rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Exkluzív: csalódott Szigliget lemondott polgármestere, Balassa Balázs

Balassa Balázs, Szigliget lemondott polgármestere, 2020
Balassa Balázs, Szigliget lemondott polgármestere, 2020   -   Szerzői jogok  fotó: Szilgiget Község Önkormányzata
Betűméret Aa Aa

Túl nagy nyomás nehezedik balatoni településként Szigligetre, de a legfontosabb okot, ami a falu vezetésének távozásához és a polgármester lemondásához vezetett, egyelőre nem árulja el Balassa Balázs. Nem ő az első polgármester, aki mostanában érzi úgy, hogy hiába szereti települését, lemondani kényszerül külső körülmények miatt. Pilismarót független polgármestere, Pergel István Csaba és Balatonszemes fideszes polgármestere, Szomorú Szilárd sem nevezték meg még távozásuk pontos okát, mindannyian úgy fogalmaznak, hogy nem arra vállalkoztak, ami településeiken, illetve a közéletben zajlik. Szigliget lemondott polgármesterével, Balassa Balázzsal hétfőn készített interjút az Euronews:

Azt nyilatkozta egy közleményben, hogy „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkámat, amiben hiszek, és amit képviseltem az elmúlt 22 évben”. A szigligetiek bizonyára értik, mire céloz, más kevésbé tud a sorok között olvasni. Mire gondol?

A testület felállásának legfontosabb okáról még nem szeretnék beszélni. Abban az esetben, ha önnek egyértelmű választ adnék a kérdésére, akkor ezt az okot ki kellene fejtenem. Az életem értékrendjének az alapjait nagyapám rakta le. Ő volt az az ember, aki számomra példát mutatva élt. Egy falusi parasztemberként élte az életét, számára alap életfilozófia volt a becsületesség, az alázat és a mások iránti tisztelet. Sajnos az utóbbi időben ezek az értékek kezdenek eltűnni az életünkből.

fotó: Ács Gábor
A szigligeti ófalu napjainkbanfotó: Ács Gábor

Szigliget az utolsó balatoni település, amelyik megjelenésében és szerkezetében is őrzi azt az eredeti, tájjellegű hangulatot, amit a többi balatoni falu elveszített. A tét tehát óriási, ennek az egyetlen falunak a megőrzése.

Én itt születtem, így átéltem a település elmúlt 50 évének fejlődését. A rendszerváltás előtti tanácsi időkben nem volt feladat a természeti és épített örökségünk megóvása. Viszont Szigligeten más településekkel ellentétben ezek nem tűntek el. Ennek több oka is lehetett. Az egyik, hogy nem voltak tehetősek az emberek, illetve akkor nem tekintettek úgy Szigligetre, mint egy fejlesztésre érdemes településre. Így tudtak megmaradni többé-kevésbé az értékeink. Ma, ha az ember végigsétál a településen, azt tapasztalhatja, hogy - ahogy a neve is sugallja, - egy ligetes, 70 százalékban zöldfelületű település. Főleg az Ófaluban nádtetős parasztházakkal és sok más műemlékkel tarkítva.

Mi veszélyezteti, hogy megmaradjon Szigliget olyannak, amilyennek eddig sikerült megőrizni?

Természetesen elsősorban a túlzott és a település miliőjébe nem illő beépítés. A zöldfelületek nagyságának csökkentése és a tömegturizmus utat törése.

fotó: Ács Gábor
A kikötő hullámtörő gátja Szigligetnélfotó: Ács Gábor

Más balatoni települések esetében olyan nagy léptékű beruházások történtek, amik hirtelen változtattak azok jellegén. Nagy kikötők, mólók építése, mint például Balatonfenyvesen. Szigligeten is félő, hogy a kis, intim hangulatú, szinte észrevétlen kikötőt nagyobb váltja majd fel?

Természetesen mindenre van esély, viszont jelenleg nem tapasztalok ilyen törekvéseket.

Szigliget partjait érintetlen nádas övezi. Balatonakali térségében most épül be a nádas mentén a vízpart, egymás mellett zajlanak az építkezések. Szigligetre is nehezedik ilyen nyomás, hogy befektetők beépítenék a partvonalat?

