Rabszolga-kereskedők, uralkodók, majd felfedezők és hajósok emlékműveit fejezik vagy döntik le, rongálják és elcsúfítják az Atlanti-óceán mindkét partján.
Kihalászták a bristoli öbölből Edward Colston szobrát. Az egykori rabszolga-kereskedő emlékművét vasárnap döntötték a vízbe a rasszista-ellenes megmozdulások során.
HIRDETÉSSajid Javid szerint azonban ez nincs rendjén. „Bristolban születtem. Gyűlölöm, ahogy Edward Colston hasznot hajtott a rabszolga-kereskedelemből. Ha azonban a bristoliak el akarják távolítani emlékművét, akkor azt demokratikus úton kell megtenni, nem bűncselekménnyel” – tweetelte a nevéből ítélve nyilván nem angol származású, de született brit állampolgár.
A 17. század első felében felcseperedő Edward Colston szintén bristoli születésű kereskedő volt. Kezdetben borral, gyümölccsel és szövetekkel üzletelt, később emberekkel. Bristol ellentmondásos polgáráról azt is tudni, hogy filantrópként bánt azokkal, akik osztották nézeteit.
A tengerből kiemelt szobrát átmenetileg biztos helyen tárolják, amíg nem találnak számára helyet egy múzeumban.
Robert Milligannek a Londoni Múzeum előtt álló szobrát hétfőn távolíttatták el egy markolóval. A skót kereskedő és hajótulajdonos köztudottan rabszolgákat is tartott.
Sadiq Khan, londoni polgármester már korábban bejelentette, hogy egy felülvizsgálat után a brit fővárosban eltávolítják mindazoknak a szobrait és utcaneveit, akik a rabszolgasághoz köthetők.
A Döntsétek le a rasszistákat honlap térképen jelölte meg, kiket kellene száműzni a szigetországban.
A megnevezettek között van William Gladstone, aki a 19. század második felében 12 éven át volt Nagy-Britannia miniszterelnöke; Sir Robert Peel, aki két mandátumot töltött be kormányfőként; James Cook hajóskapitány, akinek a nevéhez fűződik Ausztrália felfedezése és Sir Francis Drake, aki a 16. században másodikként hajózta körbe a Földet – írja a Sky News.
II. Lipót belga király antwerpeni szobrát a hétvégén vörös festékkel öntötték le, majd kedden múzeumba szállították. Az uralkodó Kongó gyarmatosítása és könyörtelen kizsákmányolása révén vált ismertté.
A szobor nem áll többé talapzatra, hanem egy „múzeumi gyűjtemény kiállítótárgya lesz” – idézi a Deutsche Welle az antwerpeni polgármester szóvivőjét.
Kolumbusz Kristóf szobrait St. Paulban, Bostonban és Richmondban fejezték vagy döntötték le, illetve csúfították el – tudósít a Washington Post.
A genovai születésű, a spanyol királynő megbízásából útnak induló hajós Indiába tervezett eljutni, helyette felfedezte az Újvilágot, és ezzel megkezdődött a „conquistadorok”, a hódítók kora.
Világszerte 600 szoborral tisztelegnek emléke előtt.
A szobordöntéseket Nyugaton a George Floyd meggyilkolása utáni tiltakozássorozat váltotta ki.
Kelet-Európán a rendszerváltás éveiben, a 90-es évek elején söpört végig a „kommunista diktatúra gigantikus emlékműveinek” eltávolítási hulláma.
Akkoriban sorra döntötték le Marx, Engels, Sztálin, Lenin – és még sorolhatnánk – szobrait.
A letűnt rendszer eltávolított magyarországi emlékműveit a Memento szoborparkban állították ki turistalátványosságként.