„Nyugat-barát elkötelezettségünk megkérdőjelezhetetlen” – nyilatkozta az Euronewsnak Zdravko Krivokapić, a nemrégi montenegrói parlamenti választásokon győztes ellenzéki tömb vezetője.
Az Ószövetséggel és Salamon királlyal példálózott saját szerepéről Zdravko Krivokapić, a nemrégi montenegrói parlamenti választásokon győztes ellenzéki tömb vezetője az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
Amikor Jeruzsálem lángokban állt, polgárai vízzel teli vödröket adogattak sorban egymásnak, hogy az elöl állók megbirkózhassanak a lángokkal. Salamon király még egy parányi hangyára is felfigyelt, amely egy vízcseppel a hátán próbált az oltásban segédkezni.
„Ez az én vízióm Montengróról_” – mondta Krivokapić. „_Mindnyájan hozzájárulunk egy olyan Montenegró újjáépítéséhez, amelyre mindannyian áhítozunk.”
A 61 éves mérnök-professzor szavaiból nem derült ki, hogy ebben a forgatókönyvben vajon királynak, alattvalónak vagy hangyának tartja-e magát. Egy biztos: a tüzet szerinte Milo Đukanović, Montenegró koronázatlan királya lobbantotta lángra, aki Jugoszlávia szétesése óta, azaz a 90-es évek óta uralkodik az országban.
Hatalmának egy szoros ellenzéki győzelem vetett véget. A Krivokapić vezette, a Montenegró Jövőjéért elnevezésű koalíció 41 helyet szerzett a 81 tagú törvényhozásban.
A kormányalakítás azonban akár három hónapokig is elhúzódhat. Milo Đukanovićnak, a 2023-ig megválasztott államfőnek ennyi idő áll rendelkezésére, eldöntendő kinek van elegendő számú képviselője a kormányalakításhoz.
A győztes koalíció Krivokapićot nevezte meg vezetőjeként. Előreláthatóan ő lesz Montenegró új miniszterelnöke.
Az évtizedekkel ezelőtt cigarettacsempészettel gyanúsított Đukanović előszeretettel tetszelgett Európa védőbástyájának a szerepében, sőt – a Kreml legnagyobb bosszúságára – a NATO-ba is felvetette Montenegrót.
A választások előtt nem győzte hangoztatni, hogy a kampányt Belgrád és Moszkva hangszereli azzal a céllal, hogy a parány országot a Kelet felé taszítsák.
A vád nem teljesen megalapozatlan, mert 2016 októberében összeesküvést hiúsítottak meg, amelynek Đukanović meggyilkolása, és egy oroszbarát kormány hatalomra juttatása volt a célja.
Az összeesküvésben részvevő két, a Demokrata Fronthoz tartozó politikusának pere még nem zárult le.
Krivokapić Đukanović merő ellentéte
Krivokapićot az idei évig hidegen hagyta a politika: professzorként adott elő az egyetemen.
Az ún. vallási törvény azonban arra késztette, hogy belevesse magát a politika világába. Egy tavaly elfogadott rendelkezéssel összhangban ugyanis a Szerb Ortodox Egyháznak igazolnia kellett minden montenegrói tulajdonát, ellenkező esetben birtokuk átszáll az államra.
Sokak szerint ez a vitatott törvény okozta a Đukanović vezette Demokrata Párt idei csúfos választási szereplését.
„_A törvény diszkriminatív volt. Több mint 120 ezren tiltakoztak ellene békése. Egy tisztességes törvénnyel fogjuk felváltani_” – nyilatkozta az Euronewsnak Krivokapić.
Ő magát „vallásosnak” tartja, ugyanakkor szerinte elfogadható az egyház világi szabályozása. Az előző kormányt azért bírálja, mert nem kérte ki az érintett Szerb Ortodox Egyház véleményét.
A választási győzelem utáni első beszédében Montenegró lakosaihoz szólva azt mondta: bekövetkezett a szabadság.
A választás előtti aggodalmak és fenntartások kapcsán – miszerint Montenegró az ellenzék vezetésével Európa helyett Oroszország, és szövetségese, az Aleksandar Vučić vezette Szerbia felé orientálódik – Krivokapić leszögezte, hogy a helyes irány Montenegró uniós csatlakozása.
A tárgyalásokat nemcsak folytatják, hanem fokozzák – hangoztatja Krivokapić, aki az előző kormánynak rója fel, hogy nem lépett fel eléggé keményen a csatlakozást hátráltató korrupció és szervezett bűnözés ellen.
„_Nem igaz, hogy szerb- vagy orosz-barátok vagyunk, és az sem, hogy NATO ellenesek_” – mondta a győztes koalíció vezetője.
Úgy véli, hogy Moszkva montenegrói befolyását sokan „túlértékelik”.
Krivokapić elismeri, hogy Oroszország nagyhatalomként saját érdekekkel bír, hozzáteszi azonban, hogy ez nem téríti el Montenegrót a nyugati orientációtól.