rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Trianon: Magyarországon tragédia, Romániában ünnep

euronews_icons_loading
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján, 2020. június 3-án.
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján, 2020. június 3-án.   -   Szerzői jogok  Kovács Tamás/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Száz évvel ezelőtt a trianoni békeszerződés aláírása radikális változásokat szentesített Közép-Európában, és még ma is rendkívül kényes témának számít. Magyarországon sokan még mindig tragédiaként élik meg a békeszerződést, sőt, egyesek annak revízióját követelik. Egyes környező országok számára viszont Trianon azt jelenti, hogy nemzeti követeléseik nagy részét elismeri a nemzetközi közösség, és hosszú évszázadok után végre saját maguk dönthetnek a sorsukról.

Trianon az évszázados, soknemzetiségű és nagy kiterjedésű magyar állam végét jelentette. A paktum következtében az ország elvesztette területének 67, lakosságának 57 százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi területeket csatolták el. A korabeli magyarság harmada, több mint hárommillió ember az új Magyarország határain kívül rekedt.

„A legfájóbb az, hogy a győztesek a maguk által meghirdetett elvet, az etnikai elvet sem tartották be, ott se, ahol betarthatták volna. Vagyis nemcsak nemzetiségi többségi területeket csatoltak el a régi Magyarországtól, hanem olyanokat is, ahol a magyarok alkották a többséget. Ezeknek az embereknek a fele közvetlenül a határ mellett élt, Csallóközben és a Partiumban" - nyilatkozta Romsics Ignác történész az Euronewsnak.

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője szintén azt mondta, hogy ha egy kicsit kijjebb húzták volna meg a határokat, másfél millió magyart bent lehetett volna tartani Magyarországon.

Az újonnan létrejött állam ugyan gyakorlatilag nemzetállamnak volt tekinthető (szemben a történelmi Magyarországgal, ahol a világháború előtt 50 százalék körül alakult a magyarok aránya), és az ország az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a függetlenségét is visszanyerte, ez kevesek számára nyújtott vigaszt.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A magyarság aránya Trianon előttHadtörténeti Intézet és Múzeum

Romániában kevésbé fontos esemény, mint nálunk

Romániában viszont teljesen más előjele van a trianoni békeszerződésnek. Az 1868-ban Moldva és Havasalföld területén létrejött román állam a világháború végén a szövetségesek vereségét kihasználva egyesült azzal az Erdéllyel, ahol ebben az időszakban már a románok voltak többségben. Ahogy azt a Román Akadémia történésze, Florin Abraham is megerősítette az Euronewsnak, az időszak kulcspillanata román szempontból nem 1920. június 4-e, hanem 1918. december 1-je és a gyulafehérvári nagygyűlés:

„Stratégiai jelentősége természetesen december 1-jének van, ez a nemzeti ünnepünk, amikor arra emlékezünk, hogy kimondták Erdély és Románia unióját."

Trianon azt jelentette a románok számára, hogy az általuk már kialakított államszervezetet a nemzetközi közösség is elismeri. Maradéktalanul azonban ők sem voltak elégedettek a Versailles-ban meghúzott határokkal: a Bánátból több területet szerettek volna magukénak tudni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rovására.

Annak ellenére, hogy Trianon jelentősége messze nem akkora Romániában, mint itthon, a román parlament május közepén arról döntött, hogy emléknappá nyilvánítja június 4-ét.

Az egyelőre még nem hatályos tervezetet a Szociáldemokrata párt korábbi külügyminisztere, Titus Corlățean nyújtotta be. Szerinte Budapest egyre inkább be akar avatkozni a román belügyekbe, és a lépés válasz a magyar kormány egyre nacionalistább politikájára, de nem irányul a romániai magyarok ellen.

„Ez a törvény nem egy nemzeti kisebbség ellen, vagy egy másik ország ellen szól. Az is a célja, hogy bemutassuk a nemzeti történelmünket az új generációk számára. A trianoni békeszerződés igazságos és maradandó megoldás a békére és a nemzeti kisebbségek integrációjára, ami Romániában meg is valósul" - nyilatkozta az Euronewsnak a politikus.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A történelmi Magyarország szétdarabolásaHadtörténeti Intézet és Múzeum

A sebek begyógyításához több kell

Romániában a szocializmus idejében nagyon nehéz dolga volt a magyaroknak, de a rendszerváltás után megszilárdultak a kisebbségi jogok. Egy marosvásárhelyi történész szerint azonban a törvények szövege és a valóság között sokszor méretes szakadék tátong, és a traumák feldolgozásához többre van szükség.

„Nem történt meg az a nemzeti megbékélés Magyarország és az utódállamok között, amelyek során például az utódállamok elismernék a határon túli magyar közösségeket államalakító tényezőként, az autonómia különböző formáival megteremtenék azt a nyugodt jogi, politikai, gazdasági, társadalmi hátteret, amivel a kisebbségi magyar közösségek nagyobb biztonságérzettel vághatnának neki a 21. századnak" - magyarázta Novák Csaba Zoltán, aki az RMDSZ színeiben tagja a bukaresti parlamentnek is.

Romsics Ignác hasonlóan gondolkodik arról, hogyan válhat Trianon jelenkori sérelemből történelemmé:

Mindaddig, amíg a határon túl élő magyarok százezreinek különböző problémái vannak az államnemzetekkel és a kormányokkal, addig Trianon is hívószó, vagyis trauma marad. Abban a pillanatban, amint sikerült egy olyan helyzetet előállítani, amiben az ott élő magyarok teljes jogú állampolgároknak tekinthetik magukat, és az igényeiket kielégítik, akkor azt hiszem, hogy Trianont sikerül nagy mértékben meghaladni.

Az erdélyi és székelyföldi magyarok autonómiatörekvéseiről azonban egyelőre hallani sem akar a román politikai elit, ahogy a szlovák sem a fogyatkozó szlovákiai magyarság autonómiájáról. A magyar álláspont pedig várhatóan szintén nem fog sokat változni. Így valószínű, hogy az immár százéves trauma még egy ideig része lesz a Közép-Európai nemzetek életének.