Nem a túlhalászat, a klímaváltozás klímaváltozás az ok.
A halászokat és a hajók tulajdonosait nagyon rosszul érinti a döntés. Tomasz Wójtowicz hét év norvégiai halászat után tért haza, hogy otthon építse fel saját vállalkozását.
- A hajó, a felszerelés, az infrastruktúra, a költségvetés – mindent a tőkehal halászatára terveztünk. Most minden megváltozott, egyáltalán nem dolgozhatunk és nem világos, hogy változik-e a helyzet valaha. Hogy halászhatunk, vagy új munkát kell keresnünk – mondja Tomasz Wójtowicz hajótulajdonos.
A tiltás szeptemberig még a tőkehal véletlen kifogására is vonatkozik, így azok a halászhajók sem indulhatnak útnak, amelyek más fajtákat, például lepényhalat, vagy heringet halásztak volna.
A helyi halászok azt mondják, nem kaptak időt a felkészülésre. Csak két napjuk volt, mielőtt június elején életbe lépett a szabályozás.
- Olyan ez nekünk mint egy kés a hátunkba. Ki kellett hagynunk az év legjobb heringszezonját. A legjobb hónapok a halászatra a május, a június és a július, nekünk pedig a kikötőben kellett várakoznunk a tőkehalat érintő tiltás miatt. Az év hátralévő részében ugyan halászhatunk heringet, de ez már nem lesz gazdaságilag kifizetődő – mondja Marcin Mojsiewicz, a Balti Halászok Szervezetének elnöke.
A tőkehal a legértékesebb és legnépszerűbb fajta Európában. Az uniós támogatással épült üzemben 1500 tonnát dolgoztak fel évente. Ma norvég import alapanyagot dolgoznak fel, kapacitásuk alig negyedét kihasználva.
A térég egyik kis hajóépítő üzeme eddig évente épített egy hajót, ma üres a hangár. Sok ügyfeél a tilalom bejelentése után mondta le rendelését. Miközben az üzem kizárólag halászokat szolgál ki, semmilyen támogatást, vagy segítséget sem kapnak.
A szankciók tudományos kutatásokon alapulnak, amelyek a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól származnak. A szervezet 20 ország 700 kutatóintézetének 6000 tudósát tömöríti. Adataik szerint az állomány meredeken csökken a nyolcvanas évek óta, így a halászat nem magyarázza a fogyást. Ha nincs túlhalászat, akkor mi lehet a probléma?
Kutatók szerint több ok is lehet: egyrészt a szennyezés miatt oxigénhiányossá válik a tenger, illetve a vízhőmérséklet is erősen emelkedik, így a halak északabbra vonulnak.
- A természet a tőkehal ellen fordult, és nem valószínű hogy ez megváltozik a következő évtizedben. Minden amit tehetünk, hogy megóvjuk a tőkehal számára optimális élőhelyeket, hogy később, a helyzet jobbra fordultával ezeket felhasználva telepítsük újra azokat a zónákat, ahol oxigénhiányos, vagy túl meleg a víz - mondja Stefan Neufeld, a Dán Műszaki Egyetem Tengerökológiai Intézetének vezetője.
Egyre kisebb súllyal és mérettel érik el a felnőttkort, különösen a kilencvenes évekbeli adatokhoz képest drámai a változás. Most azt látjuk, hogy a 30-35 centiméteres hossz a fele annak, amit korábban egy felnőtt egyednél mértünk - mondja Marie Storr-Paulsen, az egyetem adatgyűjtési vezetője.
A környezetvédők üdvözlik a tiltást, míg a halászati ipar tiltakozik. Közben a Tomaszhoz hasonló halászoknak komoly döntést kell hozniuk.
- Ha nem változik a helyzet, szélnek kell eresztenem a legénységem. Mivel fizetnem kell a hitelt, vissza kell mennem Norvégiába halászni.