Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A horvátok meglépték: előrehozott választások a járvány miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Tibor Vovesz  és MTI
Egy horvát parlamenti képviselő várja az ülés kezdetét 2020 áprilisában.
Egy horvát parlamenti képviselő várja az ülés kezdetét 2020 áprilisában.   -   Szerzői jogok  AP

Két és fél hét múlva tartanak előrehozott parlamenti választásokat Horvátországban. Az ottani eljárásrend szerint az országos választási bizottság teszi közzé az induló pártok hivatalos jelölt-listáit, és csak ezután kezdődhet a korteskedés. A választási kampány 24 órával a választás napja előtt, azaz 3-án éjfélkor fejeződik be. A voksolás július 5-én, vasárnap lesz.

Hiába a procedúra, a pártok már jóval előbb megkezdték a választási küzdelmet informális módon. A rádiók és televíziók hetek óta szembesítik egymással a különböző politikai tömörülések jelöltjeit, hogy nézeteikről, véleményükről faggassák őket fontos társadalmi kérdéseket érintő témákban.

Mik a vezető kampánytémák?

Az abortusz, és annak esetleges szigorítása az egyik kiemelt kérdés a kampány során. Horvátországban jelenleg egy 1978 óta, még az akkor Jugoszláviában elfogadott abortusztörvény hatályos. Több párt azonban szigorítaná a szabályokat, amelyekhez azért is hozzá kell nyúlni, mert a horvát alkotmánybíróság 2017-ben új törvény megalkotására kötelezte a parlamentet. A konzervatív pártok egyes politikusai, a katolikus egyház, valamint több hozzá kötődő civil szervezet pedig az abortusz teljes tilalmát szeretné elérni. A most érvényes jog a terhesség megszakíthatóságának határidejét a magzat 10 hetes életkorában határozza meg. Az abortusz elvégzése iránti kérelem benyújtásától a terhességmegszakításig nem létezik türelmi idő, és költségeit nem fedezi az egészségbiztosító, azokat az érintett nőnek kell állnia, függetlenül társadalmi helyzetétől. A kiskorúak terhességmegszakítása a szülők beleegyezése nélkül 16 éves kortól megengedett.

Az abortuszhoz hasonlóan kiemelt fontosságú kampánytéma lesz a 4,2 milliós országban, hogy melyik párt mit ígér az azonos nemű párok örökbefogadási jogával összefüggésben, a nevelőszülői hálózat átalakításával. Horvátországban az azonos nemű párok jelenleg nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Nemrég azonban ugyancsak az alkotmánybíróság korbácsolta fel a kedélyeket ebben a témában is, mivel engedélyezte egy zágrábi homoszexuális párnak, hogy nevelőszülőként gondoskodjon egy állami gondozott gyerekről. Az illetékes gyermek- és jóléti központ a jogszabály mögé bújva mégsem hajlandó a taláros testület döntésének eleget tenni. Hasonló hangot ütött meg Vili Beros ügyvezető egészségügyi miniszter is, aki azt nyilatkozata, hogy szerinte a gyermekeknek jobb, ha egy jó körülményeket biztosító árvaházban helyezik el őket, mint ha azonos nemű párok fogadják be őket. Később Andrej Plenkovic ügyvezető kormányfő azzal igyekezett kivédeni a miniszterre sütött „homofób” bélyeget, hogy azt mondta, Beros nem a legmegfelelőbben fejezte ki magát.

AP
Andrej Plenković, ügyvezető horvát miniszterelnökAP

Miért kellett előrehozni a választásokat októberről?

A koronavírus-járványra hivatkozva igyekszik mielőbbi választásokat tartani a kormánytöbbség. A kabinet mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani. A horvát parlament azonban a konzervatív-liberális koalíciós kormány javaslatára május 18-án saját feloszlatásáról hozott döntést. Attól tartanak, hogy őszre sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ezért szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új, a bizalmon alapuló parlamenti többséggel a választások után.

Mit mutatnak a felmérések?

Az előrejelzések szerint a választások nyomán sem az eddigi vezető kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd önállóan kormányt alakítani, ahhoz koalíciós társat kell keresniük. Jelenleg a a Horvát Demokratikus Közösség a baloldali liberális Horvát Néppárt – Liberális Demokratákkal (HNS) kormányoz, két miniszteri bársonyszéket pedig független politikusok kaptak.

Az előző, négy évvel ezelőtti választáshoz képest több az induló, kivéve a 12. választókörzetet, ahol majd etnikai kisebbségek választják meg képviselőiket. A voksoláson összesen 151 képviselői hely sorsa dől el: 140-ről az ország területén lévő 10 választókörzetben szavaznak, háromról a külföldön élő horvátok, nyolcról pedig etnikai kisebbségek döntenek.