rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Robbanásszerűen növekedett a családon belüli erőszak a karantén ideje alatt

euronews_icons_loading
Robbanásszerűen növekedett a családon belüli erőszak a karantén ideje alatt
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Amikor az élet a rendes kerékvágásban halad, minden harmadik nőt bántalmaz a partnere, volt partnere vagy családtagja. Átlagosan naponta száz nőt gyilkol meg ismerőse. A karantén azonban robbanásszerűen fokozta az erőszakot. Egyes európai országokban a bántalmazás harmadával növekedett. Erről szól az Unreported Europe pénteki epizódja.

“A volt partnerem megtámadott" - meséli riporterünknek, Monica Pinnának Evelin, akinek a nevét megváltoztattuk. "Bejött a munkahelyemre, és azt mondta, hogy meg akar ölni. Egy fejsze nyelével megütötte a fejemet. Mindenfelé vér volt. Eltört a homlokcsontom. Szerintem csak azért vagyok még életben, mert a kollégám még a parkolóban volt, amikor ez történt. Meghallotta a sikításomat. Feljött, és valószínűleg ez állította meg az egészet. A volt partnerem azt mondta, hogy bevisz a kórházba. Meg voltam rémülve, őszintén: azt gondoltam, hogy az autóban végez velem.”

Nehéz tisztán látni azzal kapcsolatban, milyen hatása volt a járványnak a családon belüli erőszakra Európában. Az adatokat nem gyűjtik szisztematikusan. Az olasz belügyminiszter szerint a karantén 11 hete alatt 11 gyilkosság történt. A 27 éves, orvosnak tanuló Lorenát barátja ölte meg, egy ápoló, aki azzal vádolta barátnőjét, hogy megfertőzte őt koronavírussal.

Spanyolországban négy nőt gyilkoltak meg. Gironában egyikükre emlékeznek. A hivatalos adatok szerint január óta 20 nőt öltek meg, de a nem hivatalos források szerint a szám ennek duplája.

A francia egyesület, a "Nőgyilkosságok, amiket ex-vagy jelenlegi partnerek követtek el" számon tartja a nők elleni erőszak áldozatainak számát. Franciaországban év eleje óta 40 nő vesztette életét családon belüli erőszak áldozataként. Itt az áldozatok mindössze ötöde jelenti fel bántalmazóját. Elrettenti őket az, amivel a lépés után szembesülniük kell. Evelin bántalmazóját két nappal a támadás után kiengedték, így a tárgyalás előtt egy hónapig szabadon volt.

Monica Pinna, Euronews:

"Történt bármilyen konkrét intézkedés annak érdekében, hogy garantálják: a volt partnere békén hagyja Önt?”

"Evelin"

"Nem közelíthet meg, és nem léphet velem kapcsolatba. Az ő jóindulatán múlik az egész. Ez nem elég.”

Monica Pinna, Euronews:

„Volt-e valami a jogi eljárásban, ami igazán megdöbbentette?”

"Evelin"

"Az, hogy egyáltalán nem hallgatják meg az áldozatot. Hogy úgy hoztak döntéseket, hogy erről nem szóltak nekem, és nem garantálták a biztonságomat semmilyen módon.”

Monica Pinna, Euronews:

„Arról nem szóltak, hogy kiengedik?”

"Evelin"

„Amikor felhívtak, már szabadonengedték. Bármi megtörténhetett volna.”

A francia igazságügyi minisztérium tavalyi jelentése 88 gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet vizsgált. Az esetek 65 százalékában az áldozat értesítette korábban a rendőrséget. A minisztérium próbálta felderíteni a rendszer hiányosságait. Egy, az áldozatsegítésre szakosodott ügyvédet kérdeztünk arról, mik a rendszer hibái.

"Vannak eszközeink, de az a gond, hogy rengeteg a beérkező panasz" - magyarázta Bénédicte del Vecchio-Zinsch ügyvéd. "Ezekre sokféle választ lehet adni, de nagyon kevés ember kapja meg ezeket a beadványokat, és ad rájuk választ. Hiányoznak az emberi és az anyagi források ahhoz, hogy az üldözött embereket megvédjék.”

A nőgyilkosságok növekvő száma miatt 2019-ben Franciaországban tartottak egy három hónapos, nyílt párbeszédet nőket védő szervezetek és politikusok között arról, milyen konkrét intézkedéseket lehetne bevezetni.

