rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Milo Đukanović, Montenegró koronázatlan királya

Feleségével, Lidijával arcmaszkban indul szavazni Milo Đukanović, 2020. augusztus 30-án
Feleségével, Lidijával arcmaszkban indul szavazni Milo Đukanović, 2020. augusztus 30-án   -   Szerzői jogok  AP Photo/Risto Bozovic
Betűméret Aa Aa

A montenegrói államfő vitathatatlanul Európa leghosszabb ideje regnáló politikai vezetője. Először 1991-ben került hatalomra miniszterelnökként. Kisebb szünetekkel háromszor volt kormányfő, és most másodszor államfő. Ezúttal a megbízatása 2023-ig szól. Milo Đukanović azonban akkor is Montenegró koronázatlan királya volt, amikor épp nem volt fontos politikai tisztsége. Huszonkilenc éve vezeti az országot.

AP Photo/Gunnar Nyquist
Đukanović 1993-ban, OslóbanAP Photo/Gunnar Nyquist

A montenegrói választási eredmények hírére azonban Belgrádban már „temetik” a királyt. Az N1 tudósítása szerint tucatnyian ünnepelték a parlament előtt a szerb párt előretörését Montenegróban.

Szerbek Montenegróban?

A szerb ugyanis a legnagyobb kisebbség Montenegróban. Az ország hivatalos neve Crna Gora. A mássalhangzó-torlódás miatt magyarul nehezen kiejthető elnevezés olasz változatát használjuk, eredetiben Fekete Hegyet jelent.

Az ország lakosainak száma éppen hogy csak meghaladja a 620 ezret. A lakosság 45%-a vallja magát montenegróinak, 28%-szerbnek, a többiek bosnyákok, albánok, muzulmánok, romák és horvátok.

Az egyik hivatalos nyelv a montenegrói, ami leegyszerűsítve a legelterjedtebb délszláv nyelv horvát dialektusa. A montenegróiak jobbára a szerb cirill helyett a latin betűs írásmódot részesítik előnyben, az egyház azonban ortodox. Bonyolítja, hogy az ortodox egyház is tagolódik a montenegrói és a szerb között.

Milo Đukanović tündöklése

Ezt a – csak méretében nem – komplikált országot irányítja Milo Đukanović.

Fiatal és lelkes kommunistaként, nem utolsósorban Slobodan Milošević szerb vezető hű csatlósaként került a hatalomba.

Twitter/@EmilKerenji
A montenegrói vezetők szerb elnökkel, 1989-ben. Milo Đukanović (j), Slobodan Milošević (k).Twitter/@EmilKerenji

Huszonkilenc évesen lett először miniszterelnök, és egyik első intézkedésével kormánya aktívan támogatta a horvát Dubrovnik ostromát.

Néhány évvel később Đukanovićot már az olasz hatóságok üldözték.

A cigarettacsempészet

A montenegrói maffia és személyesen Đukanović szervezte a nemzetközi cigarettacsempészetet 1994 és 2000 között – ezt állítja Francesco Forgione, volt olasz parlamenti képviselő a Mafia export című könyvében. A szerző az olasz törvényhozás szervezett bűnözés elleni vizsgálóbizottságát vezette a 2000-es évek derekán.

Mindössze két év alatt, 1999-2000 között a montenegrói illegális dohánykereskedelem értéke meghaladta a több milliárd dollárt – uniós és amerikai ügynökségek egybehangzó értékelése szerint.

A cigarettával, elsősorban Marlboróval megrakott gyorshajók a montenegrói Bar és Kotor kikötőjéből indultak éjszakánként az Adria túloldalára, az olasz Bari kikötőjébe.

Giuseppe Scelsi, bari ügyésznek mindössze egyszer sikerült kihallgatnia Đukanovićot 2008 márcisuában – írja a Balkan Insight. Anna di Mauro bíró ugyanis elnöki védettségére való tekintettel megtagadta Đukanović letartóztatási parancsának aláírását – idézi a portál Forgione könyvét.

