Amikor az élet a rendes kerékvágásban halad, minden harmadik nőt bántalmaz a partnere, volt partnere vagy családtagja. Átlagosan naponta száz nőt gyilkol meg ismerőse világszerte. A karantén alatt egyes európai országokban a bántalmazás harmadával növekedett.
Amikor az élet a rendes kerékvágásban halad, minden harmadik nőt bántalmaz a partnere, volt partnere vagy családtagja. Átlagosan naponta száz nőt gyilkol meg ismerőse. A karantén azonban robbanásszerűen fokozta az erőszakot. Egyes európai országokban a bántalmazás harmadával növekedett. Erről szól az Unreported Europe pénteki epizódja.
“A volt partnerem megtámadott" - meséli riporterünknek, Monica Pinnának Evelin, akinek a nevét megváltoztattuk. "Bejött a munkahelyemre, és azt mondta, hogy meg akar ölni. Egy fejsze nyelével megütötte a fejemet. Mindenfelé vér volt. Eltört a homlokcsontom. Szerintem csak azért vagyok még életben, mert a kollégám még a parkolóban volt, amikor ez történt. Meghallotta a sikításomat. Feljött, és valószínűleg ez állította meg az egészet. A volt partnerem azt mondta, hogy bevisz a kórházba. Meg voltam rémülve, őszintén: azt gondoltam, hogy az autóban végez velem.”
Nehéz tisztán látni azzal kapcsolatban, milyen hatása volt a járványnak a családon belüli erőszakra Európában. Az adatokat nem gyűjtik szisztematikusan. Az olasz belügyminiszter szerint a karantén 11 hete alatt 11 gyilkosság történt. A 27 éves, orvosnak tanuló Lorenát barátja ölte meg, egy ápoló, aki azzal vádolta barátnőjét, hogy megfertőzte őt koronavírussal.
Spanyolországban négy nőt gyilkoltak meg. Gironában egyikükre emlékeznek. A hivatalos adatok szerint január óta 20 nőt öltek meg, de a nem hivatalos források szerint a szám ennek duplája.
A francia egyesület, a "Nőgyilkosságok, amiket ex-vagy jelenlegi partnerek követtek el" számon tartja a nők elleni erőszak áldozatainak számát. Franciaországban év eleje óta 40 nő vesztette életét családon belüli erőszak áldozataként. Itt az áldozatok mindössze ötöde jelenti fel bántalmazóját. Elrettenti őket az, amivel a lépés után szembesülniük kell. Evelin bántalmazóját két nappal a támadás után kiengedték, így a tárgyalás előtt egy hónapig szabadon volt.
Monica Pinna, Euronews:
"Történt bármilyen konkrét intézkedés annak érdekében, hogy garantálják: a volt partnere békén hagyja Önt?”
"Evelin"
"Nem közelíthet meg, és nem léphet velem kapcsolatba. Az ő jóindulatán múlik az egész. Ez nem elég.”
Monica Pinna, Euronews:
„Volt-e valami a jogi eljárásban, ami igazán megdöbbentette?”
"Evelin"
"Az, hogy egyáltalán nem hallgatják meg az áldozatot. Hogy úgy hoztak döntéseket, hogy erről nem szóltak nekem, és nem garantálták a biztonságomat semmilyen módon.”
Monica Pinna, Euronews:
„Arról nem szóltak, hogy kiengedik?”
"Evelin"
„Amikor felhívtak, már szabadonengedték. Bármi megtörténhetett volna.”
A francia igazságügyi minisztérium tavalyi jelentése 88 gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet vizsgált. Az esetek 65 százalékában az áldozat értesítette korábban a rendőrséget. A minisztérium próbálta felderíteni a rendszer hiányosságait. Egy, az áldozatsegítésre szakosodott ügyvédet kérdeztünk arról, mik a rendszer hibái.
"Vannak eszközeink, de az a gond, hogy rengeteg a beérkező panasz" - magyarázta Bénédicte del Vecchio-Zinsch ügyvéd. "Ezekre sokféle választ lehet adni, de nagyon kevés ember kapja meg ezeket a beadványokat, és ad rájuk választ. Hiányoznak az emberi és az anyagi források ahhoz, hogy az üldözött embereket megvédjék.”
A nőgyilkosságok növekvő száma miatt 2019-ben Franciaországban tartottak egy három hónapos, nyílt párbeszédet nőket védő szervezetek és politikusok között arról, milyen konkrét intézkedéseket lehetne bevezetni.
