rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Verseny a koronavírus-vakcináért

Egy klinikai szakasszisztens COVID-19 oltóanyag-jelöltet készít elő Londonban, 2020. augusztus 5-én
Egy klinikai szakasszisztens COVID-19 oltóanyag-jelöltet készít elő Londonban, 2020. augusztus 5-én   -   Szerzői jogok  Kirsty Wigglesworth/The Associated Press
Betűméret Aa Aa

Az Euronews kronológiája a vírusról és a vakcinakutatás eredményeiről.

2019. december 31: azonosították az újfajta vírust, miután kínai orvosok tömeges tüdőgyulladásos megbetegedéseket jelentettek.

2020. január 10: megfejtették a vírus genomját. Másfél héttel azután, hogy azonosították a betegséget okozó vírust, a kutatók megfejtették a vírus genomját, ami az első lépés volt a vírus ellen ható oltóanyag-kutatásban.

2020. január 11. Közzétették a genomot, így világszerte elkezdhették tanulmányozni a vírust, illetve elkezdhették kidolgozni az ellene ható módszereket.

2020. március 16: Az Egyesült Államokban 4 egészséges, 18 és 55 év közötti felnőttön elkezdték vizsgálni a vírust. A kutatást az amerikai közegészségügyi intézet és a Moderna nevű biotech cég finanszírozta. A kísérleti vakcina az mRNA-1273 nevet kapta.

2020. április 2: tesztelik a tuberkolózis elleni oltóanyag hatásosságát. A francia közegészségügyi kutatóintézet bejelenti, hogy Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban és Ausztriában is tesztelik a BCG védőoltás hatását a Covid-19-re.

2020. április 13: az EU 80 millió eurót ad vakcinakutatásra. A pénzt a német CureVac nevű biotech cég kapja.

2020. április 14: a GSK és a Sanofi együtt kutatja az ellenszert. A brit-francia páros 2020 második felére ígéri a klinikai teszteket. Reményeik szerint széles körben elérhető vakcinát 2021 végére tudnak előállítani.

2020. április 22: Németország bejelenti a klinikai tesztek kezdetét. A német BioNTech és az amerikai Pfizer engedélyt kapott a Paul Ehrlich Intézettől, hogy 200 egészséges felnőttön tesztelje vakcináját.

2020. április 24: az oxfordi egyetem is elkezdi a humán teszteket. A ChAdOx1 nCov-19 nevű szer hatásosságát 1112 emberen tesztelik. A szer célja az immunrendszer stimulálása. A résztvevők fele az új anyagból kap, a másik fele placebót kapott. A szert egy csimpánzokat megbetegítő vírus módosításából készítették. A brit kormány 51 millió eurónyi támogatást ad a fejlesztéshez.

2020. május 13: Franciaország és az Egyesült Államok vitába bonyolódik. A francia gyógyszeripari óriás, a Sanofi politikai botrányt kavar, miután a cég azt közölte, hogy előbb fognak az amerikaiaknak adni az elkészülő vakcinából, mert onnan több támogatást kaptak. A francia gazdasági miniszter, Agnes Pannier-Runacher szerint ez elfogadhatatlan, de Edouard Philippe miniszterelnök végül kierőszakol a cég vezérigazgatójából egy ígérete, hogy egyenlően fogják elosztani a vakcinákat.

2020. május 22: A tesztek második fázisába lép az oxfordi egyetem és az AstraZeneca közös kutatása. Tízezer felnőtt és gyerek vesz részt ebben, tízszer annyi, mint az április első szakaszban. Ezúttal azt vizsgálják, hogy a különböző korcsoportok hogyan reagálnak a szerre. A harmadik fázisban azt vizsgálják, hogy a vakcina megelőzi-e a fertőzést.

2020. június 13: Összefognak az európai államok. Az AstraZeneca megállapodik Németországgal, Olaszországgal, Hollandiával és Franciaországgal 400 millió vakcináról. Ha a szer beválik, 2020 végétől lehet elérhető. A brit-svéd gyógyszergyár már korábban megállapodott az egyesült Királysággal, az egyesült Államokkal, a norvégiai központú Coalition for Epidemic Preparedness Innovations nevű, Bill Gates által alapított szervezettel, és a Gavi nevű nemeztközi társulással is. Az indiai Serum Intézettel egymilliárd vakcinára szerződtek.

2020. június 15: a londoni Imperial College is bejelenti az emberi teszteket. Háromszáz önkéntes kapott két dózist egy kísérleti szérumból. Ha a próba ígéretesen végződik, év végén 6000 emberen folytatják a vizsgálatokat. A brit kormány 46 millió euróval, civil adományozók 5,5 millió euróval támogatják a kutatást.

2020. június 16: vakcinák versenye. Ekkora már 13 különböző vakcinával kísérleteztek, a legígéretesebb az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös fejlesztésével készülő. Több ország is kutatott, a legtöbb vakcinával Kína próbálkozott, sorrendben utána az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország állt.

