A magyarok szerint korrupt országban élnek, de jól tűrik

Szerdán publikálta szokásos kétéves korrupciós jelentését a Eurobarometer, amelyben azt vizsgálják, a lakosság érzékelése szerint mely területeken mennyire elterjedt hazájukban a korrupció, és hogyan ítélik meg a korrupció különböző formáit. 

Az uniós polgárok 71%-a gondolja azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt a hazájában. Ebben a kérdésben tagállamonként óriási a szórás: a finnek (20%) a dánok (35%) és a svédek (40%) kisebb része ért egyet ezzel a kijelentéssel, míg majdnem minden horvát (97%) és görög (95%), valamint a magyarok túlnyomó többsége igen (87%). 

Egy másik fontos kérdés, hogy mennyire tartják az adott állam polgárai elfogadhatónak azt, ha valaki ajándékkal, szívességgel vagy pénzzel igyekszik előnyt intézni magának a közigazgatásban vagy a közszolgálatban. Az természetes, hogy ahol az emberek kevéssé elterjedtnek gondolják a korrupciót, ott elítélik, aki ilyesmit csinál. Ugyanakkor egy sereg országban, ahol egyébként az emberek a magyarországinál is nagyobbnak látják a korrupciót, nagy arányban elfogadhatatlannak gondolják, ha valaki megvesztegeti a döntéshozót, az ügyintézőt, vagy az orvost.  Ilyen például Portugália és Spanyolország, de még a hazájukat rendkívül korruptnak érzékelő görögök több mint fele is elítéli az ilyesmit. Magyarországon viszont mindössze 38% tartja elfogadhatatlannak a vesztegetés különböző formáit, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban. 

Érdekes megnézni, hogy mely területeket érzékelnek korruptnak a magyarok és az unió többi polgára. A politikai pártokat és a politikusokat tartják mindenütt a legkorruptabbnak, de a magyarok kicsit kevésbé, mint az uniós átlag. Ugyanakkor az uniós átlagnál sokkal korruptabbnak tartják az egészségügyet, és jelentősen korruptabbnak a bíróságot, az ügyészséget, az adóhatóságot és a pályázatokat elbíráló köztisztviselőket. Az uniós átlagnál sokkal kevésbé tartják viszont korruptnak a bankokat. 

A magyarok az uniós átlagnak megfelelően leginkább azért nem jelentik a korrupciót, mert nehéz bizonyítani, viszont az uniós átlagnál 10%-kal magasabb azok aránya, akik azért nem jelentik, mert "úgysem büntetik meg a felelősöket". Ha mégis jelentené valaki, akkor az uniós átlagnál sokkal kevésbé bízna ezügyben a rendőrségben vagy az ügyészségben, viszont az uniós átlagnál szívesebben fordulna a sajtóhoz, civil szervezetekhez vagy az EU intézményeihez.