EBRD-országok gazdasági növekedése vártnál élesebben lassul: infláció 6,4%-ra ugrik az iráni háború miatt, energiaárak emelkednek
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely Közép- és Kelet-Európa, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika feltörekvő gazdaságaiban fektet be, csökkentette térségeire vonatkozó növekedési előrejelzéseit, a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktust nevezve meg az egyik fő gazdasági zavaró tényezőként.
Legfrissebb, „Strai(gh)t talk” című Regional Economic Prospects jelentésében az EBRD a térségek együttes növekedését 2026-ra 3,1 százalékra becsüli, ami 2025 3,4 százalékos üteme alatt van, és 0,5 százalékponttal marad el a februárban közzétett prognózistól.
A növekedés 2027-re 3,6 százalékra állhat helyre, bár ez az előrejelzés is valamivel alacsonyabb a korábban vártnál.
A jelentés szerint a növekvő olaj- és gázárak, a Hormuzi-szoroson átívelő tengeri szállítás zavarai, valamint az európai és az amerikai energiaköltségek közötti egyre nagyobb különbségek rontották a versenyképességet, és sok gazdaságban lassították a növekedési lendületet.
Az EBRD becslése szerint térségeiben a gazdasági növekedés 2026 első negyedévében éves összevetésben 2,9 százalékra lassult. A vártnál gyengébb teljesítményt több nagy gazdaságban, köztük Egyiptomban, Kazahsztánban, Romániában, Törökországban és Ukrajnában mérték.
„A közel-keleti konfliktus újabb sokkot jelent azoknak a régióknak, amelyek már eddig is a feldolgozóipar gyengeségével és törékeny költségvetési helyzettel küzdöttek” – fogalmazott Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza a jelentést kísérő nyilatkozatában.
Romlik inflációs kilátás, emelkednek hitelfelvételi költségek
A jelentés a 2025 végi mérséklődési időszak után az infláció újbóli emelkedésére hívja fel a figyelmet.
Az EBRD térségeiben az átlagos infláció 2026 februárja és áprilisa között 6,4 százalékra nőtt, ami 1,2 százalékpontos emelkedést jelent.
A bank szerint a fő mozgatórugót a magasabb energia- és élelmiszerárak jelentették, egyes gazdaságokban pedig a dollárral szembeni árfolyam-gyengülés is tovább növelte a nyomást.
Az EBRD arra figyelmeztetett, hogy az infláció várhatóan hosszabb ideig marad a korábban feltételezettnél magasabb szinten, különösen azért, mert sok, általa lefedett gazdaságban az élelmiszer és az energia nagyobb hányadot képvisel a háztartások kiadásaiban, mint a fejlett piacokon.
Az EBRD által vizsgált gazdaságok csaknem kétharmada vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek a fogyasztók támogatását vagy az energiafelhasználás mérséklését célozzák, például üzemanyagár-plafonokat, adócsökkentéseket vagy célzott támogatásokat.
A bank ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közfinanszírozás egyre nagyobb nyomás alá kerül.
A magasabb energiaköltségek, a növekvő hitelfelvételi terhek és a szigorodó globális pénzügyi feltételek különösen azokban a gazdaságokban fokozzák a feszültséget, ahol már most is magas az államadósság szintje.
Előretekintve a jelentés arra is figyelmeztet, hogy az elhúzódó konfliktus újabb energiaár-emelkedést válthat ki, mélyítheti az ellátási láncok zavarait, és tovább rontja a növekedési kilátásokat az EBRD térségeiben.