Új eszközöket alkalmaztak a járvány ideje alatt is. Az áldozatok például gyógyszertárakban kérhetnek segítséget kódszavak alapján. Vajon ez működik-e? Erről kérdeztük a Rhône megyei gyógyszerészek szövetségének elnökét.

"Az én gyógyszertáramban nem volt ilyen eset" - állítja Veronique Nouri. "Megkérdeztem a Rhône megyei kollégákat, és náluk sem volt. Szerintem lennie kellett volna eseteknek, lehet, hogy csak nem merték használni ezt a módszert.”

Áldozatsegítő pontokat is felállítottak Franciaország-szerte néhány szupermarketben. A lyoni régió egyetlen ilyen pontját nem volt egyszerű megtalálni, és zárva volt, amikor a kijárási korlátozásokat feloldották.

A női jogvédő szervezetek forróvonalait elárasztották hívásokkal. A lyoni VIFFIL-szervezet több mint ezren keresték meg telefonon a karantén hét hete alatt. Ezek között volt 230 olyan nő hívása, akik korábban még sosem kértek segítséget a szervezettől.

"Nincs elég menedékház a nők számára, habár a karantén ideje alatt az állam, a régiók és magánszemélyek is sok forrást tettek elérhetővé" - sorolja Elisabeth Liotard, a VIFFIL igazgatója."A kormány 60 szálláshelyet nyitott meg az áldozatok számára. Így olyan megoldások is rendelkezésünkre álltak, amik normál esetben nem.

Ha ma lenne tíz lakásunk, akkor szerintem tíz nő azonnal beköltözne. Ez azt jelenti, hogy amikor az élet a rendes kerékvágásban halad, sok nő csupán azért marad otthon, mert nincs hová mennie.

A járvány egy ébresztő volt – megmutatta, hogy a nők nem mindig vannak biztonságban otthonaikban. Európában egyre inkább azon igyekeznek, hogy a nők érdekében megváltoztassák a jogi kereteket, javítsák a rendőrség válaszadási képességét, és növeljék a nőknek biztonságot nyújtó szolgáltatások számát.

Az Európa Tanács 34 tagállama már ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, amely átfogó intézkedéseket tartalmaz a nők védelmében.

Monica Pinna, Euronews

“Milyen eszközei vannak a családon belüli erőszak kezelésének?”

Johanna Nelles, Európa Tanács

“Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti törvénykezés eléggé megváltozott, és egyre specifikusabb cselekményeket tettek büntethetővé. Sok állam felmérte, vajon van-e elég pénzügyi alapja az isztambuli egyezmény által előírtak betartására, vajon elegendőek-e a szolgáltatások, vagy újakat kell-e bevezetni. Sok ország új szolgáltatásokat vezet be a szexuális erőszak áldozatainak, olyanokat, amelyek korábban nem léteztek.”

Magyarország nem tartozik ezek közé: május 5-én ugyanis elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Ugyanígy tett Bulgária, Szlovákia, és Lettország is. A parlament a kormány álláspontját támogatta, amely szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, valamint a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt a romboló genderszemlélet bevezetését.

A magyar kormány azt állítja: egyetért az egyezmény szellemével, de nincs szükség annak bevezetésére.

"Minden olyan intézkedéssel, nemzetközi intézménnyel, kezdeményezéssel, lépéssel egyetértünk, ami azt szolgálja, hogy a nők testi és lelki épségét garantálja, az ő védelmüket biztosítja. A magyar jogrendszerben ma ezek az intézmények és intézkedések megvannak, biztosítottak, nagyrészt mi hoztuk meg. Ezek ráadásul sokszor lényegesen szigorúbbak, mint amit az Isztambuli Egyezmény megkíván" - mondta el egy kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak ellen egyesület és más nőjogi szervezetek már számos alkalommal tüntettek az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért.

"Az Isztambuli Egyezmény átfogó megközelítést jelentene a párkapcsolati erőszak szexuális erőszakkal szemben. A nagy veszteség az az, hogy ehelyett ilyen ad hoc alkalmi elszigetelt próbálkozások vannak a jelenség kezelésére. Ráadásul ezek nagyon gyakran nem a modern szakmai felismeréseken, nemzetközi jó gyakorlaton alapszanak" - mondta Tóth Györgyi, a NANE munkatársa.

A családon belüli erőszak bárkire bármilyen korban lesújthat. Az áldozatok szeretnék, ha meghallanák a hangjukat, hogy ne kelljen félteniük az életüket, és hogy normális hétköznapjaik lehessenek...