rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A horvátok meglépték: előrehozott választások a járvány miatt

Egy horvát parlamenti képviselő várja az ülés kezdetét 2020 áprilisában.
Egy horvát parlamenti képviselő várja az ülés kezdetét 2020 áprilisában.   -   Szerzői jogok  AP
Betűméret Aa Aa

Két és fél hét múlva tartanak előrehozott parlamenti választásokat Horvátországban. Az ottani eljárásrend szerint az országos választási bizottság teszi közzé az induló pártok hivatalos jelölt-listáit, és csak ezután kezdődhet a korteskedés. A választási kampány 24 órával a választás napja előtt, azaz 3-án éjfélkor fejeződik be. A voksolás július 5-én, vasárnap lesz.

Hiába a procedúra, a pártok már jóval előbb megkezdték a választási küzdelmet informális módon. A rádiók és televíziók hetek óta szembesítik egymással a különböző politikai tömörülések jelöltjeit, hogy nézeteikről, véleményükről faggassák őket fontos társadalmi kérdéseket érintő témákban.

Mik a vezető kampánytémák?

Az abortusz, és annak esetleges szigorítása az egyik kiemelt kérdés a kampány során. Horvátországban jelenleg egy 1978 óta, még az akkor Jugoszláviában elfogadott abortusztörvény hatályos. Több párt azonban szigorítaná a szabályokat, amelyekhez azért is hozzá kell nyúlni, mert a horvát alkotmánybíróság 2017-ben új törvény megalkotására kötelezte a parlamentet. A konzervatív pártok egyes politikusai, a katolikus egyház, valamint több hozzá kötődő civil szervezet pedig az abortusz teljes tilalmát szeretné elérni. A most érvényes jog a terhesség megszakíthatóságának határidejét a magzat 10 hetes életkorában határozza meg. Az abortusz elvégzése iránti kérelem benyújtásától a terhességmegszakításig nem létezik türelmi idő, és költségeit nem fedezi az egészségbiztosító, azokat az érintett nőnek kell állnia, függetlenül társadalmi helyzetétől. A kiskorúak terhességmegszakítása a szülők beleegyezése nélkül 16 éves kortól megengedett.

Az abortuszhoz hasonlóan kiemelt fontosságú kampánytéma lesz a 4,2 milliós országban, hogy melyik párt mit ígér az azonos nemű párok örökbefogadási jogával összefüggésben, a nevelőszülői hálózat átalakításával. Horvátországban az azonos nemű párok jelenleg nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Nemrég azonban ugyancsak az alkotmánybíróság korbácsolta fel a kedélyeket ebben a témában is, mivel engedélyezte egy zágrábi homoszexuális párnak, hogy nevelőszülőként gondoskodjon egy állami gondozott gyerekről. Az illetékes gyermek- és jóléti központ a jogszabály mögé bújva mégsem hajlandó a taláros testület döntésének eleget tenni. Hasonló hangot ütött meg Vili Beros ügyvezető egészségügyi miniszter is, aki azt nyilatkozata, hogy szerinte a gyermekeknek jobb, ha egy jó körülményeket biztosító árvaházban helyezik el őket, mint ha azonos nemű párok fogadják be őket. Később Andrej Plenkovic ügyvezető kormányfő azzal igyekezett kivédeni a miniszterre sütött „homofób” bélyeget, hogy azt mondta, Beros nem a legmegfelelőbben fejezte ki magát.

AP
Andrej Plenković, ügyvezető horvát miniszterelnökAP

Miért kellett előrehozni a választásokat októberről?

A koronavírus-járványra hivatkozva igyekszik mielőbbi választásokat tartani a kormánytöbbség. A kabinet mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani. A horvát parlament azonban a konzervatív-liberális koalíciós kormány javaslatára május 18-án saját feloszlatásáról hozott döntést. Attól tartanak, hogy őszre sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ezért szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új, a bizalmon alapuló parlamenti többséggel a választások után.

Mit mutatnak a felmérések?

Az előrejelzések szerint a választások nyomán sem az eddigi vezető kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd önállóan kormányt alakítani, ahhoz koalíciós társat kell keresniük. Jelenleg a a Horvát Demokratikus Közösség a baloldali liberális Horvát Néppárt – Liberális Demokratákkal (HNS) kormányoz, két miniszteri bársonyszéket pedig független politikusok kaptak.

Az előző, négy évvel ezelőtti választáshoz képest több az induló, kivéve a 12. választókörzetet, ahol majd etnikai kisebbségek választják meg képviselőiket. A voksoláson összesen 151 képviselői hely sorsa dől el: 140-ről az ország területén lévő 10 választókörzetben szavaznak, háromról a külföldön élő horvátok, nyolcról pedig etnikai kisebbségek döntenek.