2015 nyarának végén jelentette be a német kancellár: megnyitja Németország határait több mint egymillió szíriai menekült előtt. A berlini döntés nyomán a menekültkérdés az európai politikai színtér egyik legnagyobb vitájává vált.
Öt éve, hogy a német kancellár bejelentette: megnyitja Németország határait több mint egymillió szíriai menekült előtt.
HIRDETÉSA berlini döntés nyomán a menekültkérdés az európai politikai színtér egyik legnagyobb vitájává vált.
2015 és 2019 között több mint másfél millióan nyújtottak be a menedékkérelmet Németországban, amely így a világon az ötödik, legtöbb menekültet befogó országává vált.
"Komolyan érdekelne, hogy ha a kancellár asszony nem nyitja meg a határokat ezek előtt az emberek előtt, akkor mi történt volna velük, akik a bombázások elől menekültek el, mindenüket hátrahagyva?" - mondta Alamin Abdulaziz, az egyik hamburgi menekült-érdekvédelmi szervezet illetése.
"Lehetőségem volt tanulni és dolgozni. Láttam, hogy van jövőm" mondja egy egykori menekült, ma már német állampolgár.
Merkel menekültpolitikája azonban nemcsak az ellenzéken, de saját pártján, a Kereszténydemokrata Unión belül is megosztottsághoz vezetett. Ami a lakosságot illeti, a menekültek integrációjának fontosságát illetően is megoszlottak a vélemények, és nem utolsó sorban a politikai szélsőségek térnyerése is ennek tudható be: mindenekelőtt az Afd erősödése.
"A 2015-2016 között érkezett menekültek háromnegyedének van otthona, eltartja magát. Kétharmadának van állandó állása, vagy valamilyen képzésen vesz részt. Nagy egészében az tapasztalható, hogy a fejlődés nagyrészben pozitívabb, mint a legmerészebb álmainkban gondoltuk néhány éve" - mondta Olaf Kleist, a németországi Integráció- és Migrációkutató Központ elemzője.
Miközben az Európába érkező migránsok száma ma lényegesen alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt, az akkori tömeges migráció hatása még ma is érzékelhető. Az illegális bevándorlás most is hatalmas probléma, főleg a Földközi-tengeri célországok hatóságai számára.