Mint minden Balaton parti település esetében, így Szigligeten is vonzók lennének a parti telkek, beépítések. Szerencsére ennek megakadályozására komoly segítséget kaptunk a természetvédelmi hatóságoktól. Én jelenleg a legnagyobb veszélynek az illegális csónakkikötőket, stégeket érzem. A nád felszabdalásával komoly veszélybe kerülhetnek egyedülálló nádasaink.

fotó: Ács Gábor
A várhoz vezető utca Szigligetenfotó: Ács Gábor

Sehol nem látni a Balaton mentén ennyi, a hagyományos népi építészetet idéző, nádtetős házat. A legtöbb balatoni faluban elszaporodtak a betonból kiöntött, túlzó vagy tájidegen épületek. Vajon meddig tartható a hagyományos építészet dominanciája itt?

A település tagozottságából adódóan, más és más funkciójú épületeket emeltek az elmúlt évtizedekben. Az Ófaluban tudtuk elsősorban megőrizni a hagyományos építészet elemeit. Viszont a településképi véleményezés segítségével az elmúlt két évben már lehetőségünk volt nem csak a HÉSZ (Helyi építési szabályzat) által szigorúan szabályozott kérdésekben, hanem akár már esztétikai és illeszkedési kérdésekben is véleményt alkotni.

Az önkormányzatnak és önnek is sok erőfeszítése van a várban zajló rekonstrukciós építkezésekben. Amire elkészül, állami tulajdonba kerül más várakhoz hasonlóan. Hoz így majd bevételt a településnek, ami miatt felújították?

A döntéshozók részéről még egyértelműen nem jelezték felénk, hogy a vár üzemeltetést elveszik az önkormányzattól. Az tény, hogy sajnos nagyon sok helyről hallom ezt az elképzelést. Mivel különböző, egymástól független forrásokból, ezért egyre inkább félek, hogy a szóbeszédnek van realitása. 1991-ben Paál József kezdeményezésére az önkormányzat létrehozta a Váralapítványt. Elkezdődtek a vár régészeti és rekonstrukciós munkálatai. 2008-tól az önkormányzat átvette a vár üzemeltetését és ettől kezdve még komolyabb fejlesztés indult meg a várban. Ezt a várat mi építettük újjá, ugyanúgy, ahogy 760 évvel ezelőtt is a szigligeti és a térségi emberek emelték egyre magasabbra a falakat. Természetesen nagy érvágás lenne a településnek és az itt élőknek, ha a várat elvennék tőlünk, hiszen a település turizmusát az önkormányzat koordinálja, és minden attrakció egymásra épül. Bármely elemét kivesszük, összedől a rendszer. A várra ez különösen igaz.

fotó: Ács Gábor
Rekonstrukciós munka a szigligeti várban 2020 tavaszánfotó: Ács Gábor

A bevételekre nagy szükség van, hiszen Szigligetről is elvándorolnak a fiatalok, sokan külföldre mennek dolgozni. Hányan laknak jelenleg a faluban, hányan találnak helyben munkát, és hány idős emberről gondoskodik az önkormányzat?

Igen sajnos a szezonalitás rányomja a bélyegét a település lakosságának összetételére. Jelenleg 960 állandó lakosunk van. Ennek 30 %-a 60 év feletti. Arra azért büszke vagyok, hogy akik helyben maradnak, azok vagy Szigligeten, vagy a térségben találnak munkalehetőséget.

Az iskola működtetése, a tönkrement úthálózat felújítása, a sok évtizede elavult közművek (pl. vízvezeték az úttest alatt) felújítása miatt is bevételre van szüksége a településnek. Mekkora részben fedezi a strand bevétele és az idegenforgalmi adóból származó jövedelem?

