rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

OECD-főtitkár: “Ne a globalizációt hibáztassuk a nemzetközi együttműködés hiányáért!"

euronews_icons_loading
OECD-főtitkár: “Ne a globalizációt hibáztassuk a nemzetközi együttműködés hiányáért!"
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A világ az évtizedek óta látott legsúlyosabb gazdasági válsággal néz szembe, amit a koronavírus-járvány váltott ki. Habár sok ország lazít a kijárási korlátozásokon, a gazdasági kilábalás egyelőre még messze van. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint ennek a globális válságnak szörnyű következményei lesznek világszerte.

Ez utóbbiakról beszélt műsorvezetőnk, az Euronews gazdasági szerkesztője Oleksandra Vakulina az OECD főtitkárával, Angel Gurriával, aki Párizsból csatlakozott hozzánk.

Oleksandra Vakulina, Euronews:

"Gurria úr, köszönöm, hogy velünk van.”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Köszönöm.”

Oleksandra Vakulina, Euronews:

„A legtöbb előrejelzés szerint az év második felében kezdődik meg a kilábalás. Az OECD szerint azonban ez lassabban valósulhat meg. Mik a koronavírus-járvány hosszú távú gazdasági hatásai?”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Először is ha a járványnak nem lesz második hulláma, akkor idén hat százalékos gazdasági visszaesés várható. Ha lesz, akkor akár 7,5 százalékos zsugorodás, de talán még több is kilátásban van. Ennek pedig az az oka, hogy - a többi között - a bizalomnak helyre kell állnia. A befektetéseknek is vissza kell térniük. El kell tűnniük a kereskedelmi feszültségeknek. De ott van az adósság kérdése is, ami ránk marad. A kormányoké, a vállalatoké, a háztartásoké. Ez pedig kicsit nehezebbé teszi majd az újraindulást. Szóval inkább U alakú lesz a kilábalás, mint V alakú.

Oleksandra Vakulina, Euronews:

“Egyre növekszik az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a következő generációnak kell majd a válságért megfizetnie.”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Mindig a következő generáció fizeti meg az adósságokat. Ez nem változik. A kérdés az, vajon EZ a generáció eleget költ-e a vírus leküzdésére. Mindent bele kell adni! Meg kell nyerni a csatát a vírus ellen! Az adósság a vírus feletti győzelem eredménye. De ennek később lesznek meg a következményei. Ezért kell józannak maradnunk a kilábalással kapcsolatban. Hosszabb ideig fog tartani, és több tolóerőt kell majd alkalmazni, egész egyszerűen amiatt, hogy a szárnyak elnehezülnek.

Oleksandra Vakulina, Euronews:

„Úgy véli, hogy az adósságot nem valamiféle rossznak kéne látnunk, úgy, ahogyan például a pénzügyi világválságot követően?”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Az adósság olyan eszköz, ami nem eredendően rossz vagy jó dolog. Bölcsen és megfontoltan is fel lehet használni, hogy elősegítse a fejlődést, a növekedést. Egyes programok például ideálisan úgy voltak kialakítva, hogy az adósságokat vissza lehetett fizetni, vagy valami globális jó dolgot generáltak a társadalom, az ország számára. Ezért megérné fizetni az általános kincstári módon. De jelenleg nem az a fontos, hogy az adósságok problémájának szabálykönyvét elővegyük. Jelenleg mindent bele kell adnunk. Előszöris le kell győznünk a vírust, majd utána foglalkozhatunk a következményekkel.”

Oleksandra Vakulina, Euronews:

“A járvány hogyan gyorsította fel a nagy integrációt nagy töredezettséggé? És vajon ez történt-e?”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Úgy vélem, önmagában a nagy töredezettség kifejezés túlzás. Mint ahogyan a nagy integráció is az volt, mivel soha nem értük el az integrációnak azt a fokát, amit szerettünk volna, és nem kéne engednünk, hogy a járvány megállítsa az integráció folyamatát. Európa egyre inkább integrálttá fog válni. Európa jövője az integráció. Egy integrált Európa könnyebben boldogul. A jólét növekszik. Amint tudja, az egészségügyi rendszerek nem az Európai Bizottság felelősségkörébe tartoznak, hanem az államok hatáskörébe. Szóval alapvetően arról van szó, hogy különböző politikák különböző módon oldanak meg problémát, amelyben másképp számolnak, és másképp reagálnak a számokra. A végén egy meglehetősen stabil és azt mondanám, hogy meglehetősen általánosított megközelítést kaptunk. Gyógyszer és vakcina hiányában a második lehető legjobb dolog a karantén, valamint a közösségi távolságtartás volt, amit tehettünk, majd az enyhítési folyamat ellenőrzése nagyon-nagyon óvatosan, nagyon fokozatosan."

Oleksandra Vakulina, Euronews:

“Úgy véli, hogy a globalizáció veszélyben forog? Azt láttuk a járvány idején, hogy a ellátási láncok jelentősen megszakadtak.”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Ne a globalizációt hibáztassuk a hibás nemzeti politikákért vagy a nemzetközi együttműködés hiányáért! A globalizáció definíciója, hogy egy nagyon erős nemzetközi kooperáció az alapja. Ha ez nincs meg, és vannak kereskedelmi feszültségek, egyes esetekben még katonai és társadalmi feszültségek, fellángolások is vannak, elégedetlenség egyes országokban, akkor természetesen hiányzik az a ragasztó, ami az egészet egybentartja. A globalizáció hibáztatásával - akármennyire divatos is manapság - semmit nem fogunk elérni, mivel nem ad megoldást."

Oleksandra Vakulina, Euronews:

“Sokat beszélünk róla, mi az “új normális” manapság az emberek számára – a közösségi távolságtartás, a tesztelés, követés, izoláció. Mi az "új normális" a globális gazdaság számára?”

Ángel Gurría, az OECD főtitkára:

“Az új normálisnak remélhetőleg része lesz az, hogy itt a lehetőség, hogy emlékeztessük magunkat például az egyik legfontosabb generációkon átívelő felelősségre, ami a bolygóval és a klímaváltozással kapcsolatos. Gratuláció jár azoknak az országoknak, amelyek a kilábalás szakaszában azt mondják: zöldebb megoldásokat fognak támogatni akár az autóiparban, akár a repülőgépgyártásban vagy a szállítmányozásban. Kombinálják a leginkább érintett, legsérülékenyebb szektorok támogatását olyan politikákkal, amelyek egy jobb jövő felé mutatnak.”