogy a vírus terjedésének visszaszorítására szolgáló nem gyógyszerészeti intézkedéseket helyi szinten, az epidemiológiai helyzet alapján, és nem nemzeti szinten hajtsák végre.

Ez a célzott megközelítés "minimalizálja az emberekre és az érintett régiókra vagy olyan csoportokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásokat, amelyekben kevésbé valószínű a magas morbiditás vagy halálozás" - érvelnek az ECDC szakértői.

Döntő pillanat

Stella Kyriakides, az egészségügyért felelős európai biztos szerint a blokk "döntő pillanathoz érkezett", ezért sürgeti a tagállamokat, hogy "legyenek készek az intézkedések azonnali és megfelelő módon történő bevezetésére".

Ez lehet az utolsó esélyünk, hogy megakadályozzuk az idei tavasz megismétlődését.
Stella Kyriakides
az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa

A tagállamok márciustól nemzeti hatáskörben hoztak óvintézkedéseket, és a járvány első hulláma után hasonlóan eltérően lazítottak a szigorításokon. A második hullám kezdetén szintén tapasztalható az egységes járványügyi stratégia hiánya.