AP Photo/Darko Vojinovic
Az Interpol budvai regionális konferenciáján, 2010-ben nem gyanúsítottként, hanem vendéglátó miniszterelnökkéntAP Photo/Darko Vojinovic

A cigarettacsempészet állami üzlet volt Đukanović irányítása alatt – így tudósított akkoriban az ABC News.

Montenegró Đukanović családi vállalkozása – jelentette a szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó civil szervezet, az OCCRP.

A cigarettacsempészet mind a mai napig nemzeti sport a törpeállamban. Egy csempészhálózatot épp a minap göngyölítettek fel a hatóságok – írta a Monitor.

Montenegró fizetési eszköze a német márka után az euró

Đukanović ebben az időszakban, egészen pontosan 1999-ben arra próbálta rávenni a Nyugatot, hogy a kis-Jugoszlávia elleni NATO-bombázások célpontjai közül mellőzzék a montenegróiakat.

Milošević bukása után, 2000-ben országa egy ideig még tagja maradt az összement államszövetségnek, a 2006-ban megtartott népszavazást követően azonban Montenegró – Đukanović vezetésével – függetlenséget hirdetett.

AP Photo/Risto Bozovic
Az európai értékek szószólója 2009-benAP Photo/Risto Bozovic

A jugoszláv dinárt a német márka, azt pedig az euró váltotta fel. Bármennyire is furcsa, a francia, portugál és spanyol tengerentúli területeken, továbbá Monacon, Andorrán, a Vatikánon és San Marinon kívül ezt a valutát használják Koszovóban és Montenegróban. Az unió kezdetben nem emelt kifogást, ma már csak az a feltétele, hogy ezekben a térségekben is tegyenek eleget az euróövezeti kötelezettségeknek.

Az euró a sláger Montenegróban (igen, Montegróban!) – írta 2002-ben a New York Times, amely arról is beszámolt, hogy két repülőgépnyi bankjegyszállítmány és több tonnányi érme érkezett az országba.

Közeledés a Nyugathoz

Az önálló Montenegró kikiáltása után az ország látványosan közeledett a Nyugathoz.

AP Photo/Risto Bozovic
Đukanović 2012-es választási győzelmét ünnepliAP Photo/Risto Bozovic

2017-ben vált a korábban ellenségként kezelt NATO tagjává, és Montenegró most már az unió kapuján kopogtat.

Đukanovićot ennek ellenére önkényeskedőnek, rendszerét pedig kleptokráciának, szó szerinti fordításban a „tolvajok hatalmának” tartják.

Ilyen közegben jól feltalálta magát például Gerard Depardieu, aki Putyintól orosz állampolgárságot kapott, majd azonnal Montenegróba utazott, hogy kiszemeljen magának egy pompás tengerparti ingatlant. Eközben egy párizsi bíróság ittas vezetésért hallgatta volna ki a színészt, akit ügyvédje azzal mentett ki, hogy külföldön életbevágó tárgyalásokat folytat következő filmjéről.

Depardieu ez alatt az idő alatt, 2013-ban Đukanović-tyal tartott sajtóértekezletet.

AP Photo/Risto Bozovic
Depardieu-re hiába vártak a párizsi bíróságon, 2013-ban, inkább Đukanović-tyal múlatta az időtAP Photo/Risto Bozovic

Rejtély, honnan származik Đukanović vagyona

A világ legbefolyásosabb és legtehetősebb politikusai közé sorolta Đukanovićot az Independent 2010-ben. Rejtély, honnan származik vagyona – írta a lap, amely 10 millió fontra becsülte a montenegrói politikus ingóságaink és ingatlanainak értékét.

A montenegróiak kezdték megelégelni Đukanović uralkodását. 2019 márciusában heves podgoricai tüntetéseken követelték távozását.

AP Photo/Risto Bozovic
Đukanović-ellenes tüntetés Podgoricában, 2019-benAP Photo/Risto Bozovic

Olajat öntött a tűzre az a törvény, amellyel államosították a szerb egyházi javakat.

Ez nem ki szerepet játszott a szerb pártok előretörésében a 2020-as montenegrói választásokon.