Az európai halászok újfajta nehézségekkel szembesülnek a koronavírus-válság idején. Mit tudnak tenni, és hogyan segít az EU az ágazatnak?
A halpiacok és a tengeri ételeket kínáló éttermek bezártak, az ellátási láncok megszakadtak, és a nagy hajók a kikötőkben ragadtak. Az európai halászok újfajta nehézségekkel szembesülnek. Mit tudnak tenni, és hogyan segít az EU az ágazatnak?
Szokatlanul csendes a francia Riviéra. A kikötőkben maradó luxusjachtokkal és tengerjáró hajókkal ellentétben a halászok kimennek a tengerre minden nap, mert számukra az április-június közti időszak a legfontosabb. A felszínen maradáshoz alkalmazkodniuk kell a járvány új valóságához.
- A szokásos ügyfeleink éttermek, de a leállás miatt elveszítettük őket. A fennmaradó ügyfelek magánszemélyek. Nekik kell szállítanunk a halat. Reggel halászunk, és délután szállítunk. Hosszú munkanap - mesélte egy halász.
Ezek a halászok forgalmuk mintegy felét elveszítették, ám továbbra is friss halat visznek otthon maradt ügyfeleiknek, akikkel telefonon tárgyalnak. Munkanapokon hajnali 4-től este 9-ig szállítanak ki. A járvány idején kiváltság, ha ügyfelekkel lehet foglalkozni. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger egyes részein a kis halászhajók több mint 90% -ának kellett beszüntetnie működését.
A piac bezárása miatt az antibes-i halászok a fogást a kikötőben árulhatják. Kártérítést kapnak az otthonrekedtek a kiesett jövedelem miatt - ez az EU egyik sürgősségi válság-intézkedése. A halászok azonban inkább az óvintézkedésekkel együtt folytatják a munkát, és nem a kormányzati mentőövre várnak.
- Az igazat megvallva, márciusban otthon maradtam, mert féltem. Csak akkor tértem vissza, amikor láttam, hogy Antibes-ban csökken az új esetek száma. Minél kevesebb emberrel kerülök kontaktusba. Én addig halászom, amíg a többiek itt árulnak - magyarázta egy halász.
- Támogatást kaptak, akik márciusban elveszítették a forgalmukat. Én is kaptam. De áprilisban már nem jelentkeztem, mert valamicskét keresek, még ha kevesebbet is, és jusson azoknak is, akiknek egyáltalán nincs bevételük - vélte Denis Genovese, elnök, Alpes-Maritimes Tengeri Halászati és Akvakultúra Bizottság.
Antibes-ban és másutt is az európai partvidéken sok halász igyekszik dolgozni - ám a halpiacok és a tenger gyümölcseit kínáló éttermek bezártak, az ellátási láncok megszakadtak, és sok nagy hajó a kikötőkben vesztegel, így több ezer munkahely van veszélyben.
Mit tesz az Európai Unió a szektor érdekében?
Mit tesz az Európai Unió a szektor érdekében? Brüsszelből csatlakozott az európai környezetvédelmi, óceánügyi- és halászati biztos, Virginijus Sinkevičius:
- Még nehéz a végleges következtetéseket levonni. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatot jelentősen sújtotta a válság. A friss hal iránti igény drasztikusan csökkent. Nagyon fontos az ágazat segítése. Tehát amikor a piac visszatér a megszokott kerékvágásba, az ágazat is akkor tud normalizálódni. Először is természetesen beszüntettük a tevékenységeket - mivel a friss hal piaca drámai módon csökkent, így egyértelmű, hogy néhány hajó nem folytathatja tevékenységét. Ezért a halászok is kénytelenek a parton maradni. A Bizottság a munkatevékenységek ideiglenes beszüntetésének 75% -át fogja finanszírozni. Másodszor, még mindig vannak kint halászhajók és akvakultúra-gazdálkodók – az ő alapvető termelésük megmaradt, a halaikat valahova tenniük kell. A tárolási támogatás tehát a második dolog, amely alapvetõen segít abban, hogy ki tudják várni a jobb időket, és akkor tudják majd eladni, amikor a piac helyreáll. Harmadsorban az állami támogatást 120 ezer euróra emelték. A tagállamok gyorsan és proaktívan reagálhatnak, és közvetlen finanszírozással segíthetik a halászokat és az akvakultúra-gazdálkodókat.
Sok gazdaságnak kell eladnia vagy lefagyasztania a halakat. Egy Cannes melletti vállalat 750 tonna tengeri sügért és tengeri keszeget forgalmaz. A korábban ezeket felvásárló éttermek nem működnek, így most kereskedőknek adják el őket.
A termelési igazgató, Guillaume Gilbert arról beszélt, hogy visszafogják az állomány növekedését, amíg a piac helyreáll. Így a termelés kissé csökken, hogy a ketrecben lévő halak sűrűsége ne lépje túl az adott keretet.
A kereskedelmi igazgató, Michel Moragues szerint ennek egyértelmű gazdasági hatásai vannak, mert a csökkenő termelékenység s vállalatnak pénzbe kerül. Ezt így nem lehet fenntartani sokáig.
A halfeldolgozó üzemeket is érinti a kereslet összeomlása. Forgalmának 80% -át veszítette el egy másik gyár, most csak pár take-away étteremnek szállít. Közeleg a június, és a munkavállalók elveszítik részleges munkanélküli-támogatásukat.
A tulajdonos, Anthony Garnham azt mesélte, hogy munkavállalóinak 80% -a parlagon hever - napi 5-6 ember jön dolgozni a munkától függően. Néha csak két-három órára jöhetnek, máskor meg egyáltalán nem. Még a fellendülés után is érezni fogjuk a hatását, a forgalom fele kiesik - tette hozzá. A halat egy Cannes melletti gazdaságból vásárolták, és a gyárban dolgozták föl az Európai Tengerügyi és Halászati Alap uniós támogatásával, amelyet a helyi halászati akciócsoport kihasznált az értéklánc működésének fenntartására.
A feldolgozott halat ezután éttermekbe szállítják, amik még zárva tartanak – ahogy Stephan Miso séf étterme is Fréjus-ben. Napi menüje: tengeri keszeg tejszínes mártással ázsiai fűszerekkel, halbőr chipspel és mandulával – ezt a helyi kórház személyzetének küldik. A séf így mesélt a projektről: "Ez 100 adag, 100 embernek, akik úgy esznek, mint az éttermemben - de a kórházban, ahol dolgoznak. A halat kétféleképpen készítettük: filének és rozénak, kemencében megsütöttük, olívaolajjal és fehérborral. És íme, a vacsora! Egyre nagyobb a szolidaritás és a támogatás a halászoktól, Európától és a finanszírozóktól. És igazi öröm, hogy újra főzhetünk, kinyithatjuk a konyhát, és hasznosnak érezzük magunkat. Ez fontos".
Egy helyi halász szerint dolgozniuk kell - örömmel hoznak jó termékeket, és az ügyfelek elégedettsége ösztönzi őket.