rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Jimmy Lai: nagy halakra vadásznak a kínai nyomozók Hongkongban

euronews_icons_loading
Jimmy Lai: nagy halakra vadásznak a kínai nyomozók Hongkongban
Szerzői jogok  ANTHONY WALLACE/AFP
Betűméret Aa Aa

Hongkongban ismét őrizetbe került az ellenzéki médiamogul, Jimmy Lai, akit legutóbb februárban vittek el a rendőrök egy tavaly nyári tüntetés miatt, de óvadék ellenében még aznap el is engedték.

Most az új nemzetbiztonsági törvény egy passzusának megsértésével gyanúsítják nemcsak őt, hanem fiát és lapjának egész vezérkarát is mondván, hogy összejátszanak külföldiekkel.

Lait otthonából először a lapja, az Apple Daily székházába vitték, onnan csak órákkal később indultak tovább.

A kínai nemzetbiztonsági hivatal főfelügyelője menet közben sikeresnek értékelte az akciót, ami szerinte gyorsan véget ér, és nem zavarja meg a szerkesztőség életét.

A rendőrök megszállták az épületet, és több ládányi lefoglalt holmival távoztak, de feletteseik egyértelművé tették, hogy nem ez volt az utolsó látogatásuk.

A július óta kiterjesztett hatáskörrel működő kínai nyomozati szervek már több mint 20 embert tartóztattak le az új nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva Hongkongban. Az ellenzék több ismert figurája külföldre menekült az elmúlt hetekben.

Mi folyik Hongkongban?

A kínai vezetésnek éve óta nem sikerül megtörnie a hongkongiak tiltakozását. Először 2014-ben kongatták meg a vészharangot nemzetközi egyezményben deklarált demokratikus berendezkedésük védelmében. A választási törvény módosítását követelő, esernyős forradalomként elhíresült tömegmozgalom új lendületet kapott, amikor tavaly tavasszal a hongkongi törvényhozás rábólintott a kiadatási törvény módosítására. És habár a kormányzó, Carrie Lam pár hét után felfüggesztette, majd vissza is vonta a módosított jogszabályt, azóta is tömegek tüntetnek a pekingi befolyás erősödése ellen. A 2019-es helyhatósági választásokat a hongkongi ellenzék megnyerte, ami újabb megerősítés volt azoknak, akik az "egy ország, két rendszer" elvének tiszteletben tartását követelik.

Hongkong 1997-ben került vissza a brit koronától Kína fennhatósága alá azzal a feltétellel, hogy Peking ötven évig nem nyúl az ottani jogrendhez. Ehhez képest júniusban átment a pekingi parlamenten az az indítvány, amely Kína biztonságára hivatkozva lehetővé teszi, hogy a kínai nemzetbiztonsági-, illetve titkosszolgálatok nyomozzanak és közvetlenül beavatkozzanak a különleges igazgatású területeken, vagyis Hongkongban és Makaón is. Az ősszel esedékes parlamenti választásokat Hongkong kormányzója későbbre halasztotta. Döntését a koronavírus-járvánnyal indokolta.

A Nyugatot érzékenyen érintette a törvénymódosítás

Az új nemzetbiztonsági törvény Kína ellen fordította a nyugati diplomáciát, és a máskor tartózkódó Ausztrália is határozott intézkedéseket jelentett be. A brit kormánnyal összhangban külön elbírálást biztosít a bevándorlási szándékkal érkező hongkongiaknak, és egyszerűsített procedúrával hamarabb állampolgársághoz is juttatja őket.

Az Európai Unió is jelezte nemtetszését, az amerikai elnök pedig közölte, hogy vége a Hongkongot megillető megkülönböztetett bánásmódnak. Donald Trump folyamatosan háborút vív különböző kínai nagyvállalatokkal is.

A Vatikán július végén hazaköltöztette teljes diplomáciai archívumát Hongkongból mondván, hogy kínai hekkertámadás érte a külképviselet számítógépes rendszerét.