Az extrém üzleti haszon is tényező az oltóanyag fejlesztésében folytatott versengés során, mutat rá egy magyar akadémikus.
A már sok emberen tesztelés alatt álló, előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok a Magyar Tudományos Akadémia oldalán megjelent publikáció szerint. Az összefoglalót Poór Gyula akadémikus készítette.
Az orosz vakcina nincs a hat között
Az előrehaladott szakaszba érkezett hat vakcina fele inaktivált vírussal, kettő mRNS-sel, egy pedig nem replikálódó vírusvektorral működik.
A hat vizsgálatból hármat az Egyesült Államokban bejegyzett gyógyszercégek, egyet az angliai Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézet, kettőt pedig kínai cégek végeznek.
A vakcinát már őszre ígérő, és már bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálat kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze Poór Gyula akadémikus szerint, hogy a vakcina természetének, laboratóriumi és klinikai tesztelésének részleteit eddig semmilyen folyóiratban, szakmai fórumon nem ismertették.
Leghamarabb egy év múlva
A vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik az elérhető, megbízható adatok.
Előrehaladott klinikai vizsgálat alatt álló, magyar fejlesztésű vakcináról egyelőre nincs információ, de az akadémikus ennek kapcsán megjegyzi, hogy a passzív immunizálást jelentő vérplazmás terápiát több súlyos betegen alkalmazták sikerrel a magyar szakemberek.
A magyarok többsége beadatná
A magyar kormány az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött ötmillió adagra vonatkozó szerződést, mely nem replikálódó vírusvektor-vakcina, és várhatóan egyszeri oltást igényel, teszi hozzá Poór Gyula.
Egy felmérés szerint a magyarok többsége (55 %) beadatná a védőoltást, ha lenne. A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva. A felmérés az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készült, országos reprezentatív kutatás.
Oltóanyag a szegényebb országoknak
A nemzetközi tudományos életben több szakértő is rámutat, hogy a tehetősebb országok érdeke is, hogy a világ szegényebb régióiban is védőoltáshoz jusson a lakosság. A világjárvány csak így fékezhető meg, ami nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is.
A genfi székhelyű Oltóanyag és Immunizációs Világszövetség (GAVI) néhány napja bejelentette, hogy az új koronavírus elleni vakcinát a szegényebb országok számára z Indiai Oltóanyag Intézet (SII) gyártaná. A GAVI 100 millió adag vakcinát rendelt előzetesen az indiai intézettől. A dózisonként legfeljebb három dollár (880 forint) értékű oltóanyagot 92 ország között osztanák szét.
Hasonlóképp az olcsó oltóanyag a célja az AstraZeneca csoport és a Slim nevű alapítvány megállapodásának 150-200 millió adag, Latin-Amerikának szánt védőoltás előállításáról. Egy adag ára 3-4 amerikai dollár (900-1200 Ft) körül várható.