A FRA a politikusoknak szóló ébresztőnek szánja az alapvető emberi jogok érvényesülését fókuszba állító közvélemény-kutatásról közzétett jelentését.
HIRDETÉSSzámítanak-e igazán, illetve mennyire fontosak az alapvető emberi jogok az Európai Unióban – erről készített felmérést az unió felelős ügynöksége, a FRA.
A közvéleménykutatás készítői az uniós tagországokban, illetve Észak-Macedóniában élő közel 35 ezer embert kérdeztek a témáról, majd az eredményeket jelentésben összegezték.
A FRA felmérése
Általában véve a kérdezettek mintegy 90%-a úgy válaszolt, hogy az emberi jogok igazságosabb társadalmat eredményeznek, de sokan gondolják azt, hogy ezek a jogok nem mindenkit védenek egyenlően. Utóbbiak főként az alacsonyabb iskolázottságú, valamint például a fogyatékkal élők közül kerültek ki, de a 65 év felettiek jó része is szkeptikus a gyakorlati jogalkalmazással kapcsolatban.
Az emberek jelentős többsége fontosnak tartja a demokratikus alapelveket, főként a szabad választásokat, a különféle aspektusokból vizsgált egyéb társadalmi jelenségek – például a kisebbségek jogai – tekintetében viszont megosztottak.
Tetten érhető a politikai vezetők iránti bizalom hiánya is. A többség például úgy gondolja, hogy nagyobb esélye van munkát szereznie annak, aki a hatalmon lévő párthoz tartozik, illetve sokan vélekednek úgy, hogy országukban a bírói joggyakorlat csak ritkán, vagy egyáltalán nem mentes a kormány befolyásától.
A magyarok bizalmatlansága
A felmérésben megkérdezett magyarok 35 %-a gondolja így, amivel Magyarország – Horvátország (47%), Szlovákia (38%) és Bulgária (36%) után – negyedik a bírói függetlenséggel kapcsolatban szkeptikusok rangsorában.
Még rosszabb a helyzet, ha a „Tart-e attól, hogy a választási kampány során megfélemlítés áldozata lesz valamely politikai párt vagy szervezet részéről?” kérdésre adott válaszok összegzését vizsgáljuk.
E tekintetben a magyarok komfortérzete a legrosszabb az uniós tagországokban élők közül, mert a megkérdezettek több mint fele (51%) válaszolta, hogy nagyon (8%) vagy közepes mértékben (43%) tart a megfélemlítéstől. (A második helyet Románia foglalja el, némileg tán meglepőbb, hogy Németország a harmadik, Ausztria a negyedik.)
A tolerancia hiánya
Az sem túl hízelgő ránk nézve, hogy a fiatalok és az idősebbek szerint mennyire fontos, hogy az ellenzék szabadon kritizálhassa a kormányt. Ebben a rangsorban Magyarország az utolsó előtti (csak Szlovákia van mögöttünk az unióból) a 65 év feletti válaszadók véleménye alapján (54%), illetve hátulról a harmadik (44%) amennyiben a 16 és 29 év közöttiek válaszait vesszük figyelembe. (Mindkét korosztályban jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól.)
Szintén hátulról vagyunk „holtversenyes” másodikok (Bulgáriával) az EU-ban, azaz a 25-26. helyen állunk a „Demokrácia szempontjából mennyire tartja fontosnak a kisebbségek jogainak védelmét?” kérdésre adott válaszok egy része alapján. A „Nagyon fontosnak tartom” választ a magyar megkérdezettek 48 %-a jelölte meg (csak a csehek 40%-a kevesebb ennél, az uniós átlag 66%).
Nem fest túl jó képet országunkról az „Egyetért-e azzal az állítással, miszerint az emberi jogok országában mindenkit egyformán megilletnek?” kérdésre adott válaszok összegzése sem.
Az „egyetértek vagy hajlok rá” választ a magyar – csakúgy, mint a spanyol –megkérdezettek 34%-a jelölte meg, aminél csak a horvát (23%) és a ciprusi (12%) válaszadók voltak elutasítóbbak (az uniós átlag 52%)
(Aki szeretne elmerülni a FRA jelentésének további részleteiben, ide kattintva megteheti)
A jelentés a FRA igazgatója szerint ébresztő a politikusoknak, amely segíthet elérni, hogy az alapvető jogok tényleg mindenkit megillessenek.