Újgenerációs részecskegyorsító a koronavírus ellen
Kommentek
A világ legerősebb részecskegyorsítóját helyezték üzembe a nemzetközi együttműködésben üzemeltetett grenoble-i kutatóintézetben (ESRF).
A kör alakú csőben zajló kísérletek segítenek a tudósoknak jobban megismerni az anyagok és élő szervezetek összetételét, így akár megtalálhatják a koronavírus okozta betegség ellenszerét is.
- Képzeljék el, hogy be tudnak hatolni akár egy kő belsejébe is, és látják az atomszerkezetét. Hasonló szándékkal épült meg a grenoble-i majd’ egy kilométer átmérőjű cső – mondta helyszíni tudósítónk, Cyril Fourneris.
Az Euronewst a tervező, a világhírű tudós, Pantaleo Raimondi hívta meg.
A csőben az elektronokat annyira felgyorsítják, hogy az egészségügyben használatos röntgensugárnál 10 ezer milliárdszor erősebb sugarat állítanak elő.
- Valami olyan ez, mintha idáig egyszerű jelzőfényünk vagy zseblámpánk lett volna, most viszont a fényt nagyon keskeny sugarakra szűkítjük, így a zseblámpából tűpontos lézersugár lesz. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a fénye sokkal erősebb, mint korábban volt – magyarázta a tudós.
A részecskegyorsító segíthet tanulmányozni például a talajszerkezet nano-szennyeződéseit, feltárni az őslénytan eddig ismeretlen területeit, vagy jobban megérteni a vírusok terjedését.
Műszereik segítségével az egyik részleg kutatói 3D-s mintát készítenek a proteinekről, melyek segítségével a koronavírus sokszorozza magát és megtapad az élő szövetekben.
Eaazhisai Kandiahk kutató arról beszélt, hogy ha már ismerik a formát, meg tudják határozni egy vakcina vagy gyógyszer összetételét, amely megakadályozhatja az interakciót, így ártalmatlaníthatják a vírust.
Egy másik projektben a fertőzöttek tüdejét tanulmányozzák. Akár az egész szervet, vagy akár csak egyetlen sejtet is.
Az ESRF kutató részlegének igazgatója, Reichert, Director azt mondta, a második lépés, hogy megnézik, milyen gyógyító mechanizmusok alkalmazhatók, amire akár más ismert, hasonló tünetekkel járó más betegségek is példát szolgáltathatnak.
Az újgenerációs részecskegyorsító 150 millió eurós forrásból jött létre. A grenoble-i kutatóintézetet 22 ország – köztük Magyarország is – működteti.