rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Irán elfogatóparancsot adott ki Trump ellen

AP Photo/Evan Vucci
AP Photo/Evan Vucci   -   Szerzői jogok  Evan Vucci/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Irán elfogatóparancsot adott az Egyesült Államok elnöke ellen, akit gyilkossággal és terrorizmussal vádol. Az Interpol segítségét is kéri az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő letartóztatásához, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtása miatt vádol.

Ali Alkaszimer teheráni ügyész azt közölte, hogy az elfogatóparancs Trump mellett további 35 személyre vonatkozik, akik részt vettek a Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda elitegysége, az al-Kudsz Brigád parancsnoka elleni januári, bagdadi támadás kitervelésében, előkészítésében, és végrehajtásában.

Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de azt mondta, Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azután sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje.

Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, ún. piros jelzéssel adjon ki körözést.

A lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet egyelőre nem válaszolt a megkeresésre, és nem valószínű, hogy eleget tesz Irán kérésének. A hasonló esetekre vonatkozó irányelv tiltja ugyanis tiltja, hogy politikai beavatkozást tegyen az Interpol.

Irán januárban terrorszervezetnek nyilvánította az Egyesült Államokat, napokkal azután, hogy Szulejmánit az amerikai elnök utasítására célzottan likvidálták Irakban.

A Trump-kormányzat hivatalba lépése óta folytat eszkalációs politikát a teheráni iszlamista rezsimmel szemben. Trump kivonult a 2015-ben tető alá hozott atomalkuból (amely megakadályozta az iráni nukleáris fegyverkezést), és szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Válaszként az Irán által támogatott közel-keleti milíciák és maga az iráni haderő is alacsony intenzitású hadviselést indított az USA és szövetségeseinek térségbeli állasaival szemben.

Szulejmáni meggyilkolása is ebbe az eszkalációs spirálba illik, amely potenciálisan tovább növelheti a két ország közti konfliktus intenzitását.