rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Járvány: gellert kaphat a svéd modell

Járvány: gellert kaphat a svéd modell
Szerzői jogok  Andres Kudacki/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Svédország teljesen más szemlélettel kezeli a koronavírus-járványt, mint az európai államok, és ezért számos bírálat érte az elmúlt hónapokban. A svédek többsége azonban bízik a stockholmi kormány döntéseiben, amelyeknek megvan a maguk logikája. Az elmúlt hetekben a járványhelyzet rohamos javulásáról számolnak be a svéd hatóságok.

A svéd kormány nem a járvány elfojtását, hanem a vírus terjedésének lassítását tűzte ki célul azért, hogy kialakulhasson az úgynevezett nyájimmunitás. Utóbbi ugyanis akkor jön létre, ha minél többen átesnek a fertőzésen. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hatóságok alig korlátozták a lakosság mindennapi életét, az emberek eljártak dolgozni, az iskolák nem zártak be, az éttermek, üzletek is kinyitottak nap mint nap.

_Ez azzal járt, hogy a járvány rengeteg áldozatot szedett, számuk átlépte az 5600-at, ami a népességszámhoz viszonyított arányát tekintve 30 százalékkal meghaladja az amerikai adatot. Leginkább emiatt érte kritika a svéd kormányt, és személy szerint a kormányfőt, Stefan Löfvent is, aki júniusban felülvizsgálatot hirdetett. Bejelentette, hogy elemezteti a járványt érintő kormányintézkedéseket. _

Két további friss bejelentés árnyalja a képet. Az egyik a svéd hatóságoké, és arról szól, hogy az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a járvánnyal összefüggő halálesetek száma Svédországban. A másik a kutatóké, akik szerint nem biztos, hogy az új típusú koronavírus ellen lesz valaha is nyájimmunitás.

Andres Kudacki/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

"Április közepe óta egyértelműen csökkenő tendenciát látunk az intenzív ápolásban részesülő betegek és a halálesetek számában" - mondta Anna Mia Ekström epidemiológus professzor, a világhírű Karolinska Intézet vezető tanácsadója. Szerinte a nyári szabadságok miatt kevesebben dolgoznak, így kevesebb az utas a tömegközlekedésben is, miközben az emberek több időt töltenek a szabadban, így a vírus nehezebben terjed. Ezt a statisztikában R-számnak nevezett adat is mutatja. Ez azoknak a számát adja meg, akik ugyanattól az embertől kapták el a fertőzést, vagyis a fertőzöttek fertőzőképességét érzékelteti. Ez most 0,6 Svédországban.

Egy stockholmi kórházban tetten érhető a betegszám biztató alakulása is: március óta először száznál kevesebb COVID-beteget kezelnek.

De vajon mi a helyzet a nyájimmunitással?

Biztosat egyelőre senki sem tud. Számos kutatás folyik annak kiderítésére, vajon hogyan és mennyi időre alakulhat ki védettség az emberi szervezetben ez ellen az új vírusfajta ellen. Az már világos, hogy a védettség, ha ki is alakul, nem száz százalékos, és nem örökké tart. Legutóbb a brit egészségügyi miniszter figyelmeztetett arra, hogy lehet, a védőoltások is csak a COVID-19 tüneteinek enyhítésére lesznek alkalmasak, mint az influenza elleni vakcinák.

Mindezzel együtt nem teljesen eredménytelen a svéd modell.

A svéd közegészségügyi hivatal júniusban közzétett adatai szerint a legsúlyosabban érintett Stockholmban és környékén az emberek körülbelül 10 százalékának a szervezetében már vannak koronavírus-antitestek.

Az elmúlt négy hétben több mint 140 ezer ember jelentkezett ingyenes antitest-tesztre a fővárosi régióban, és 17,6 százalékuk pozitív eredményt kapott. Ez önmagában is figyelemre méltó, de valódi jelentőségét akkor lehet majd igazán megítélni, ha kiderül, hogy az antitestek milyen erős és milyen hosszan tartó védelmet jelentenek az új típusú koronavírus esetében.