2020. június 27: hatmilliárd dollárt gyűjtöttek össze kutatásra. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen boldogan jelentette be, hogy a Virtual Citizen nevű civil szervezet virtuális koncertje, a Global Goal: Unite for our Future által összekalapozott összeggel együtt már 16 milliárd dollárt szereztek az EU intézményei a kutatóknak.

2020. június 27: Brazília is megállapodik az oxfordi kutatókkal 100 millió vakcináról. A tervek szerint decemberben és januárban 30 millió, még tesztelés alatt lévő oltóanyagot kapnak. Ha a tesztek sikeresek, további 70 millió egységhez juthat az ország 2.05 eurós darabonkénti áron. A megállapodás szerint Brazília hozzájut a ChAdOx1 nCoV-19 technológiájához is.

2020. július 1: pozitív eredmény a Pfizer és a BioNTech közös kutatásában. A tudósok szerint a BNT162b1 szérum kis mennyiségben is megfelelő választ tudott kicsikarni az antitestekből. A szert 45 felnőttön próbálták ki az Egyesült Államokban. Ebben a tesztfázisban azt vizsgálták, hogy mérgező-e a szer, illetve, hogy megfelelő immunválaszt tud-e generálni. A BNT162 nevű programban még másik három koktélt tesztelnek.

2020. július 7: a Novavax 1,6 milliárd dollárt kap 100 millió jövendőbeli vakcináért az Egyesült Államoktól. Az ország már jövőre szeretne több száz millió adag biztonságos és hatékony ellenszert.

A Regeneron gyógyszergyár 450 millió dollárt kapott vakcina és gyártási technológia fejlesztésre. A szerződés része, hogy a sikeres tesztek után azonnal el kell kezdeni a tömegtermelést.

2020. július 10: Az Egyesült Királyság hivatalosan is visszautasítja az uniós vakcinafejlesztésben való részvételt. Sokáig egyeztettek ebben az ügyben, Brüsszelben meg akarták tudni, hogy ebben a tudományos együttműködésben részt akarnak-e venni a britek. Július 10-én kimondták: nem akarnak.

2020. július 21: Nem lesz vakcina 2021 előtt, jelentették ki francia tudósok. Arnaud Fontanet szerint nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy 2021-ig sikerül kifejleszteni egy 100 százalékban biztonságos és hatékony ellenszert, ezért azt javasolta a franciáknak, hogy inkább térjenek vissza a megelőzéshez, és tartsanak tisztes távolságot egymástól. Véleménye szerint a közeli jövőben csak részben hatásos szerek kerülhetnek piacra, addig mindenki hordjon maszkot, és mosson rendesen kezet.

2020. július 15: az Egyesült Államok „jó hírekkel” szolgált. „Mindegy, honnan nézzük, ez jó hír” – így kommentálta az ország legfőbb járványügyi szakértője, Antonio Fauci a Moderna által végzett tesztek pozitív eredményeit. A 45 beoltott ember teste ugyanolyan hatékonysággal küzdött meg a vírussal, mint azok, akik már átestek a betegségen, és védettséget szereztek. A kísérletek harmadik fázisát július 27-re időzítették, hogy 30 ezer emberen vizsgálják meg, hatékony védelmet ad-e a szer.

2020. július 15: Oroszország is jó eredményeket ért el. Az orosz védelmi minisztérium és a Nyikolaj Gamaleja Intézet tesztjei is pozitív eredménnyel zárultak. A beoltott katonák és civilek életfunkciói stabilak maradtak maradtak, közölte a minisztérium. A tesztalanyok elkezdetek ellenanyagot termelni, és védetté váltak a fertőzéssel szemben, jelentette be a kutatás egyik vezetője, Szvetlana Volcsikina.

2020. július 16: Oroszország áll a brit vakcinafejlesztők ellen cybertámadás mögött, jelentette be a brit külügyminiszter, Dominic Raab. Három nappal később az orosz nagykövet, Andrej Kelin visszautasította az állítást.

2020. július 20: további kilencvenmillió adag „ígéretes oltóanyag-jelöltre” köt szerződést az Egyesült Királyság. A brit gazdasági miniszter, Alok Sharma szerint „globális vállalkozás” megtalálni az ellenszert, és a kormány mindent megtesz azért, hogy a britek a lehető legkorábban biztonságos szerhez jussanak.

2020. július 20: az oxfordi koktél antitest-termelésre serkentette a kísérleti alanyokat. A tudósok szerint a vakcinajelölt kétszeresen is jól teljesített. A Jenner intézet vezetője, Adrian Hill szerint az anyag „az immunrendszer mindkét ágát serkenti”.

2020. július 27: elkezdődik a legnagyobb teszt az Egyesült Államokban. A Moderna és a Nation Institute of Health közös kísérletében harmincezer embert oltanak be. Eredmények novemberben várhatók.

2020. augusztus 06: a magyar kormány is leszerződött az oxfordi egyetemmel ötmillió, egyelőre fejlesztés alatt álló vakcinára.