Sokan azt hiszik, hogy Szigliget gazdag település. Mi nem vagyunk tehetős falu, viszont nagyon meggondoljuk a fejlesztéseket. A fejlesztések fő mozgatórugója a fenntarthatóság. Az elmúlt 18 évben komoly hangsúlyt fektettünk arra, hogy elsősorban a bevételt hozó vagy a magát hosszútávon fenntartó fejlesztéseket támogatjuk, természetesen az infrastruktúra mellett. Annak ellenére, hogy a strandunk fizetős, szinte nulla hasznot termel, hisz folyamatosan fejlesztjük, karbantartjuk. Valójában a nyári időszak általában nyereséges, de mi a Balatonnál - talán egyedülállóként - egész évben várjuk a vendégeket programokkal, szolgáltatásokkal a strandra.

fotó: Ács Gábor
A helyiek mellett külföldiek is vettek házakat Szigligeten, hogy kiadják nyarantafotó: Ács Gábor

Számos önkormányzat vagyonának, területének eladásából szerez bevételt a Balatonnál. A balatoni borvidéken a legtöbb település szőlős és zöldterületei erősen lecsökkentek, nőtt a falvak beépítése, mint például a most eredetvédelmi oltalmat kapott csopaki termőhelyen. Szigliget ellen tud állni az ingatlan-befektetői kedvnek?

Szigliget nagyon komolyan veszi a település jelenlegi egyensúlyának megtartást. Fontos feladatunk és felelősségünk, hogy a település beépítettsége ne növekedjen, megőrizzük a zöldfelületek és a beépített részek arányát. Ez egy céltudatos küzdelem. Ebben a legnagyobb felelőssége véleményem szerint az elmúlt években és jelenleg is a képviselő-testületeknek vannak. Az én testületeim egyetértettek céljaimmal. Célom, hogy azt az értéket, amit örököltünk őseinktől, átadjuk gyermekeinknek, unokáinknak.

Kieső bevétel idén a járvány miatt eltörölt idegenforgalmi adó, miközben a kiadások pont a járvány miatt növekednek. Milyen anyagi helyzetben van most a település?

Az első ciklusom nehéz volt. Azóta kemény munkánk eredményeképpen folyamatosan gond nélkül meg tudtuk „termelni” a működési költséget. Ennek alapja volt a vállalkozó szemléletű munkánk. Mi mindig azt mondtuk, hogy nem az adók folyamatos emelésével, új adók bevezetésével kell a működési, fejlesztési forrásokat megtermelni. Visszatérve az idei évre, tavasszal voltak olyan hónapok, amikor úgy gondoltam, hogy a nyáron csődöt kell jelentenünk. Szerencsére beindult a vendégforgalom és egy kicsit fellélegeztünk. Az tény, hogy az önkormányzatoktól elvont bevételek nem mindig segítették a „túlélést”.

fotó: Ács Gábor
Turisták Szigligetenfotó: Ács Gábor

Egyedüli jelöltként indult a legutóbbi helyi választáson. Azt mondják Szigligeten, hogy Ön is csak kötelességtudatból vállalta a polgármesterséget. Miért?

Sajnos igen. Már a tavalyi évben is komolyan gondoltam, hogy nincs tovább. Most így utólag bánom, hogy elindultam. Igen van felelősségem a falu iránt, de most már úgy éreztem, nincs tovább. Büszkeséggel és fájdalommal tölt el, amikor járom a falut, és mindenhol látom munkánk eredményét.

Két évtizede Ön irányítja Szigligetet. Mi változott, ami miatt önként felállt a település vezetése? Miért nem zár össze egységesen a falu? Közös erővel nem lehet hatékonyabban megakadályozni olyan folyamatokat, amiket nem szeretnének az itt élők?

A testület tagjai bölcsen úgy gondolták, hogy nincsen szüksége a falunak botrányra, sárdobálásra, így nem szerettük volna a lakosságot is bevonni.

Hamarosan időközi választást kell tartani. Milyen változást hozhat ez? Lesz, aki jelöltként indul? Hiszen legutóbb nem volt más jelölt, csak Ön.

Erre nem tudok választ adni. Valóban az elmúlt öt választások során két alkalommal csak egyedül indultam, de én úgy gondolom, hogy többen is megmérettetik most magukat. Én mélységesen csalódott vagyok. Számomra itt ért véget a közéleti munka.

fotó: Ács Gábor
Szigliget Község Önkormányzatafotó: Ács Gábor