NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nexta – a belarusz tiltakozások (nem) hivatalos hírügynöksége

Minszk
Minszk Szerzői jogok AP Photo
Írta: Naira Davlashyan
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A kormányzati honlapok, köztük a választási bizottság honlapja sem elérhető az elnökválasztás óta az országban, mert folyamatosan korlátozzák a hozzáférést az internethez. Az egyetlen elérhető független hírforrás a Telegramon működő Nexta csatornája.

HIRDETÉS

A belarusz Nexta online média lett a legfontosabb hírforrás, miután a vasárnapi választások óta korlátozták az ország internetszolgáltatását. Az államtól független szervezet titkosított Telegram-csatornájának több mint 1,3 millió olvasója van, YouTube-csatornájára közel félmillióan iratkoztak fel.

Az internet forgalmát monitorozó NetBlocks közlése szerint Belaruszban erősen korlátozott az internetes tartalmak és szolgáltatások elérhetősége augusztus 9-e óta, vagyis az elnökválasztás napja óta. A szervezet adatai szerint főleg a kommunikációs csatornákat blokkolták, így gyakorlatilag elérhetetlenné vált a Twitter, a WhatsApp és a Telegram is.

A vasárnapi választások eredményének bejelentése óta egész Fehéroroszországban tüntetések zajlanak, miután a választási iroda ismét a 26 éve hatalmon lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka győzelmét hirdette ki.

Az Euronews megkereste a Nexta főszerkesztőjét, Roman Protaszevicset, hogy többet tudjon meg a szolgáltatásról.

Euronews: - Mi az a Nexta?

Roman Protaszevics: - A csatornánk neve Nexta, ami fehérorosz nyelven azt jelenti „valaki”. Ez a mi különlegességünk. A Telegram egy anonim platform, egy olyan hely, ahol biztonságos információátvitel, a Nexta pedig több ezer fehérorosz polgár hálózata, amelyen keresztül információt oszthatnak meg, vagy elküldhetik nekünk és így az egész ország tud róla. Történeteket mondanak, amiket mindenkinek hallania kellene, amiket még senki nem mondott el Fehéroroszországban, ami nem jelenik meg a hivatalos médiában.

- A csapatban hivatásos újságírók dolgoznak. Hogyan ellenőrzik az információkat?

- Az az információ tartalmától függ. Vannak saját forrásaink az ország minden részében, az élet minden területén, olyanok, akikkel régóta együtt dolgozunk Amit tőlük kapunk, az száz százalékban megbízható információ. Ők azok az emberek akik különböző belsős iratokat küldenek nekünk az hivatalokból és hatóságoktól, akár még a biztonsági szolgálattól is.

A tömegtüntetésekkel kapcsolatos helyzetet pedig alaposan figyelemmel tartjuk, mert óránként több száz, esetenként több ezer üzenetet kapunk. Így képesek vagyunk látni, hogy mi történik, és kiszűrhetjük az információkból a valóságosat a hamistól, vagyis tudjuk azt is ha valahol provokáció történik, vagy álhíreket terjesztenek, mert még a titkosszolgálattól is kapunk üzeneteket.

Ezeket az információkat mindig elellenőrizzük. Ha sok, és nyilvánvalóan nem egy hatósághoz tartozó ember ugyanarról számol be, akkor azt valósnak kell elfogadnunk.

- Hogyan definiálnád magatokat?

- Azt mondanám, hogy a Nexta egy 21. századi decentralizált médiaügynökség. Több weblapot is használunk, de nincs egyetlen központi honlapunk. Vannak csatornáink, üzenőfelületek és a YouTube. Tapasztalataink szerint erre van a legnagyobb kereslet, főleg mert az információfogyasztási szokások gyorsan változnak.

A Telegram-csatornákon a lehető leggyorsabban és legegyértelműbben tudunk információt juttatni az embereknek, és ez az információ mindössze egyetlen kattintással bárki számára elérhető: nem kell felmenni semmilyen oldalra, és mégis olvashatsz híreket és beszámolókat, ráadásul a barátaiddal közösen. Ennek a köszönhetően a hírek sokkal gyorsabban terjednek.

- Ez miért ilyen népszerű Belaruszban?

- Nagyon sok exkluzív hírünk van, sok belső kormányzati információnk, sok dokumentummal, amit kisebb kormányzati szervektől vagy ügynökségektől kaptunk. És persze sok olyan dokumentumunk is van, ami bizalmas információt tartalmaz magas rangú politikusokról, jelenleg is hivatalban lévő emberekről, és a hatóságok vezetőiről is. Az emberek tudják, hogy itt olyan dolgokat is elolvashatnak, ami sehol máshol nem jelenhet meg, mert ha rajtunk kívül ezt Belaruszban bármilyen médium leközölné, akkor azonnal szankciókra számíthatna, akár be is záratnák miatta.

- Nem félted a munkatársaitok vagy az informátorok biztonságát?

- Nem volt olyan esetünk, ahol embereknek súlyos problémája lett volna emiatt, de persze voltak esetek. Gyakran beszélünk emberekkel, hogy mit tudnának nyilvánosságra hozni, mit kellene leleplezni. Ilyenkor megesik, hogy kiderül az információ forrása, a bűnüldöző szerveknél például hazugságvizsgálót is bevetettek, hogy kiderítsék, ki adta ki az információt. De ezek nagyon ritkán fordulnak elő.

- Fel voltatok készülve arra, hogy gyakorlatilag az egész országban lekapcsolják az internetet? Hogyan tudtatok dolgozni ilyen körülmények között?

HIRDETÉS

- Az a jó Telegramban, hogy ez volt az egyetlen olyan platform, amely valahogy még tudott működni, még ha letölteni nem is lehetett. Belaruszban a legtöbben csak a szöveges üzeneteket olvashatták, de legalább volt információjuk arról, hogy mi folyik.

Ezzel egy időben sok olvasó érkezett külföldről is, és végül minden jól működött. A hírek eljutottak a világ minden tájára. Szerintem ez nagyszerű, mert itt még a kormányzati honlapok sem elérhetőek, még a központi választási iroda honlapját sem lehet elérni, mert olyan szinten korlátozták az internetet. Viszont ez a szépsége ennek az új médiaformának, vagyis ha nincs központi oldal, akkor azt nem is lehet blokkolni.

- Mit tanácsolsz az olvasóknak, hogyan kerüljék el a korlátozást?

- Azt javasoljuk, hogy használjanak proxykat, VPN-t vagy a Tor-böngészőt, illetve bármilyen módszert, ami át tud jutni a helyi korlátozáson. De sajnos a proxy-szerverek terheltsége olyan nagy lett, hogy azonnal leálltak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Óriásit ugrott a Telegram népszerűsége az ukrán háború kitörése óta

Belorusz válság: az EU szankcionál, Budapest hallgat

Ryanair-incidens: példátlan állami terrorizmus