Új eszközöket alkalmaztak a járvány ideje alatt is. Az áldozatok például gyógyszertárakban kérhetnek segítséget kódszavak alapján. Vajon ez működik-e? Erről kérdeztük a Rhône megyei gyógyszerészek szövetségének elnökét.
"Az én gyógyszertáramban nem volt ilyen eset" - állítja Veronique Nouri. "Megkérdeztem a Rhône megyei kollégákat, és náluk sem volt. Szerintem lennie kellett volna eseteknek, lehet, hogy csak nem merték használni ezt a módszert.”
Áldozatsegítő pontokat is felállítottak Franciaország-szerte néhány szupermarketben. A lyoni régió egyetlen ilyen pontját nem volt egyszerű megtalálni, és zárva volt, amikor a kijárási korlátozásokat feloldották.
A női jogvédő szervezetek forróvonalait elárasztották hívásokkal. A lyoni VIFFIL-szervezet több mint ezren keresték meg telefonon a karantén hét hete alatt. Ezek között volt 230 olyan nő hívása, akik korábban még sosem kértek segítséget a szervezettől.
"Nincs elég menedékház a nők számára, habár a karantén ideje alatt az állam, a régiók és magánszemélyek is sok forrást tettek elérhetővé" - sorolja Elisabeth Liotard, a VIFFIL igazgatója."A kormány 60 szálláshelyet nyitott meg az áldozatok számára. Így olyan megoldások is rendelkezésünkre álltak, amik normál esetben nem.
A járvány egy ébresztő volt – megmutatta, hogy a nők nem mindig vannak biztonságban otthonaikban. Európában egyre inkább azon igyekeznek, hogy a nők érdekében megváltoztassák a jogi kereteket, javítsák a rendőrség válaszadási képességét, és növeljék a nőknek biztonságot nyújtó szolgáltatások számát.
Az Európa Tanács 34 tagállama már ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, amely átfogó intézkedéseket tartalmaz a nők védelmében.
Monica Pinna, Euronews
“Milyen eszközei vannak a családon belüli erőszak kezelésének?”
Johanna Nelles, Európa Tanács
“Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti törvénykezés eléggé megváltozott, és egyre specifikusabb cselekményeket tettek büntethetővé. Sok állam felmérte, vajon van-e elég pénzügyi alapja az isztambuli egyezmény által előírtak betartására, vajon elegendőek-e a szolgáltatások, vagy újakat kell-e bevezetni. Sok ország új szolgáltatásokat vezet be a szexuális erőszak áldozatainak, olyanokat, amelyek korábban nem léteztek.”
Magyarország nem tartozik ezek közé: május 5-én ugyanis elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Ugyanígy tett Bulgária, Szlovákia, és Lettország is. A parlament a kormány álláspontját támogatta, amely szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, valamint a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt a romboló genderszemlélet bevezetését.
A magyar kormány azt állítja: egyetért az egyezmény szellemével, de nincs szükség annak bevezetésére.
"Minden olyan intézkedéssel, nemzetközi intézménnyel, kezdeményezéssel, lépéssel egyetértünk, ami azt szolgálja, hogy a nők testi és lelki épségét garantálja, az ő védelmüket biztosítja. A magyar jogrendszerben ma ezek az intézmények és intézkedések megvannak, biztosítottak, nagyrészt mi hoztuk meg. Ezek ráadásul sokszor lényegesen szigorúbbak, mint amit az Isztambuli Egyezmény megkíván" - mondta el egy kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak ellen egyesület és más nőjogi szervezetek már számos alkalommal tüntettek az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért.
"Az Isztambuli Egyezmény átfogó megközelítést jelentene a párkapcsolati erőszak szexuális erőszakkal szemben. A nagy veszteség az az, hogy ehelyett ilyen ad hoc alkalmi elszigetelt próbálkozások vannak a jelenség kezelésére. Ráadásul ezek nagyon gyakran nem a modern szakmai felismeréseken, nemzetközi jó gyakorlaton alapszanak" - mondta Tóth Györgyi, a NANE munkatársa.
A családon belüli erőszak bárkire bármilyen korban lesújthat. Az áldozatok szeretnék, ha meghallanák a hangjukat, hogy ne kelljen félteniük az életüket, és hogy normális hétköznapjaik lehessenek...